Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-07-12 / 28. szám

PÁPA ÉS VIDÉKEI 2 1942 július 19, vasárnap zetett utunk. Égig érő. fenyőillatos he­gyektől körülvett szük völgyben fek­szik. Még a Szent Anna-tónál is szebb­nek találtuk páratlan fekvését. A július 9-re virradó éjtszakát Csíkszeredán, a palotának beillő kat. gimnáziumban töltöttük. Innen zarándbkoltunk Csik­somlyóra, a székelyek Lourdes-ába. Csíkszeredáról G y ergy ószen Imik) ósra utaztunk. Útközben láttuk a Maros "és Olt forrását. Szentmiklósról a Gyilkos­tóhoz és a Békás-szoroshoz kocsiztunk. 50 éves a pápai dohánygyár I Sok szépet, sok gyönyörű vidéket lát­tunk Székelyföldön, de mind eltörpül a Békás-szoros páratlan szépsége mellett. Kétezer méteres, egymás mellett négy-öt méteres távolságban párhuzamosan ha­. lad'ó sziklasor között csobog a Békás­patak. Valóban hazánk legszebb része. Hányszor mondtuk: Milyen szép is ma­gyar Hazánk. Boldogok vagyunk, hogy cserkészek, magyar c&erkiészek lehe­lünk. Valóban a cserkészeinek köszön­hetjük. hogy Hazánk e szép földjét meg­láthattuk. S- most izgalommal várjuk', hogy Erdély fővárosába vonulhassynk s feszes vijgyázzban tiszteleghessünk Má­tyás király szobra előtt. A Corvin-cser­készek hódolata lesz ez Corvin Mátyás előtt. A Keresztényszocialista Dohány­gyári Alkalmazottak Orsz. Szövetségé­nek pápai csoportja szerdán választmá­nyi ülést tartott s annak keretében az elnök megemlékezett a gyár 50 éves fennállásának évfordulójáról. Hangoztatta, hogy mit jelent a do­hánygyár a város gazdasági szempont­jából. de miéig inkább a 800 főnyi mun­kásságnak, akiknek tisztes kenyérkere­seti lehetőséget biztosit minden időben. Elhatározta a választmány, hogy a gyár­alapitás 50 éves évfordulóját Nagy-Bol­dogasszony napján, aug. 15-én keresz­tény hittel és hálás megemlékezéssel ün­nepli meg. Ezután a téli beszerzésekkel kap­csolatban meginditott akció további sor­sa került napirendre, majd Szalay La­jos titkár ismertette a központi igazga­Gumiharlsnyák Gumi fürdösapkák, cipők, Fürdőruhák Höflénél lósághoz felterjesztett emlékirat kiemel­kedő pontjaii. melytói egyes munkás kategóriák alapbérének felemelését, az irodai alkalma zo 11 a k fizet ésrendezését, az olcsó népruházati akcióba való be­kapcsolódás biztosítását, valamint a nvugiüijrevizió sürgetése, illetve még­Eladó \ Pozsonyi u. 16. sz. alatt többféle bútor és e^y 12 személyes ezü t :evőeszköz. = valósítása érdekében tett lépéseket. Az előadó bejelentéseit a választ­mány tüzetes vizsgálat alá vette s a fel­szólalások után kimondotta, hogy az emlékiratban foglak kérdések megoldá­sát a dohánygyári munkások megélhe­tése és nyugalma biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartja s azok elintézését a központi igazgatóság­nál újból megsürgeti. A napirend letárgyalása után az ülést Kerekes Mihályné elnök bezárta. Kossuth L.-u 1. Á kenyér és az élet Az ember ráun a legkedvesebb éle­lére is, ha azt napról-napra kell fogyasz­tania! Egyetlen egy étel van a világon, amire sose un rá senki s ez: a kenyér! Innét van az, hogy a magyar ember a kenyeret életnek nevezi. Most, amikor a kenyérellátás terén bizonyos nehézsé­gek vannak, sokan jöttek rá erre az igaz­ságra. hogy a kenyér nem hiányozhat az ember asztaláról, mert enélkül hiányos a táplálékunk s megélni nem tudunk! Mi, magyarok a kenyér minősége tekintetében el voltunk kényeztetve, mert mi ettük a világion a legjobb ke­nyeret. Az »aranykalásztól ékes róna­ság'«, a nagy magyar Alföld termi a vi­lágon a legjobb, legacélosabb búzát, melyből az áldott kezű édesanyák a foszlóskalácsot s mindennapi kenyerün­ket sütik és sütötték! A falusi kenyérnek nincsen párja, mert a pékek ilyen kenyeret sose tud­Szappan helyatt használjunk BARBAX borotva-krémet. Kapható: VESZEL I-nél PÁ PA F ő - u. 6. szám. Telefon: Üzlet: 1705. Iroda: 1001. j nak sütni. A falusi embernek a legfőbb táplálékát a kenyér képezte mindig. Egy jó karéj kenyérrel és egy darab szalon­nával a legnehezebb munka mell el i is beérte a magyar földmives. A városi munkás tápláléka változatosabb volt, mert keresetéből a jobb ételekre is Fu­totta. Amikor azonban megnehezült az idők járása, a városi munkásnak is ke­vesebb más falat került az asztalára, lé­hát nála is a kenyér képezi a főtáplálé­kot. Ez a főtápláJék az utóbbi hetekben nem jutott olyan mennyiséigben az asz­talára, mint amennyire szüksége lett volna. A közélelmezést ellátó hatóságok becsületes nyíltsággal megmondották ennek okát. A kenyérellátás terén mutatkozó átmeneti nehézségek oka elsősorban a mult évi rossz termésben keresendő. A második oka a kenyérellátásnál mutat­kozó nehézségeknek y háborús állapo­tokban keresendő. A háborúban a had­sereg ellátása minden más érdek feleli áll. A katona hátizsákjából nem hiá­nyozhat a kenyér, mert az mindennél leghatásosabb fegyver. Az ország' lakos­ságának biztonsága felett a fronton küz­di) honvédség őrködik. Életünk, orszá­gunk épsége, függetlensége katonáink kezébe van letéve. Azokat nem lálnánk el tehát ke­nyérrel, akik életüket adják oda a mi nyugodt álmunkért, biztonságunkért?! Nem hisszük, hogv létezik olyan magyar ember, aki, ha kell, a legna­gyobb áldozatot meg ne hozná hazájáért és annak biztonságáért! M egál lapítjuk, hogy a pillanatnyi nehézségeket az ön­tudatos magyar munkás-társadalom megértéssel és türelemmel vette tudo­másul s nem lázadozott s nem türelmet­lenkedett! A mai komoly időkhöz mér­ten. komolyan viselkedett. Isten kegyelméből beérett a termés s a may var rónákon isinél aratják a bú­zát. a rozsot, melyből mindennapi ke­nyerünk biztosítva lesz. A termés, hála Istennek, a rossz időjárás ellenére is, jó! Az ország lakosságának kenyere tehát biztosítottnak tekinthető. Egy-két héten belül ismét bőséges kenyér jut mindnyá­junk asztalára. A kenyér az Isten ajándéka s az em­beriség nélkülözhetetlen tápláléka. Val­lásunk tanítása szerint Krisztus teste,* mely igy az örök élet kenyerévé lesz. Az örök élet kenyerét kevesen eszik az em­berek. ezért van a világon annyi jaj és ba j. mert az emberek nem élnek Krisz­tus parancsolata szerint! Oroszországban, ahol most honvé­deink a nagy Németbirodalom katonái­val a bolsevisták ördögi vetését aratják, láijuk és halijuk, mivé lesz az ember Is­ten nélkül! Ezek a bolsevista katonák állati kegyetlenséggel ölnek le ártatlan embereket, asszonyokat és csecsemőket. Kzek a lévtanok idézték elő a há­borút. s minden rosszat, ami a világon van, mert Isten nélkül, parancsainak megtartása nélkül, emberséges élet, bé­kesség a világon nincs és sohasem lesz! Tartsa meg tehát minden ember és minden nemzet Krisztus parancsait s él­jen az örök élet kenyerével s akkor so­hasem hiányzik a mindennapi kenyér asztalunkról! • SZALAY LAJOS. Sürgős segítséget kérnek a kistisztviselők Nagykanizsa tisztviselőtársadalma mozgalmai indított hogv a nehéz sors­ban tengődő kistisztviselőknek exisz­tenciális feltételei biztosítva legyenek ezekben a gondierhes időkben. Különö­sen azokat a kistisztviselőket érinti e mozgalom, akik napibéresi, dijnoki, ke­zelői minőségben a mai drágaság? viszo­nyok mellett aránylag csekély fizetés mellett nagy családokat tartanak el. Hogy mennyire szivén viseli a nagyka­nizsai polgármester tisztviselőinek sor­sát bizonyítja az a körülmény, liogy az elkésziiett memorandumot személyesen vitte fel Budapestre és a Belügyminisz­térium illetékes osztályán eljárt annak mielőbbi eredményes elintézése érde­kében. Ki jelentették a minisztériumban, hogy a memorandumban foglaltakat a íj­ban az esetben veszi revízió alá, ha az ország több városából is hasonló memo­randum érkezik fel. Ezért küldte el Nagykanizsa a több pontból álló kérel­met Pápára, melyek közül kiemeljük azt a részt, amelyben gyorssegélyképen egy hónapi fizetést kérnek. Pápa város kistisztviselő társadal­ma alaposan kidolgozott memorandumr mal csatlakozik a nagykanizsai kollé­gákhoz. Kérik elsősorban a napibéresi, napitlijasi. dijnoki és kezelői állásoknak eltörlését és helye te a fizetési osztályba való hesorozását. Kérik hasonlóképen a gyors segély kiutalását, a tüzelő és élel­mezési cikkek könnyebb és méltányo­sabb áron valóibeszerzését. . Minden magyar tisztviselő tisztában van azzal, hogy a mai háborús időszak­ban bizonvos áldozatokat kell hozni Július 26 - á n a Varrónál Táncmulatság a Vöröskereszt javára. minden embernek. Ezt az áldozatot vi­szont csak úgy tudják elviselni, ha ezek t nem veszélyeztetik megél hétésüket. A 'j nagykanizsai tisztviselők mozgalma előreláthatólag elősegíti azoknak az ano­máliáknak mielőbbi megszüntetését. 1 melyek évtizedek óta súlyos teherként nehezednek a szegény sorsban kínlódó kistisztviselők vállaira. MÁTIS JÓZSEE. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! A belső front előfeltétele a kül­ső front sikeres harcainak. Láttuk ezt és a saját bőrünkön tapasztaltuk az 1918-as összeomlás idején, ami­kor a magyar honvéd szilárdan tar­totta a külső frontot a legnagyobb megpróbáltatások között is és mégis akadtak idehaza hazaárulók, akik előidézték a magyarság megszégye­nítésének gyászos korszakát. Elindí­tani könnyű az elégedetlenség lavi­náját, de megfékezni, megállítani annál nehezebb. Nem kell egyéb, mint elégedetlenségre v hajlamos, gondolkodni nem tudó és nem is akaró réteg és sátáni számítással dolgozó néhány hitvány hazaárulók aki elveti az elégedetlenség magvát azzal, hogy ez sincs, az sincs már, nem érdemes háborút viselni és azt idegenben folytatni. Kedves Szerkesztőm! Ezeket á dolgokat mérlegelve, önkéntelenül szakadnak fel ajkamról a szavak, amelyeket szeretnék mindien pol­gártársamnak állandóan fülébe har­sogni. szivébe égetni: Ember, szedd a össze eszedet és gondolj arra, hogy y mi lett volna, l\a a vörös hord'a vé­gigszántotta volna országunkat leti­porva és elpusztítva mindent, ami szép. ami nemes és emberi. Képzeld el házadat kisfosztva, gyermekeidet elli urcolva, templomodat bezárva, szabadságod megnyirbálva, enni a nyomorúság megszégyenített kenye­rét. Ezért kell harcolnunk minden erőnikkel és kitartanunk a végső győzelemig nemcsak a külső, ha­nem a belső fronton is. Nem tehet vitás egy percig sem, hogv a külső front Szolgálata a nehezebb, a veszélyesebb, éppen ezért kell tűrni és a nélkülözést megtanulni mindenkinek, aki a bel­ső front tagja, hogy azok, akik a legnagyobbat, életüket teszik koc­kára értünk, legalább azok ne kény­szer iiÍj enek néI kü l.özésre. Kedves Barátom, Neked iroin levelemet, de ha lehet, tedd közzé lapodban, hogy mindegyik magyar testvérem ol/ashassa, mennyire fon­tos. hogy mi, belső front katonái is kivegyük részünket a háborús idők nélkülözéseiből. Testvérem, Te, a belső front névtelen harcosa, ha nem kapsz sertés- vagy borjúhúst, elégedj meg marhahússal és ha né­ha eselleg az sincsen, akkor elégeoj meg az áldbtt magyar föld adta fő­zelékkel és gyümölccsel. Gondolj arra, hogy este saját ágyadban haj­tod nyugovóra fejedet, mig az érted harcoló honvéd talán éppen akkor vivja élethalálharcát az ellenséggel. Ha az óhajtott új és divatos cipő helyett a régit kell megjavítva hor­danod, vagy fatalpúban kell járnod, tedd ezt szívesen és büszkén: ekkor leszel hű katonája a belső frontnak, hasznos tagja A társadalomnak, és méltó arra, hogy magadat magyar­nak nevezd. Kedves Szerkesztőm, ha Te is így látod a helyzetet, adj helyet la­podban levelemnek. Nem légből ve­szem ezeket, nem csalfa illúziókat kergetek, csak nagyon szeretem ha­zámat, és azt óhajtom, hogv min­denki vegye komolyan saját hivatá­sát és egyeztesse össze egész maga­tartását a mai nehéz idők megköve­telte szabályokkal. A régi szeretettel köszöntetek: * . - D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents