Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-04-27 / 17. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VAS9RN3P XXXVIII. frvlolyam, 17. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDRY FERENC Pápa, 1941 április 27., vasárnap Dolgozó Lányok pápai egyesülete ismeretlen előttünk. Nem a két dolgos kezűk, hanem az egyesüietük. Kabát gallérjukon néha feltűnik egy-egy D. L. jelzésű jelvény, mely arról beszél, hogy van Pápán egy egyesület, amely nem csinadrattázik, hanem, mini az iboiya szerényen meghúzódik, hogy a maga dolgos életét ne harsonával és görögtüzes fénnyel vetítse a világba, hanem a munka fémjelzésével. Valamikor ismeretlen fogálom volt a dolgozó leány. A megváltozott élet megváltozott körülménye állította bele a világba. Anyáink ennyi idős korukban alig hagylák el az alvó játékbabát, néha megpróbálták az őszhajú nagymamák kezéből kivenni a kötőtűt, hogy valamit tanuljanak ők is abból a tudományból, melyről annyi éle született. Álmokat szőttek az első bálról, rózsaszínű levelet irtak és vártáié a biztos pillanatot, amikor örökre kiröppennek majd az édesanyai szeretel szárnyai alól. Ezek a dolgozó lányok minderről vajmi keveset tudnak. Gyárak, üzletek, műhelyek robotjában virradattól-napestig dolgoznak. Ajkukra ráfagy gyö,n*gyözó kacagásuk íposolya, vékony, erőtlen leslük. meggörnyed a munka igája alatt. Sokszor nem magukat nézik, de azokat az apró, éhes szájakat, akiknek az apa keresete nem elég és nekik kel! azt pótolni. Ügy' érzik, hogy egy egész család gondja és sorsa szakadt reájuk. Szettépjik rózsaszínű álmaikat az élet mesekertjéről, meri nekik ide belépni nein lehet, nekik dolgozni kél'l. Ha az Istentől beléjük öntött örök nőiségük egy-egy pillanatra mégis felvetődik náluk, milyen boldogok tudnak lenni. A mull vasárnap este a Levente otthonban nemes igyekezettel próbálták előadni Herczeg: »Gyurkdvics lányok« c. színdarabját. Hogy művészileg menynyiben sikerült ez, most nem méltatjuk. Mi elfelejtettünk ott mindent és néztük nagy ámuló szemekkel a rendezők és műkedvelők csúpaszi.v boldogságát. Velük együtt éltük azt az örömöt, mély a jóságból fakadt. Soha el nem felejtjük azt a pillanatot, amikor szereptanitó Zabrana Ilust az előadás után a közönség tapsa a színpadra hivta és ők körülállták. örömtől csillogó szemmel tapsolták. éljenezték, mert — hálásak voltak. Dolgozó Lányok! tiétek a jövő, a magyar éleinek ti lesztek termő gyümölcsfái. Ne feledkezzetek él róla, ti vagytok az élet poézise. Ha néha nehéz ;is a küzdelem, ha ván is közöny veletek szemben, soha ne legyetek prózaivá, mert mi lesz akkor az élettél? Pokolgép robbant 1935-ben Kaproncán. A horvát Usztasa párl egyik Gyékes-Zákányújtelepen lakó tagja, Premec Ede küldte csomagként a belgrádi metropolitának. A szabadságukért küzdő horvátok üzenete volt ez a Nagyszerbiá nemzetiségekel elnyomó zsarnokaihoz. De a csomag csak Kaproncáig érkezett. Ott felbontották, egy szerb rendőrtisztet megölt és több embert megsebesített. Premec Edét elfogták és országos érdeklődés mellett a kaposvári törvényszék 15 évi fegyházra ítélte. A tárgyalóteremben a közönség között helyet foglalt egy magas,, feketeszemű ügyvéd, aki az itélet kihirdetése után kezetfogott Premeccel, mert Premec egyik gyermekének keresztapja Xtoll. De más is volt: az Usztasa vezére, aki éppen úgy küzdött a horvát szabadságért. mint az elitéit. Ez az ügyvéd: Ante Pavelics dr., a mai felszabadult Horvátország vezére vplt. Ejtőernyős hősik vitéz Bertalan Árpád őrnagy, Kelemen Károly százados, Bene László főhadnagy, Petri János őrmester, Döbör János szakaszvezető, Horváth Gyula szakaszvezető, Kerekes Imre szakaszvezető, Koscsó Lajos tizedes, Auth Károly őrvezető, Németh János őrvezető, Molnár András őrvezető, Szabó György őrvezető, Czakó Mihály ejtőernyős, Pomázi Imre ejtőernyős, Fejes József ejtőernyős, Radványi Mihály ejtőernyős, Horváth Mihály ejtőernyős, Sándor Sándor ejtőernyős, Pados Géza ejtőernyős, Varga Gyula ejtőernyős GYÁSZOLVA ÉG SZIVÜNK, FÁJDALMASAN DOBBAN. ISMERŐS BAJTÁRSAK, NEM ÁLLNAK A SORBAN. ELSZÁLLTAK KÖZÜLÜNK, PÉLDÁT ADVA NÉKÜNK. MINKET ITTEN HAGYTAK AZÉRT VELÜK ÉRZÜNK. EJTŐERNYŐS HŐSÖK, ELMENTETEK TŐLÜNK. JÖHET EZER HALÁL, TŐLE MISEM FÉLÜNK 1 BÍZUNK, HOGY MAJD EGYSZER, VISZONT LÁTJUK EGYMÁST. S FELRAGYOG A DRÁGA EZERÉVES ORSZÁG! TÁBOROS JÓZSEF tizedes. Folyó hó 20-án délután 6 órakor tartotta a Baross Szövetség pápai szervezete IV-ik évi rendes közgyűlését. A tagok zsúfolásig .megtöltötték a Szervezel helyiségét. A közgyűlést dr. Szenlimrey Sándor elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent vendégeket, akik között ott láttuk Biró Lucián bencés gimnáziumi igazgatót, Juricskay Ar turnét és Veszely Ferencnél. a Baross női tábor képviselőit, továbbá Tocsik Antalt, a csornai szervezel ügyvezető elnökét. — Örömmel áliapitom meg, — mondta Szenlimrey elnök, — hogy taglétszámunk az elmúlt évben igen megnövekedetl. Egy a szükséges még, hogy a taglétszámhoz mérten legyen meg a lelki egység is, akkor a Szervezetünk betölti igazi hivatását. Majd Tímár Lajos ügyvezető elnök számolt be az ehnuit év eredményéről. Átütő erejű tájékoztatójában meggyőző tényekkel igazolta, hogy a Baross eszme elindult hóditó útjára és nem is szabad megállni a teljes diadalig. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jankó Mihály a számvizsgálók nevében ismertelte, hogy az elszámolást pontosnak találták. Utána Kunszt Henrik ismertette a jövő évi költségvetést Majd egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg a helyi szervezet: Elnök: Dr. Szenti[mrey Sándor. Társelnök: Dr. ötvös Dániel. Alelnökök: Dr. Fekete József, Mika Márton, vitéz Balázs Jenő, Süpek Pál. Ügyvezető elnök: Tímár Lajos. Ügyész: Dr. Aradi Alajos. Titkár: Szendrőy Pál. Jegyző: Téglássy János. Pénztáros: Kunszt Henrik." Háznagy: Lukácsy Mihály. Sajtóelőadó: P. Ambrus Máté. A választás után az új tagok letették az esküt. Az új tagok nevében vitéz Balázs Jenő magas szárnyalású beszéd keretében mondott köszönetet a vezetőségnek, hogy tagjai közé vette őket és vázolta, hogy minden új tag méltó lesz majd a Baross eszméhez. A közgyűlés a Szózattal ért véget. Intézkedések a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésére A mezőgazdasági munkálatok elvégzése érdiekében a honvédelmi miniszter és a vezérkar főnöke lehetővé tették, hogy a honvédség e munkálatokhoz katonai segítséget nyújtson. Ennek alapján a földmivélésügyi miniszter rendeletileg szabályozta, hogy miképpen kell a katonai segítséget kérni. A gazdaságoknak kérelmükkel a községi elöljárósághoz, illetőleg a polgármesterhez kell fordulniok ;'és a segítséget az utóbbi igényli a legközelebbi katonai alakulat parancsnokságától. A parancsnokság — amennyiben módjában áll — emberi munkaerőt, lovakat és járműveket rendel ki. A községi elöljáróság (polgármester) a katonai segítség igénylésénél természetesen figyelembe veszi, hogy arra — a mezőgazdasági munkálatok elvégzésének biztosítása érdekében tett egyéb intézkedések mellett — milyen mértékben van szükség. A mezőgazdasági munkálatokat ugyanis a kormány másként, különösen honvédelmi szolgáltatások igénybevétele révén is biztosította. Ha kell, mezőgazdasági munkára ki lehet rendelni alkalmas munkalcötelezett személyekel, továbbá igénybe lehet venni gazdasági gépekel vagy' eszközölket, fogato.s vagy gépi járműveket, személy-, vagy teherszállításra alkalmas állatokat. E honvédelmi szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a hatóságok végrehajthassák a földmivélésügyi miniszter részletes utasítását, amely szerint a rendelkezésre álló emberi," gépi és állati munkaerő kihasználását meg kel'1 szervezni és a teljesítőképesség határáig kell fokozni. így azután — a katonai segítségei is értékesítve — sikerülni fog a termelés zavartalanságát mindenütt megóvni és biztosítani, hogy sehol egy talpalatnyi föld se maradjon megmííveletlenül. LÉGOLTALMI FELVILÁGOSÍTÁS A m. kir. honvédelmi miniszter 81,800/eIn.- lgv. — 1940. évi rendelete előírja, hogy a háztulajdonosoknak milyen légoltalmi felszerelésekről kell gondoskodniok. Erről a rendeletről városunk polgármestere mull év júniús havában »Határozat« alakjában értesítette az összes háztulajdonosokat. A Légoltalmi Liga titkára pedig az egyes tanfolyamokon ismertette meg a fenti rendeletet a házcsoportparancsnokokkal, kik a polgármesteri »Határozat -hói szintén kézhezkaptak egy-egy példányt. Húsvét napján megjelent a hohvédelmi miniszternek a fenti rendéletre vonatkozó módosítása. Ezen rendeletek kimondják, hogy a légoltalmi felszereléseket folyó év május elsejéig, illetőleg május hó 15-éig be kell szerezni. Nem lesz tehát érdektelen, ha mind a háztulajdonosok, mind a'házcsoportparancsnokoknak a figyelmét felhívjuk ezen két rendeletre, és a beszerzendő légoltalmi eszközökre. Minden házcsopörtparancsnok tudja, hogy a parancsnoksága alá mely házak, épitmények tartoznék. Állapítsa meg a házcsoportparancsnok a Légoltalmi tájékoztatók alapján (lásd a kapu alatt kifüggesztett sárga nyomtatványt), minden házban külön-külön, az átlagos személyi létszámot. Ezek után lássuk, milyen légoltalmi felszereléseket is kell a háztulajdonosoknak beszerezniük. 1. Ha a házcsoportban az átlagos személyi létszám 50 fő, vagy ennél keve! sebb, akkor a miniszterileg engedélye' zett légoltalmi mentőtáskát; 100 főig a kis légoltalmi mentőládát, 200 főig a nagy légoltalmi mentőládál kell beszerezni. 2. Ha a házcsoportba 1—4 ház tartozik, akkor 1; ha 5—7 házból áll, akkor 2; ha 8—10 házból, akkor 3; ha IIIS házból, akkor 4 kézifecskendői keW 'beszerezni. Ha a házcsoportban olyan ház, építmény vap, melynek az átlagos személyi létszáma a 20 főt meghaladja, akkor a padlás alapterületének a nagysága szerint kell á fecskendőket beszerezni, éspedig, ha a padlás alapterülete 300 m-'-nél kisebb, akkor legalább is egy vizipuskát; ha 300 m

2-nól nagyobb, de 600 m

2-nól kisebb, akkor 1 vizipuskát és 1 veder-, vagy puttonyfecskendőt; ha a padlás alapterülete 600 m

2-nél nagjyobb, de 900 m

2-nél kisebb, akkor 2 4RA 16 FILLER A „Baross Szövetség" pápai csoportjának közgyűlése