Pápa és Vidéke, 39. évfolyam 1-52. sz. (1942)

1942-01-04 / 1. szám

1942 január 4, vasárnap dobtak a kocsim ós Pápára vitteK Pápára érve, a járásbíróság épüle­tének egyik zárkájába löktek be, amely már zsúfolva volt vidéki ellen forradal­márokkal, köztűk inagyaliásonyiakkal is, akik bizony nem jó szemmel nézte* rám, mert engem okoztak azért, hogy ideke­rültek. Három napig kínlódtam itt a cellá­ban, mig Végre a vádbiztos elé vittekj: A kommunista városparancsnok előttem diktálta le a halálos Ítéletet, amety sze­rint Devecserben fognak felakasztani, mert Pápán ez veszélyes lehet, — igy szólt a végzés A vádbiztos, — aki csakj kényszerből ült ott, de nem volt kom­munista érzelmű, — mifeor pár pillanat­ra egyedül maradtunk, megkérdezte tő­lem, megfelel-e a valóságnak a vöröííf parancsnok vádirata. Mikor azt feleitem, hogy nem, pillanatok alatt összetépte a halálos ítéletet és míg egyedül voltunk új végzést készített, amelyben az ese­ményeket úgy irta le, ahogy én elmond­tam. Ezt a végzést, mire a vörös paí-. rancsnok újra bejött, lezárt borítékban átadta a két szuronyos őrnek, kiknek az volt a feladatuk, hogy Devecserbe szál­lítsanak. Kocsira ültek és mielőtt Deve­cser felé indultunk volna, körülhordoz­tak Pápa főbb utcáin, mutogatva min­denkinek, hogy most visznek akasztani Késő este érkeztünk Devecseroe, a vésztörvényszék aznapi tárgyalásait már befejezte Egy szobába vittek, amely már tele volt foglyokkal, férfiakkal, nők­kel, akik már napok, sőt hetek óta vol­tak itt teljes bizonytalanságban Egy szegény parasztembert épp akkor ütöt­tek a vörösök, s amikor már vérben fet­rengve elájult, hideg vizzel felmosdatták és újra kezdték szórakozásukat. Végre azon éjjel »megkegyelmeztek« neki és kivégezték. , SzamaeHy megkegyelmez. Másnap kerültem Szamuelly elé. A hóhér mellém állt és azzal 1 kedveske­dett, hogy megmutatta a kötelet, ame­lyikre nemsokára fel fog akasztani. így leszámolva az élettel, magiamban készüle­tem a halálra. Mikor rám került a sor, Szamuelly azt (kérdezte tőlem, tudom-^, mi vár rám? Nyugodtan feleltem rá, hogy tudom. Mit hozhatok fel mentsé­gemre, kérdezte Azt feleltem, ha bűnt követtem el azáltal, hogy egész életemen át a munkások érdekeiért harcoltam és ha bűn volt az, hogy keresztényszociá­lista alapon mindig a munkásság sorsá­nak jobbrafordulásáért küzdöttem, ak­kor nyugodtan halok meg Az ott '*evő, pápai kommunisták kórusban kiabál­ták: ez egy papbérenc, bigott tempioin­nyaló, fel kell húzni. Pár pillanatra kiküldtek a folyosói­ra, a hóhér mindenütt mellettem voltl Mikor újra behívtak, feleségem volt ott négy éves kisfiammal. Ekkor kérdezte tőlem Szamuelly, nem sajnálom-e a fia­mat? Erre nem tudtam válaszolni, ki­jöttek a könnyeim Szamuelly az előtte le Vő írásokat forgatva azt mondotta: »az egyszer még megkegyelmezek, vigye haza fiát, ne­velje fel, de ne ilyen szamárságra, amit eddig maga csinált«. Pápán jelentkezzen és ott a további utasítást megkapja. A hóhér ekkor eltépett mellőlem, két vörös katona kikísért a kapuig és ott formálisan kirúgtak Isten különös kegyelméből mene­kültem igy me|g a biztos háláitól, de en­nek borzalmait soha sem tudom elfelej­teni. Ilyen nehéz volt annak idején ke­resztényszociálistának lenni A Lelpnik gyár büszke lehet, amikor olyan embereket foglalkoztat gyárában, Imiint László Mihály, akiknek nem divat keresztény­nek és magyarnak lenni, hanem elhiva­tottság és kötelesség. Gondolatok 1942-re XII. Piuspápa karácsonyi rádiór beszédében mondotta: »Az erkölcsileg megalapozott új rend keretében nincs helye a vallás és az Egyház üldözésének. A hit nemcsak erény, hanem isteni ajtór, amelyen minden erény a lélek templo­mába lép. A hit formál erős jellemeket, amelyek kitartanak az ész és igazság el­len intézett kísértésekben is. A szociá­lis kérdéseket a háború után még fokozottabb mértékben, megkell valósítani. A mi elődeink és magunk is megszabtuk az irányelve­ket. Tudatában \kell lennünk azonban annak, hogy ezeknek az elveknek tel­jes keresztülvitelét csak úgy érhetjük el, ha az államférfiak és a nép, a munka­adók és a munkavállalók hitet tesznek az Isten mellett, aki törvényadó és bírói és akinek valamennyien felelősek tek jomvs/af OLCSÓM ' teikért. Az istentelenség, a legveszélye­sebb ellensége az igazság új rendjének. Ezzel szemben mindenki, aki Istenben hisz, ennek az új rendnek sziklaszilárd előmozdítója és bajnoka«. Bárdossy László miniszterel­nöknek a székelyekhez irt karácsonyi vezércikkéből: »Visszatért boldogok és csonkás ágból felépülő örvendezők, le­gyenek tovább is olyan testvéri őrzői a magyar fajnak, mint amilyen a fajtá­jában fenyegetett kisebbségi életet élői magyar volt, aki féltékenyen őrizte nyá­ját a megfogyatkozástól Visszatért bol­dogok és a csomkaságból felépülő örven­dezők, legyünk tovább is egyaránt olyan megingathatatlan vallói és hivői a magyar nemzet hivatásának, mint amilyen a csonktaságra itélt Magyaror­szág volt, amely sohasem ismerte el, hogy az igazságtalan béke, erői gúzsba­kötésével Istentől rendelt nemzeti ké­pességeit és hivatását is elveheti tőle. Az új, győzedelmeskedő Eu­rópának csak egész nemzetek­re van szüksége... Erős nem­zetre, amely nemcsak ismeri, hanem tudja és gyakorolja is a maga hí vatá sá t«. Tóth László irja a Nemzeti Új­ság karácsonyi vezércikkében: »Mi ma­gyarok, mi sohasem gyűlöltünk más né­peket. Mindig bizalommal voltunk min­denki iránt. Nem a magunk hasz­náért, — az emberiség javáért éltünk és haltunk. Nem csinál­tuk a világ gazdaságának nagy ellentéteit, csak szenvedtökl De nem voltunk önzők soha, még a ma­gunk legsajátosabb dolgában sem. Mert mi ezer éven át voltunk valób­ban keresztények! Mert nagy hi­vatásunkkal mindig Istennek hitét véd­tük és Védjük ma is. Mert attól kezdve, hogy első szent királyunk megalkotta itt számunkra azt az államot, amelyben élünk, a jászol mindenkor Szűz Anyjá­nak kegyelmébe ajánlottan fáradtunk, küzdöttünk és végeztük — vér, veríték és könny között — a feladatot, amit a Gondviselés adott nekünk«. Milotay István irja az Üj Ma­gyarság karácsonyi számában: >A világ­háború legmélyebb értelme csak az le­het, hogy ugyanakkor, amikor az egész világra kiterjeszti egy óriási, mindent magába nyelő ellentét egymást kizáró mérkőzését, ezen a mérkőzésen keresz­tül tulajdonképen világbékére tör Mert a világbéke, a világ mindenkire ér­vényes új rendje, új egyensúlya csak egy ilyen világmérkőzés meg­próbáltatásain keresztül, en­nek eredményeiből születhetik meg?. - if ­Február 1-étől kötelező a házasság előtti orvosi v vizsgálat A hivatalos lap szerdai számában belügyminiszteri rendelet jelent meg, amely a házasságvédő törvényre való hivatkozással, a házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálatról szóló ren­delkezések végrehajtásáról intézkedik. A rendelet 1942. február 1-én lép életbe. A Végrehajtási utasítás kimondja, hogy a házasság kihirdetését csak akkor szabad elrendelni, ha mindegyik haza­suló fél harminc napnál nem régibb ke­letű tisztiorvosi bizonyítvánnyal igazol­ja, hogy a lakóhelye szerint illetékes tisztiorvosnál megjelent, maigát megvizs­gáltatta és a vizsgálat nem állapitolit meg fertőző gjümőkórt vagy fertőző, nemibajt ' A tisztiorvos mellőzheti a vizsgála­tot, ha a házasuló nő a belügyminiszter által feljogosított orvosnak harminc napnál nem régibb keletű bizonyítvá­nyát szolgáltatja arról, hogy az előbb felsorolt betegségekben nem szenved'. Ebből a szempontból feljogosított or­vosok: a háziorvosok, ideértve a közin­tézmények keretében alkalmazott házi­orvosokat is, az uradalmi orvosok, az il­letékes városi orvosok, községi és kör­orvosok, továbbá a szegényeket illetően Budapesten a kerületi orvosok, a köte­lező betegségi biztosítás intézeteinél al­kalmazott s a házasuló lakóhelye sze­rint illetékes körzeti kezelő orvosok r. Ha a tisztiorvos ilyen esetben la vizsgálatot mellőzhetőnek találja, a házasuló nő részére a kérdőív kitöltése nélkül bizonyítványt (ad ki. A tisztiorvosi vizsgálat dija 10.000 lélekszámnál kisebb városokban és köz­ségekben 4 pengő, nagyobb helyeken 8 pengő. Igazolt szegénység esetében díj­mentes a tüdő és nemibeteggondozó in­tézetekben, valamint az egészségvédelmi szolgálatnál az orvosi bizonyítvány. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztő Ür! Alig halkultak el a karácsonyi dallamok, a Szilveszter búcsútorán elénkbe lép a farsang. A karnevál táncos derűje évszázadok óta alkal­mi találkahelye volt a fiataloknak}. A háborús idők hangfogót paran­csolnak az ifjúság szivére, nehogy a hangos öröm megzavarja a meg­szentelt bánatot és testvér-gyászt, de azért elnémulnia most sem kell az Élet-dalának, csak halkabbá,, bensőségesebbé keli válnia, mert az élet erősebb a halálnál. Isten akarata, hogy az életfa- ' kadás titka legyen az emberi élet j tengelye. Ő tette szentségigé a férfi és a nő közösségét a házasságban és megáldotta az anyaságban Tő­lünk, nőktől függ, hogy valóban szentség legyen.: Ugye tudjátok, — kedves far­sangoló fiatal leányok, leendő fele­ségek és édesanyák, — hogy nagy nemzeti érdek fűződik ma ahhoz, hogy minél több életerős, gyümöl­csöző, boldog házasság köttessék* Ugye tudjátok', hogy a házasság természetes következménye a gyer­mek"? De tudnotok kell azt is, hogy a házasélet nem rózsaszínű káprá­zat, nem tánc, nem pipere, nem a szenvedélyek zabolátlan kiélése, hanem komoly elkötelezés egy egész életre, !az anyaság pediig a n5 felmagasztaltatása az áldozatok ol­tárán Erre a feladatra, erre a hiva­tásra halálos komolysággal ke»'i fel­készülni, mert akit az élet készület­lenül talál, az megbukik az élet­viz^án és eggyel szaporítja a med­dő, szerencsétlen házasságok szó­mát Érezzétek át a nagy felelőssé­get, de azért ne riadjatok meg tőle| mert a nagy kérdés megoldásának mi nők vagyunk a letéteményesei, minthogy a nő erkölcsével áll, vagy bukik a világ A tiszta nő erkölcsén mint védőgáton megtörik a férfi-ön­zés, összeomlik az érzékiség), az ön­kény helyébe önuralom, az ostrom helyébe vedeltem lép. Ha a férfi & nő tisztaságában biztosítékot kapott a boldog házasságra, szívesen vál­lalja a családalapítás áldozatait Mert áldozat a hjázasság mindkét féé számára, melyhez az erőt a két szi* az egymás iránti kölcsönös szere­lemből meriti Ahol ez az érzés tisz­tán, töretlenül 'és lankadatlanul su­gárzik a házasfelek szivéből, ott a szeretet televényében boldogan vi­1 rultnak ki Va sarjadó új életek és Vt­rulásukkal boldogítanak­1 Tudnotok kell még azt is, hogy, '. ma nemcsak arról van szó, hogyf több házasság, több gyermek le~ gyen, hanem arról is. hogy minősé­gileg is több, jobb házasság és tes^ tileg, lelkileg magasabbrendű em­beranyag legyen. Azt kérditek, hogy ez miként lehetséges ? Megmondom. úgy, mint minden más, ápolás, gon­dosság, áldozatos szeretet által Csak a dudva, gaz nő gondozás nélkül, a szerelem pedig a legcsodá­latosabb növény, mely csak a gyön­gédség, a jóság, a tisztaság légfköré­ben tud kibontakozni, illatozni és gyümölcsöt teremni. ! Farsangi mulatozók, ifjú fér­fiak és fiatal leányok, hadd mond­jam meg nektek, hogy a divatos tán­cok sodrában, a hangulatvilágitások mámorában ritkán gyúlnak ki olyan tiszta, átható fényű vonzalmak, me­lyek egy életen keresztül képesek fényt, meleget sugározni a családba A nő szerelme első sorban íelki vonzalom legyen, meíy az anyaság­ban éri el csúcspontját. A feleség férjével szemben is mindig őrizzen meg valamit a leányság megközelít­hetetlenségéből, hitvesi érzelmei! egyesítse az anyai sziv érzelmeivel, mert a férfi az örök gyermek, aki mindig vágyik az anyai kéz dédel­gető simogatására. Érezzétek meg, milyen fönséh ges hivatás nőnek, feleségnek édes­anyának lenni, és őrizzétek meg tisztán azt a nagy kincset, amit Is­ten a nő ölébe helyezett. Tiszteletem nyilvánítása mel­lett vagyok Szerkesztő úrnak híve: BÁNYAI BORISKA. F9HK95 étteremben mindennap nM Döme Rudolf cigányzenekara muzsikál.

Next

/
Thumbnails
Contents