Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-06-28 / 26. szám

Találkozó a bencés gimnáziumban Szombaton és vasárnap jöttek össze találkozóra a bencés gimnázium 10, 20. és 25. éve érettségizett növendékei. A szombat estét baráti körben a Varró-féle vendéglőben töltötték el, ahol megható volt hallgatni a diákkori élmények kedves felelevenítését. Vasárnap a gimnázium ifjúságával együtt résztvettek a Te D>.um-os diákmisén, majd az évzáró ünnepélyen, amelyen Bíró Lucián igazgató köszöntötte az Alma Ma­ter be visszatért öreg bencés diákokat. Arra kérte őket, hogy szeressék továbbra is ezt az intézetet és legyenek ezután is hivek azokhoz az eszményekhez, amelyeket itt oltottak szivükbe. A visszatértek nevében P. Honvéd Polikárp ferences atya köszönte meg az igazgató szavait. Az öregebb diák­testvér hangján szólt az ifjúsághoz és arra kérte őket, hogy legyenek mindig hűek en­nek az intézetnek szelleméhez, hagyomá­nyaihoz. Az ünnepély után a bencés székház baráti hangulatú tízórain látta vendégül a találkozóra megjelenteket. Itt Holbay Mikiós m. kir. erdötanácso8 mondott megható hangú köszönetet a Szent Benedek-rendnek és kegyeletes szavakkal emlékezett meg el hunyt igazgatójukról és tanáraikról. Délben közös ebéden vettek részt, ame­lyen többen felszólaltak, körtük Kolossváry Lász'ó O.K.H. gazd. tanácsos is, aki kedves szavokkal köszöntödé fel egyetlen jelenlevő tanárukat, Süle Gábor ny. tornatanárt. A találkozón megjelentek közül 25 éve érettségiztek: Galavits Lajos gépészmérnök, Holbay Miklós m. kir. erdőtanácsos, Kázmér János dr. körorvos, Kolossváry László O.K.H. gazd. tanácsos, Pullman János igazgató, Szűcs Gyula m. kir. gazd. felügyelő. — 20 éve érettségiztek: Gallas Gyula háziip. fel­ügyelő, Tiborcz Nándor táb. főlelkész. — 10 éve érettségiztek : Babos Imre h dnagy, Bajáki Bán Lsszló gépészmérnök, P. Honvéd Polikárp O F.M., P. Janzsó Jácint 0 F.M., P. Kelemen Alán O.F.M., Polgár Vilmos bencés tanár, Tarján István Máv. főtiszt, Tó h Béla h. jegyző, Turner Kálmán káplán, Va'gha András intéző. Számosan kimentet ték magukat levélben, vagy táviratban. A harctéren szolgáló osztálytársakat a meg­jelentek kőzöa levéllel üdvözölték. Orvosnap Zircen A zirci járás orvosi kara június 22-én orvosnapot rendezett Zircen abból az alka­lomból, hogy az új Tüdőbeteg gor, dozó in­tézetet és az Egészségházat hivatalosan át­adták rendeltetésén ík. Az orvosnapra megjelent dr. Johan Béla belügyi államtitkár, akit a közigazgatási hatóságok képviselőin kívül dr. Bélák Imre kir. tisztifőorvos vezetésével a szomszéd járások orvos-képviseldi és a ziici járás orvosi kara fogadták. A fogadás ulán dr. Endrédy. Vendel zirci apát felszentelte az Egészségházat és a Tüdőbeteggondozót. A felszentelés után gyönyörű beszéd kisére ében Isten áldását kérte az intézmények megal­kotóira, az azokban dolgozó orvosokra és védőnökre, azonkívül az intézményeket fel­kereső betegekre. Utána a „Kalot" népfőiskola elő dó termében orvosgyülér.ie jöttek össze az or­vosok. Dr. Bélák Imre kir. tisztifőorvos elnöki megnyitója után dr. Johan Béla állam­titkár méltatta a társadalmi egészségvé­delmi munka jelentőségét, fejlődését és ered­ményeit. Beszélt az eredményes egészség­védelmi munka tényezőiről, azok harmónlkus együttműködéséről, amelyet Zircen megvaló­•itva lát. Elismerését fejezte ki az orvosok : Slkaras l&nyktpazéihez: GEP, FILM, LEMEZ Kovács Imre FGTÖ-OPTIKA szaküzletében kapható. Pápán, Kossuth La|os-utca 21. szám alatt. — Telefon: 12—35. Amatőr felvételek gondos és gyors kidolgozása. Megbízásait vidékről postán is beküldheti. Szappan helyett használjunk BARB AX borotvakrémet. Kapható: VESZEL I-nél és védőnők munkája iránt. Dr. Johan állam­titkár beszéde után dr. Soós József egyet, magántanár, dr. vit-'z Galambos József tar­toltak előadást a „Csecsemőhalálozás és hypovitaminosis"-ról és ismertetlék erre­vonatkozó vizsgálataikat. Előadást tartottak még dr. Luksz Sándor kórházi sebész fő­orvos és dr. Szabó László veszprémvarsányi körorvos, sebész srakorvos, a korszerű seb­kezelésről, majd dr. Heillinger János bakony­csernyei körorvos és dr. Sigmond István tüdőszakorvos „A Tuberkulóz s törvény a gyakorsaiban" címmel. Az előadásokért dr. Bélák Imre mon­dott köszönetet és a járási orvosgyülést be­zárta. A pápai járás orvosi karát dr. Do­monkos Géza kir. tisztiorvos és dr. vitéz Mezey Kálmán városi orvos képviselték. wai w^isiwwwsawwiwasA si ws»»^ Rajz- és kézimunka kiállítások I bencés gimnázium rajzkiáliítása. Az alapos, komoly, eredményes mun­kának hü tükörképe a bencés gimnázium rajzkiállftása. A hatalmas rajzterem egyik falát a tanmenet megkívánta rajzok foglalják el. A szemlélő örömmel gyönyörködik az első kisfiúk kedvesen naiv elképzelésű táj­képeiben, amelyeken a mozgást, a gyermeki mozgékonyságot igyekeznek minden kis felü­leten megrögzíteni. A nagyobbak szénrajzai, víz- és olaj­festményei komoly tehetségek oroszlánkör­meit mutatják. De nemcsak kiválogatott munkákat láthatunk a kiállításon, hanem ott találjuk Ízléses borítólapban minden fiúnak egész évi munkáját. Külön meg kell emlékeznünk a tanulók mintázási munkáiról és az ábrázoló geomet­riába tartozó rajzairól. A sok ügyes és tehetséges kis művész­jelölt közül ki kell emelnünk Nemcsics Antal V. o. tanulót, — akinek lágytónusú olajfest­ménye', kifejező erejű szénrajzai minden látogató tetszését megnyerték, — továbbá Horváth Miklós V., Csáfordi János, Farkas Miklós és Vass József IV. o. tanulókat, akik­nek munkái szintén messze felülmúlják a megszokott átlagot. Fó-u. 6. szám, Telefon: Üzlet: 1705. Iroda: 1001. Róm. kat. polgári fiúiskola rajzkiálftása A polgári fiúiskola ismét bemutat'a a tanulók rajzi és kézimunka eredményét igen hangulatos és ízléses kiállítás keretében. Az egész mozgalmas és kedves képet nyújtott nemcsak az átlaglátogatónak, hanem a szakembernek is. Rendszeres feldolgozás­ban mutatta be az I — IV. oszt. tanmenetét, amel már egészen a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott. Ügyes dolog volt a tehetsé­gesebb és szorgalmasabb tanulók munkáinak külön való bemutatása is. Láttunk: vonalve­zetéseket, sikformákat, foltfestéseket, kis tér­formákat, diszttő tervezéseket stb. De külö­nösen fontos volt Buday tanár által tanított látszattam szerkesztés, főleg azoknak a ta­nulóknak, kik később ipari pályára készülnek. Bátor és hasznos kísérlet volt. Derűsek a kézimunkák is, amelyek fel­keltik a gyermekben az alkotás utáni vágyat. Pedig ez a kiállítás négy tanár mozaik szerű munkája, de ez a négy munka a nevelői lélek közös síkján: a szeretet és odaadás síkján teljesen egységessé vált. Horváthné, Dr. Temesiné, Buday taná­rok, Bfró tanító a jó nevelő, nagy felkészült­ségű pedagógus nyugodt lelkiismeretével vár­hatták a látogatókat. Gratulálunk! (Závory) R nfilparlskila kiállítása Folyó hó 21—24 ig lehetett megtekin­teni a városi nöipariskola XVIII. évi kézi­munka- és rajzkiállitását. Mint mindig, most is gyönyörködve szemléltük a gazdag kiállí­tás anyagát és megbizonyosodtunk róla, hogy komoly, eredményes munka folyik az isko­lában. Az inlézet arra törekszik, — világo­sított fel bennünket kalauzunk, -- hogy a tanulók a fehérnemű- és felsőruha-varrásban olyan tudást szerezzenek, hogy akár a csa­ládi körben, akár mint öná ló iparosok az életben boldogulni tudjanak. De behatóan megismerkednek a magyar nép csodálatosan gazdag fonalas művészetével. E célból a nö­vendékek a rajzórákon népies himzésmintát másolnak, fehérnemüekre, felsőruhákra, tar­solyokra stb. díszítéseket terveznek, a kézi­munka órákon pedig megtanulják ezeknek az elkészítését. A kiállítás ennek a szép, hasznos mun­kának volt legfőbb igazolója. Láttunk ott finomrajzú boldogi, pozsonyi, rábaközi fehér­himzéseket, kalotaszegi Írásos és vagdalásos varrottasokat, buzsáki, sárközi, torockói, me­zőkövesdi és szürhimzéseket, a mühimzések közül elcfántcsonthimzésben, lüfestésben és remekbe készült perzsa áttörésben gyönyör­ködtünk. Az I. II. R. V. o. termében a ruhák tar­ka változatát élveztük. A mai háborús viszo­nyok miatt az idén a nagyestélyi ruhák el­maradtak, de annál több volt a kosztüm, a nyári, szövet, flanel, stb. ruha. Majdnem mind magyaros szabású é* díszítésű. Külön említésre méltóak a II. R. V. o. szakvizsgai munkái, amelyek mindenkinek megnyerték tetszését. A szép kiállításhoz a tanári testületnek és a növendékségnek csalt legőszintébb elis­merésünket tudjuk kifejezni. (-Sz.-) Rajzkiállítás a kollégiumban A tehetség mullját és jelenéi mutatja be az a gyűjtemény, amely a kollégium rajz­kiállításának magját képezi. Istenes Iscserekov András, aki 1936-ban érettségizett az idén már mint rajztanár hagyja el a főiskolát. Művészi egyénisége temperában, vizfestésben, grafikában, szénben egyaránt komoly alkotásokat termelt. Bár a szép keresésében finoman reagál nagy mes­tereire (Aba Nóvák Vilmos), de a hatásokat könnyedén le is veti. (öregasszony ) Szeiffert János 1937-ben érettségizett. Ma Rudnay Gyula tanársegéde. Tónusban jól átérzett széntanulmányai a már teljesen kiforrott művészt mutatják be. Somogyi József szobrászegyéniség. Da­rabos felüietezésü szobrai erőt, biztos ana­tómiai tudást, szobrászi gondolkozást sugá­roznak. — Legszebb munkája a „Macska". Pék Sándor is kollégiumi tanuló volt. Ma főiskolai hallgató és rajztanárjelölt, ő olajban dolgozik. Vásznai a jelent, szénta­nulmányai a multat mutatják be. Buday Miklós primán vésett linó- és fameíszetei zárják az elmúlt 10 év tehetsé­geinek sorát. A jelenben Móricz Sándor VII. o. tanuló ' szépen fejlődő, sokoldalú egyénisége bő anyaggal van képviselve. „Celi tájkép"-e különösen finom vízfestmény. Horváth István iskolairkák lapjaira rögtönzött lorzképei, Rohonczy reklámhatású vizfestményei, a pályadíjnyertes munkák gyűjteménye, a modern szellemben felfogott plakátok ötleigazdag sorai teszik teljessé a kiállítás képét. BUDAY LAJOS. ,(* rajz- és kézimunka kiállítások ismertetését löv6 számunkban folytatjuk. ' Vasárnapi levél Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Mar régóta szerettem volna fel­keresni levélben Önt falusi magányom­ból Tudom nem nagy eset, ha egy falusi Magyar János levelet ír, de ne­kem mégis az Az, mert Tobruknál a rák- útírányos angolok nem szenvedtek annyit testileg, mint amennyit én kín­lód 1 am az utóbbi hónapokban, Eleinte azt hittem, hogy csak én húzom tü­dőmre az ügyet, később azonban meg­győződtem, hogy már az első pilla­natban helyesen láttam meg ezt az egész bonyolult ügyet. Mert miről is van szó ? Arról hogy én a falusi szegény Magyar János bemenlem a Névtelen városba és megtanultam olyant, amit soha nem tanítottak az oskolában, képviselőválasztáskor, mikor paroláz­tak velem, nem mondták meg. Miért kesergek én erről? Azért, mert hallja meg végre, mi is történt velem. A Névtelen város egy fajtánkhoz kevésközü kereskedőjéhez beállítottam kora tavasszal. (Megbocsáthatatlan vétkünk, hogy még mindig nem tudjuk, kinek is kell adni a magyar pénzt) Nem tudtam, hogy miért olyan elő­zékeny vetem szemben A végén azon­ban világosság derült mindenre'. Mikor verejtékkel szerzett pénzemet nála hagytam, azt kérdezi tőlem: — János, van-e krumplija ? — Van —t mondtam. — Ne adja el, mert a jövő hé­ten drágább lesz. És én nem adtam el Váriam, hogy fizessenek háromszoros árat a nadrágos emberek. Akkor bántott egy kicsit ez a bitang eljárásom, de elaltattam lelki­ösmeretemet, amíg csak eszembe nem jutott, hogy én nem ezen a hazátlan alakon álltam bosszút, hanem a leá­nyomon, meg a kis unokáimon, akik a mcsik Nevetlenvárosban laknak, meg az én szerelmetös szép fiamon, aki ott van a fronton és minden pillanat­ban kiterítve fekhetik. Tüdőm, hogy így is olyan lesz, mint egy király, de bánt a sírig, hogy az apja eljutott egyszer életébe odáig, hogy a pengő pénz­darabokért éhezni hagyta szíve virágait. Nem védekezem, hanem mélysé­gesen szégyenlem magam. Mert mi­csoda láthatatlan erő van azokban, akik az ilyen falusi Magyar Jánoso­kat, mint én, nem engedik itthon Irontba tömörülni, hanem szét züllesz­tenek bennünket. Most már tudom, hogy minden szem krumpliért nem pénzt kapok én, hanem a portámat, a földemet, a fa­jomat mentem meg. Öntudatra ébred­tem és ezt az öntudatot soha el nem hagyom. Inkább meghalok érte. Az én elvem ez: A keresztény Magyarország­ban keresztény és magyar legyen az úr. Öntudattal köszönti: falusi MAGYAR JÁNOS honpolgár.

Next

/
Thumbnails
Contents