Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-07-05 / 27. szám

XXXIX. éüísiyam, 27. szám Papa, 5842. Július 5., wasáraap Felelős szerkesztő: Karéliyi Olaf POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Honvéd S Sohasem fi lejlem el! Édesapám mondta nekem ínég gyermekkoromban: Fiam! Ha ezt a nevel hallod, hogy hon­véd', kapd magad össze és emeld meg a kalapodat! Az apám ízig-vérig magyar volt, megérezte és fiának örökségbe hagyta, hogy e drága névnek — honvád! —, kijár a tisztesség. Büszkén gondol ­lam is erre vissza, amikor gyerekes­diákíejjel az előző világháborúban ma­giamra öltöttem a kanizsai húszas hon­védek mundérját, csodálatos tisztelettel csókoltam meg a honvéd zubbony ak­kori kék parolínjá.l. Micsoda önérzettel daloltuk akkor önkéntesek a kaionanó­tát: Hadseregben húszas honvéd az el­ső, azt vezeti Őfelsége legelői, már mesz­sziröl kiáltja a bundának, legszebb nótái a magyar honvéd bakának!... Két évvel ezelőtt újra parancsot kaptunk! év legelső magyar ember: HORTHY MIKLÓS kormányzó urunk, minden magyarok édesatyja, elrendelte, hogy az év júniusának utolsó vasárnap­ján honvédnapol tartson az ország! Az ö büszke akarata: adassék most is tisz­tesség a honvéd névnek! Hadd figyel­jen fel a világ ennek a varázslatos ma­gyar névnek ünneplésére! Hadd érezze meg mindenki, liogy egy nép ebben a névben erejét, minden erényét tiszteleg­ve ünnepli! Honvéd! Nevezzenek gyalogosnak, tüzérnek vagy buszárnak, repülőnek avagy ejlősnek, tűzvonalban szolgáló­nak, vagy itthon áldozatos polgárnak, múiitegy! Rajongásig szeretünk Téged! Honvéd! Neked véres történelmed van! Neked dicső hired, liszteleletparan­esoló varázsod van! Neved csókos suso­gással mondja ki a magyar föld asszo­nya, leánya! Nevedre tisztelgésre áll faj­tánk apraja, nagyja! Szellők neved si­mogatják! Orkánok nevedet süvítik a mi földünkön! Ezt a nevel — honvéd — meg sem érti más, csak a magyar, aki igazán ma­gyar! Ezt a .nevet más nyelvre értéJme­ben lefordítani sem tudják. Ez a név a mi színes nyelvünk egyetlenje! Értelme összesűríti a magyar faj virtusát, vitéz­ségét, kiállását, hont mentő őrlállását, hűségéi! Ez a név jelenti a haza áldoza­tos, összeroppanásig álló szolgálatát! Ez a név — bonvéd — becsült mindazoknak, akik szeretik a • hazát! Akiknek szivéhez nőtt Dunántúlnak sze­líd, ábrándos, lankás világa, az Alföld kalásztengere, Tiszavidék árvalánybaja, Erdélyünk, hegyeink erdőrengelege, kin­cses világa. Becsült mindenkinek ez. a drága név, — honvéd, — hiszen Ö min­den kincsünk, magyar értékünk védője, oroszlánharcosa, katonája! Hire volt már az Árpádok kopjás­vitézei között, nagyrabecsült volt Má­tyás feketeseregében, törökdúlás idején félelmetes harcos várbáslyákon és berki várak íöldsáncain. A kuruc vi lézkedéSek harci jókedvében Neki szólt a dallam: Te vagy a legény Tyúkod! pajtás!;., nem olyan, mint más ... 1 Legeszrué­nyibb szabadsághősünk, derék Rákóczi Ferenciink hősi harcaiban a tárogató­kon az ö keserve sírt és zokogolL tel a haza pusztulásán, rabságán! De mindezekben .csak névtelen volt még a magyar hős. A mi fajtánk katonáját 1848 keresztit.e cl honvédnek! Akadtak ugyan darabont lelkek, akik a keltősségi nem­zetietlenné fajult korszakában nem átal­lották ..gúnyondárosan becsmérelni, ne­veiséigessé tenni ezt a nékünk drága, szent nevet! De a magyar élniakarás az önkény minden poklán át győzött, a nemzeti géniusz gloriolával koszorúzta a magyar törekvések nyakas harcosát, katonáját, keményen csengő, tisztes ne­vet adott neki: honvéd! Ennek a névnek tisztelete annál jobban erősödött, mi­nél inkább gazdagodott a magyar önér­zetben, öntudatban, a maga önálló nem­zeti érzésében! Ez a név — honvéd — dicsőségünké, büszkeségünké magaszto­sult az előző világháborúban. Ezt a ne­vet rettegte a félvilág. Nevét vissznan­gozták a kárpáti fenyvesek, ott járt a ti­roli havásokon, vére fröccsent üoberd'ó kopár szikláin, vére festette az Isonzó, Piave, Búg, Dnyeszter mormoló hullá­mait, vére termékenyítette a Balkán fe­kete földjét! Ott volt mindenütt, ahol ember kellett a gátra! Aztán, aztán tena­nyaLlott csillaga a gyászos Trianonban! De nem az ő hibájából, nem az ő gyen­geségéből! Megengedte ezt a sorsokat in­téző Isten, de tudjuk már, csak azért, hogy aztán ez a honvéd egészen ,a mienk, a szabad magyarok szabad ka­tonája lehessen! 48 álma valóra váll! Van hadseregünk, van honvédségünk! Egészen a mienk, egészen magyar! A trianoni gyászbilincsek hullásakor már ezt a sereget éljenezte a hazatérő Fel­vidék. Kárpátalja, ÉszakerdéJy és Bács­ka felszabadult népe. S most, világégéskor, háborúk vér­zivatarában, amikor szuronyt szegezve száll szembe a magyar honvéd 1 a rom­bolás sátánjával, a magyar lelek ünnep­lő hálájával emlegessük: Adassék tisz­telet Neked', magyar Honvéd! Te örök Ortálló! Aki sohasem teszed lábhoz a fegyvert, mert éberséggel, fél Léssel, ha kell. a magad élete árán is vigyázol a magyar bölcsőkre, a magyar otthonok­ra, a 'magyar kenyérre, a magyar éleire, büszkén köszöntünk Téged'! Te ho'nvéci­íiú, akinek nevét könnyezve foglalja imájába a jó édesanya, le honvédférj, akiért annyiszor rebeg' fohászt a hűsé­ges feleség, le, honvédapá, akit dicső­séggel várnak haza kisniagy arjaid'. Tié­tek minden gondunk, minden gondola­tunk! Magyar Honvéd! Te véres áldozatot hozol a magyai- jövőért az ukrajnai me­zőkön, izenjük Neked, az itthon front­ján mi sem leszünk hitványabbak az ál­dozatok vállalásában! Magyar Testvér! Vigyázz! Tiszte­legj ! Becsüld, szeresd, kövesd az áldozat útján a magyar honvédet! Ez a haza szolgálata! Ez hozza el a szebb jövőt! HÖRCS'ÖKI ISTVÁN. Borzalmas vasúti katasztrófa Celldömölk mellett 7 halott és 80 sebesült --• Kiss Dezső ev, tábori lelkész a halottak között — A pápai kórházban az egyik sebesült rnegbalt Az utóbbi évek legborzalmasabb vasúti szerencsétlensége következeti be kedden délutáni órákbán. Celldömölk melletti Vönöck .állomástól 100 méter­nyire. Celldömölkről valamivel öt óra után indult ki Eszlerháza felé három kocsibői álló moíorosvonat, melyben 90 ufas foglalt helyet: A vonat vezetője mindent rendben talált kiinduláskor. Ki meri volna gondolni a néhány perc muiva beköveíkezeU hátborzongató ese­ményre. Vönöeki állomás felé tartol I a motoros, amikor a vezető próbálta lefé­kezni a vonatot. Ez azonban nem sike­rült," hanem negyven kilométeres sebes­séggel rohant keresztül az állomáson a halálvonal. Nem messze állt nyilt pá­lyán egy .tehervonat, mert a két vonal­nak a vönöeki-állomáson kellett volna (Ikerülni egymást. A motorvonat teljes sebességgel belerohant a tehervonat mozdonyába. Az összeütközés borzal­mas erejű volt. A moíorosvonat pozdor­jává töri. A mozdonyvezető kiugrott az összeütközés d ili. Borzalmas jelenetek következtek. Hangos sikoly, jajgatás, se­ri iség kérés töltötte he a levegői. A mo­íorosvonat v: lomennyi utasa, akik élet­ben maradtak megsebesültek. Eddig hat halálos aldozata vau a borzalmas szeren­cséílenségnek, köztük van Kiss Dezső pápai evangélikus tábori lelkész is, aki menyasszonyával igyekezett Sopron feié. .Menyasszonya kisebbfajta kézsérülést szenvedett. Nyomban a katasztrófa után megjelenlek a celldömölki, pápai és ka­puvári mentők és megkezdték a sebe­sültek elszállitásál. Pápáról négy orvos és a mentők jelentek meg és ny új toltak segítséget a sebesülteknek. A pápai men­tők két súlvos sérültet hozlak be az ir­galmasok kórházába, ahol az egyik- Ke­rekes Cáborhé 42 éves niczki asszony szerdán reggel súlyos sérülésébe bele­hall. A másik sebesüli Reinhardt Vitma 36 éves soproni lány jobb láb felső ré­szén törést szenvedett. Állapota valami­vel javult. A vönöeki állomás közelében tör­téni vasúti szerencsétlenségei állítólag fékhiba okozta. A nyolcvan sebesült utas egyr,észét különvonat Szombat­helyre vitte, a többit Celldömölkön a kórházban és magánosoknál helyezték el. Kiérkezett a helyszínre MÁV üzletve­két sebesültet Pápára hozlak. Kiérkezett a lulyszinre MÁV üzlelvezelőségtől a zelőségtől a bizottság, mely a nyomo­zást megindilotta. MÁTIS JÓZSEF. Szelek szárnyán népei vitorlázó Irta: Jászai József Minden idők egyik legsokoldalúbb művésze, l.ionardo, váeyva-Vagyott arra, hogy csak egyeden egyszer szabhasson fenn a kéklő magasságban, mint a húzó darvak, vagy mint a méltóságteljesen köröző ölyv. Nem adatott meg néki a földi életben. Leghűségesebb íani'lvá­nyát egész éleiére nyomorék koldussá tette, mert a megszállottak fanatizmu­sával hitt abban, hogy az eszkábált szár­nyakkal megnyergelheti a levegőt. Nem sikerült neki. Amiért négyszáz évvel ezelőtt ör­döggel való cimborálás vádja, tűzhalál, megnyúzás és ezekhez hasoni|ó szelíd' büntetés járt, ugyanazért ma elismerés, bámulat és dicséret a jutalom. Pápától alig három km-nyire, Bor­sosgyőr közbirtokosságának, hatalmas legelőjén 18—20 fiatal, bronzbarna, mo­solygós fiú köszönt bennünket, mikor vitéz Fekete Lajos őrnagy, Pápa in. vá­ros és járási levenleparancsnok meghí­vására megérkeztünk a vitorlázó repü­lők munkájának megtekintésére. Ugyanis filmezni mentünk. Az elmúlt évben, már elkészítettük a »Szebb jö­vőt!« c. levente-film nagyobb részét. Azi a kiegészítendő részt szándékoztunk a borsosgyőri repülőtéren felvételezni, hogy ezzel is teljesebbé és szebbé te­gyük munkánkat. A film megvalósításá­nak gondolata vitéz Fekete Lajos őr­nagyé, a forgatókönyvet én irtam, a ki­vitelezés és a fényképezés pedig Veszely László polg. isk. igazgató érdeme. A hangár mellett szálltunk ki a ko­csiból. Éppen a gépeket tolják lei a fiúk a zöld gyepre. Fiúk, húszon innen mind­nyájan. Talán csak a szakosztályvezető­jük és az oktatójuk látóit valamivei löbb tavaszt. De ez sem látszik meg rajtuk. Zöld vászonból készüli pilóta-ruha az öltözetük, fejükön pilólasapka, homlo­kukra tolt szemüveggel Serénykednek a lolatókerékkel, gépemeléssel', vontatás­sal. Néhány perc múlva már lassan meg is mozdul az a cseresznyepiros csoda, hogy alig 10—15 m-nyi csúszás után hir­telen a levegőbe emelkedjék. Meredeken húz hitelé. Másodpercek alatt 2- 300 m. magasságban úszik a csodagép. Köröz, ford'ul, távolodik, visszatér fölibénk, majd méltóságteljes lassúsággal közvet­len közelünkben megáll. Szelek szárnván-repiilőnyelven Mosolyogva száll lei a gépből Melíi­tj offer Albert, a pápai textilipar fonó-és szövőgyárának tisztviselője. Mi még bá­mulattól eltelve gratulálunk szép Bemu­tatójához, ő máris repülőnyelven hűti le felajzott csodálkozásunkat. Mert azt mondja, hogy semmi sem történt. Az a valami, amit láttunk? ... »Start után 80 km-rel indultam. A variométer 4—5 mé­< teres emelkedést mutatott. 300 méter magasan kioldott. A gép 60—6(5-,őssel táncolt a lökő szélben. A varlométer i/ 2r 3/é-es süllyedésben. Fordulókban a gép ARA 16 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents