Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-05-04 / 18. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VISftRNIP. Felelős-szerkesztő: Dr. BUDRY FERENC Pápa, 1941 május 4., vasárnap fl „Polgári flpolda" és a „Szeretet Otthon" a szociális és egészségvédelem szolgálatában Irta: vitéz MEZEY KÁLMÁN dr. A világháború után a trianoni igaz­ságtalan elbánás, az ország kirablása a magyar társadalpiat igen súlyos hely­Izetbe hozta. Nemcsak anyagilag lette [tönkre, hanem lelkileg is nagy megráz­kódtatásokon meni keresztül. A nem­zeti újjászületés politikailag biztositotta igyan a magyar társadalomnak a he­Jiyes irányt, nem tudta azonban megaka­dályozni, hogy az anyagilag erősen le­fszegényedett társadalmat lelkileg a ma­terializmus hassa át és formálja. Ennek következtében a társadalmi, szociális és [egészségvédelmi problémák sokat vesz­tettek a jelentőségükből. A nemzet sza­porodásának fokozatos csökkenése, a család és az erkölcsi rend alapjainak a megingása s az ezekből származó súlyos [veszedelmek hatása alatt lassan olyan intézkedések, rendeletek, majd törvé­íyek láttak nap világol, amelyek a szo­ciális és egészségvédelmi problémákat lint a nemzet és a faj fennmaradásá­lak alap pilléreit állították a magyar társadalom érdeklődésének' homlok­terébe. Pápán is ezeknek a jelenségeknek »z eredményeként a társadalmi, szociá­is és egészségvédelmi problémák meg­ldása mind komolyabb feladatok elé állították a hatóságokat. Nemcsak azért, mert Pápa társadalmi rétegeződésáben agy százalékban szerepelnek azok, akik a társadalom segitségére szorulnak, ha­nem azért is, mert Pápa fejlődése el­akadt és gyéren akadnak olyan munka­alkalmak, ahol éppen ez a nincstelen társadalmi réteg megkereshetné a lét­fenntartáshoz szükséges összeget. Ilyen­kor válik nehézzé és • problematikussá egy szegény családban az elaggottak és gyógyíthatatlan betegek eltartása, iyen esetekben kell a társadalom se­gítő kezének az egyén és a család hóna alá nyúlni, nemcsak keresztényi szere­tetből, hanem egyrészt azért, hogy a család alapjaiban ne rendüljön meg, lásrészt pedig a veszélyeztetett erkölcsi _end védelmében. Pápának ebből a szempontból nagy nehézségei vannak. A kétszáz évvel ez­élőtt létesített nemes alapítványok, a Ápolda és a Szeretet Otthon és fezeknek a mai állápotukban való rend­behozatala és megszervezése, sok ne­ézségei, anli az elaggottak és gyógyit­atatlan betegek gondozása körül fei­erül, könnyen megoldhatóvá tesz. Hogy Pápa városa szociális és égészségvédelmi szempontból ilyen sze­rencsés helyzetben van, a Kisgyimóthy család és Szentilonav József püspök után, Pápa két polgármesterének, külö­nösen pedig a szociális érzésű Hamuth János polgármesternek az érdeme, ki­nek megértő gondosságának köszönhető a Polgári Ápolda és a Szeretet Otthon fejlesztése és korszerűsítése. Ezeknek a szociális és egészségvédelmi intézmé­nyeknek kifejlesztése és reorganizálása körül kifejtett közvetlen munka érdeme iWolmuthné Galamb Ilonát, a Polgári venni. Ezeknek a gondozása igen nehéz és ezt a munkát csak nagy szociális lel­kületű keresztényi szeretettől, irgalmas­ságtól áthatott lelkek tudják jól végezni. Ezért a jó munkáért Pápa város társa­dalma csak hálás lehet nekik és.én, aki mindkét intézmény belső munkáját is­merem, a magiam és a gondozottak ne­vében is meghajtom előttük a köszönet és az elismerés zászlaját. Ápolda gondnokát és az Irgalmas Nő­véreket illeti. Wolmuthné Galamb Ilona 15 éve áll a pápai szociális és szegénygondozás szolgálatában. Az ő rendkívüli szervező­képessége és a szociális ügyek iránti lelkikészsége nagy szolgálatot tett e té­ren a város vezetőségének és Pápa vá­ros társadalmának. 1926-ban vette át a Polgári Ápolda vezetését, amelynek re­organizálása után 1932-ben az ő inter­venciójára csatolták a szomszédos Szla­dik János féle alapítványi házat a Pol­gári Ápoldához. amivel megkétszerező­dik a férőhelyek száma. A Szeretet Ott­hont 1930-ban szervezték és adták át a mai rendeltetésének. A Szeretet Otthon felállításában is főszerepe volt Wol­muthné Galamb Ilonának. Rajta kívül az Irgalmas Nővérek, különösen Hen­nek Siegbertának köszönhet sokat Pápa város társadalma, aki lakhatóvá tette és berendezte az elhanyagolt és a más cé­lokra felhasznált alapítványi épületet, a szeretet otthonává tette. /Hogy ma a Szeretet Otthon a ne­messzivű alapító szándékának és a hi­vatásának is teljes mértékben megfelel, az a jelenlegi főnöknő, Koltay Modeszta irgalmas nővér érdeme, aki a három vele dolgozó kedvesnővérrel együtt a katolikus női lélek nagyszerű példaké­pei. Azért a munkáért, amit a kedves­nővérek a Szeretet Otthonban végeznek és ahogyan gondozzák a rájuk bizott öreg és beteg lelkeket, vallásfelekezeti különbség nélkül, azért Pápa város tár­sadalma csak hálás lehet. Arról a munkáról, ami a Polgári Ápoidában és a Szeretet Otthonban fo­lyik, az illetékeseken kivül alig tud va­laki. Az embefcek nagy többsége bizo­nyára azt hiszi, hogy ezekben az intéz­ményekben csak a gondozásba veit el­aggott szegény emberek egyszerű min­dennapi élete zajlik, morzsolódik, míg a jóságos Teremtő rendre magához szó­lítja őket. A két intézményben össze­sen 120 férfi és nő helyezhető el. A Polgári Ápoidában 20 férfi és 20 nő, a Szeretet Otthonban 40 férfi és 40 nő. Ha a gondozásba vett egyének csak öre­gek, elaggottak lennének, úgy ezeknek a gondozása is sok keresztényi szeretetet, türelmet és áldozatos munkát kiván, mert az öreg korban mindenki egy munkás, gondterhes és talán sok csa­lódással és keserűséggel teli élet emlé­keivel él és ezek az emlékek sokat za­varják az elfáradt testet és lelket is. Az öregkorban a megviselt, meg­rokkant és elfáradt szervezetet a be­tegségek is könnyen támadják meg. Azonban a gondozásba vett egyének több mint fele, jelenleg is 65 elmebeteg és gyógyíthatatlan (rákos, epilepsziás, asztmás, stb.) beteg. Ezeknek is a nagy­része magatehetetlen. Ezeket a betege­ket kórházakba, vagy más gyógyinté­zetekbe elhelyezni nem lehet, s ha olyan köteles eltariójuk nincs, aki d tarthatná, a társadalomnak kell őket gondozásoa Május 10-én ion Gyurkowics Mária Pápára A 159. sz. Corvin Mátyás cserkész­csapat naigyon kedves (és értékes megle­petésben részesiti Pápa zene és ének­kedvelő közönségét május 10-én, szom­baton. Gyurkovics Mária, a M. Kir. Opera­ház csodás tehetségű, .fiatal művésznője és a Közművelődési Egyesület közre­működésével zenekari hangversenyt rendez a Bencés Gimnázium dísztermé­ben. Gyurkovics Máriát nem kell külön bemutatnunk; Tavalyi pápai szereplése nagyszerűen sijkerült. Azóta fokozott kí­váncsisággal kisértük minden szereplé­sét. Ez az állandóan felfelé ívelő páiya a magyar művészet egyik legnagyobb űigérete. A Közművelődési Egyesület zene­kara Sümegh Lothár vezénylésével min­dig élmény szokott lenni. Tudjuk, hogy, moSt is az lesz. Az egész városban igen nagy az ér­deklődés a hangverseny iránt. 9 zirci apátság elfelejtett pápai otthonában Az apátsági épület legelőkelőbb szobáinak falán XVII.—XVIII. század­ból származó pápai rézkarcok függnek. Legjobban egy kisebb kép- érdekélt. A várost a Tókert felőli részről nézve örö­kítette meg. Hatalmas falak övezik a várost. A fellegvár emeletes épület. A fallal körülvett várost viz választja el. Egyébként az egész Pápát »tenger« ve­szi körül. A falakon kivül a vár előtt egy öt kerekű malmot lehet észrevenni. A városbó! kiemelkedik a középkori plébániatemplom hatalmas csonka tor­nya és a pálosok első karcsú tornyú temploma. Nagyon sok megfigyelő to­rony azt igazolja, hogy végvári küz­delmekben fontos szerepett töltöttek be. Ekkor a védelmi berendezés volt a leg­fontosabb. Pápa mögött aránytalanul magas hegyek húzódnak. A kép legfel­sőbb részén díszes keretben nagy betűk hirdetik városunk nevét. Ez a kedves és érdekes kép 1686-ban jelent meg Bécsben, Anthoni Ernst Burckhard von Birckenstein: Ertz Herzogliche Hand­griffe des Zirkels und Linials cimű munkájában. Ilyen lehetett iPápa a vég­vári küzdelmekben >és a ciszterciták pá­pai letelepülésekor és pápai életében... — Honnét valók ezek a rézmetsze tek? — Hol innen, hol onnan — szól a válasz. Még Berlinből és más külföldi helyből is szereztem pápai rézkarcokat. A képek legnagyobb részben, a fantázia termékei. Van a városházán is. Kérték \ tőlem a városi múzeum számára is. (Lesz valaha?) Kérem, úgy van az em­ber, hogy nem szívesen adja, mert az­után nem igen láthatja őket. — Volt a szobákban, vagy valahol az épületben a falakon régi festmény? A kérdésre a Fő-téren lakó Pfeifer József elektrotechnikus és műszaki vál­lalkozó felvilágosítását közöljük. —1926 és 1927-ben laktam a Fischer­féle házban. Én voltam az emeleti ré­szen a Fő-utca felőli szárnyban a Már­ton István-utcára néző szobák utolsó bérlője. Utána a tulajdonos rendezke­dett be és foglalta le saját családja szá­mára. Az utca felőli szobában színes festmények boritották^a mennyezetet: A ! négy sarokból kiinduló ivek négy me­zőnyre, négy képre osztották a bolto­zatot. Négy háromszög területű fest­mény rendkívül szép volt. Barna szin volt az uralkodó. Sok vonalú csíkozás díszítette az oldalakat. A legalsó két-két szögnél a korinthusi oszlopok leveleihez hasonló díszítés volt. Közülök emelke­dett ki a vízszintes csíkozás felett egy .vas sisakos profil férfi fej. Szakála és bajusza nem volt. A fej is, meg a csákó is más-imás volt mind a négy mezőny­ben. A mennyezet közepén egy kb. 70 cm. átmérőjű körben nagyon szép kör­dísz volt, -tele levélmintával. Biztosan állítom, hogy ég, vagy felhőábrázolás a képeken nem volt. Az egésznek nem is volt vallásos jellege. Szakértők mond­ták és vallották, hogy kézi festés volt és nem papírminták után készültek. Volt háztulajdonosom is nagyon vigyázott rájuk. • Mindenki úgy mondta, hogy a képek nagyon régiek és értékesek ... Sajnos, most már a páratlanul ér­tékes és érdekes képeknek még nyoma sem látható... A hangulatos szoba mennyezete ma vakitó fehéren ragyog... Vájjon mit ábrázolhatott ez a négy kép? A négy sarkalatos erényt? Nehéz volna ma eldönteni... Itt volt Újfaluú apátúr lakosztálya, vagy esetleg az ebédlő? A szobák megtekintése iután a pad­lásra mentünk. Két feljáró van. A ké­nyelmes feljárású, széles falépcsőket az épület boltozatára helyezték A hatal­mas U alakú ház padlás gerendázata a grófi kastélyéhoz hasonló. Valóságos gerenda »erdő« van a tetőzet alatt. A kastély padlás boltozatát téglává? borí­tották, hogy tűzvész esetén az épületet megóvják a nagyobb katasztrófától. Ez a közel múltban is sikerült... Itt ez a védekezés hiányzik. — A gerendák vörösfenyőből van­nak és minden darabja kétszer is meg­található. Duplán csinálták. Ezért olyan szűk a padlásom. A cserepek is nagyon értékesek. Duplán rakták. Ma

Next

/
Thumbnails
Contents