Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-04-27 / 17. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VAS9RN3P XXXVIII. frvlolyam, 17. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDRY FERENC Pápa, 1941 április 27., vasárnap Dolgozó Lányok pápai egyesülete ismeretlen előttünk. Nem a két dolgos kezűk, hanem az egyesüietük. Kabát gallérjukon néha feltűnik egy-egy D. L. jelzésű jelvény, mely arról beszél, hogy van Pápán egy egyesület, amely nem csinadrattázik, hanem, mini az iboiya szerényen meg­húzódik, hogy a maga dolgos életét ne harsonával és görögtüzes fénnyel vetít­se a világba, hanem a munka fémjelzé­sével. Valamikor ismeretlen fogálom volt a dolgozó leány. A megváltozott élet megváltozott körülménye állította bele a világba. Anyáink ennyi idős korukban alig hagylák el az alvó játékbabát, néha megpróbálták az őszhajú nagymamák kezéből kivenni a kötőtűt, hogy valamit tanuljanak ők is abból a tudományból, melyről annyi éle született. Álmokat szőttek az első bálról, rózsaszínű levelet irtak és vártáié a biztos pillanatot, ami­kor örökre kiröppennek majd az édes­anyai szeretel szárnyai alól. Ezek a dolgozó lányok minderről vajmi keveset tudnak. Gyárak, üzletek, műhelyek robotjában virradattól-nap­estig dolgoznak. Ajkukra ráfagy gyö,n­*gyözó kacagásuk íposolya, vékony, erőt­len leslük. meggörnyed a munka igája alatt. Sokszor nem magukat nézik, de azokat az apró, éhes szájakat, akiknek az apa keresete nem elég és nekik kel! azt pótolni. Ügy' érzik, hogy egy egész család gondja és sorsa szakadt reájuk. Szettépjik rózsaszínű álmaikat az élet mesekertjéről, meri nekik ide belépni nein lehet, nekik dolgozni kél'l. Ha az Istentől beléjük öntött örök nőiségük egy-egy pillanatra mégis fel­vetődik náluk, milyen boldogok tud­nak lenni. A mull vasárnap este a Levente ott­honban nemes igyekezettel próbálták előadni Herczeg: »Gyurkdvics lányok« c. színdarabját. Hogy művészileg meny­nyiben sikerült ez, most nem méltatjuk. Mi elfelejtettünk ott mindent és néztük nagy ámuló szemekkel a rendezők és műkedvelők csúpaszi.v boldogságát. Ve­lük együtt éltük azt az örömöt, mély a jóságból fakadt. Soha el nem felejt­jük azt a pillanatot, amikor szereptanitó Zabrana Ilust az előadás után a közön­ség tapsa a színpadra hivta és ők kö­rülállták. örömtől csillogó szemmel tap­solták. éljenezték, mert — hálásak vol­tak. Dolgozó Lányok! tiétek a jövő, a magyar éleinek ti lesztek termő gyü­mölcsfái. Ne feledkezzetek él róla, ti vagytok az élet poézise. Ha néha nehéz ;is a küzdelem, ha ván is közöny veletek szemben, soha ne legyetek prózaivá, mert mi lesz akkor az élettél? Pokolgép robbant 1935-ben Kaproncán. A horvát Usztasa párl egyik Gyékes-Zákányújtelepen lakó tagja, Premec Ede küldte csomagként a belgrádi metropolitának. A szabadsá­gukért küzdő horvátok üzenete volt ez a Nagyszerbiá nemzetiségekel elnyomó zsarnokaihoz. De a csomag csak Kap­roncáig érkezett. Ott felbontották, egy szerb rendőrtisztet megölt és több em­bert megsebesített. Premec Edét elfog­ták és országos érdeklődés mellett a ka­posvári törvényszék 15 évi fegyházra ítélte. A tárgyalóteremben a közönség között helyet foglalt egy magas,, fekete­szemű ügyvéd, aki az itélet kihirdetése után kezetfogott Premeccel, mert Pre­mec egyik gyermekének keresztapja Xtoll. De más is volt: az Usztasa vezére, aki éppen úgy küzdött a horvát szabad­ságért. mint az elitéit. Ez az ügyvéd: Ante Pavelics dr., a mai felszabadult Horvátország vezére vplt. Ejtőernyős hősik vitéz Bertalan Árpád őrnagy, Kelemen Károly százados, Bene László főhadnagy, Petri János őrmester, Döbör János szakaszvezető, Horváth Gyula szakaszvezető, Kerekes Imre szakaszvezető, Koscsó Lajos tizedes, Auth Károly őrvezető, Németh János őrvezető, Molnár András őrvezető, Szabó György őrvezető, Czakó Mihály ejtőernyős, Pomázi Imre ejtőernyős, Fejes József ejtőernyős, Radványi Mihály ejtőernyős, Horváth Mihály ejtőernyős, Sándor Sándor ejtőernyős, Pados Géza ejtőernyős, Varga Gyula ejtőernyős GYÁSZOLVA ÉG SZIVÜNK, FÁJDALMASAN DOBBAN. ISMERŐS BAJTÁRSAK, NEM ÁLLNAK A SORBAN. ELSZÁLLTAK KÖZÜLÜNK, PÉLDÁT ADVA NÉKÜNK. MINKET ITTEN HAGYTAK AZÉRT VELÜK ÉRZÜNK. EJTŐERNYŐS HŐSÖK, ELMENTETEK TŐLÜNK. JÖHET EZER HALÁL, TŐLE MISEM FÉLÜNK 1 BÍZUNK, HOGY MAJD EGYSZER, VISZONT LÁTJUK EGYMÁST. S FELRAGYOG A DRÁGA EZERÉVES ORSZÁG! TÁBOROS JÓZSEF tizedes. Folyó hó 20-án délután 6 órakor tartotta a Baross Szövetség pápai szer­vezete IV-ik évi rendes közgyűlését. A tagok zsúfolásig .megtöltötték a Szervezel helyiségét. A közgyűlést dr. Szenlimrey Sándor elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megje­lent vendégeket, akik között ott láttuk Biró Lucián bencés gimnáziumi igazga­tót, Juricskay Ar turnét és Veszely Fe­rencnél. a Baross női tábor képviselőit, továbbá Tocsik Antalt, a csornai szer­vezel ügyvezető elnökét. — Örömmel áliapitom meg, — mondta Szenlimrey elnök, — hogy tag­létszámunk az elmúlt évben igen meg­növekedetl. Egy a szükséges még, hogy a taglétszámhoz mérten legyen meg a lelki egység is, akkor a Szervezetünk be­tölti igazi hivatását. Majd Tímár Lajos ügyvezető elnök számolt be az ehnuit év eredményéről. Átütő erejű tájékoztatójában meg­győző tényekkel igazolta, hogy a Baross eszme elindult hóditó útjára és nem is szabad megállni a teljes diadalig. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jankó Mihály a számvizsgálók ne­vében ismertelte, hogy az elszámolást pontosnak találták. Utána Kunszt Hen­rik ismertette a jövő évi költségvetést Majd egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg a helyi szervezet: Elnök: Dr. Szenti[mrey Sándor. Társelnök: Dr. ötvös Dániel. Alelnö­kök: Dr. Fekete József, Mika Márton, vi­téz Balázs Jenő, Süpek Pál. Ügyvezető elnök: Tímár Lajos. Ügyész: Dr. Aradi Alajos. Titkár: Szendrőy Pál. Jegyző: Téglássy János. Pénztáros: Kunszt Henrik." Háznagy: Lukácsy Mihály. Sajtóelőadó: P. Ambrus Máté. A választás után az új tagok letet­ték az esküt. Az új tagok nevében vitéz Balázs Jenő magas szárnyalású beszéd kereté­ben mondott köszönetet a vezetőségnek, hogy tagjai közé vette őket és vázolta, hogy minden új tag méltó lesz majd a Baross eszméhez. A közgyűlés a Szózattal ért véget. Intézkedések a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésére A mezőgazdasági munkálatok el­végzése érdiekében a honvédelmi mi­niszter és a vezérkar főnöke lehetővé tették, hogy a honvédség e munkálatok­hoz katonai segítséget nyújtson. Ennek alapján a földmivélésügyi miniszter ren­deletileg szabályozta, hogy miképpen kell a katonai segítséget kérni. A gazda­ságoknak kérelmükkel a községi elöljá­rósághoz, illetőleg a polgármesterhez kell fordulniok ;'és a segítséget az utóbbi igényli a legközelebbi katonai alakulat parancsnokságától. A parancsnokság — amennyiben módjában áll — emberi munkaerőt, lovakat és járműveket ren­del ki. A községi elöljáróság (polgármes­ter) a katonai segítség igénylésénél ter­mészetesen figyelembe veszi, hogy arra — a mezőgazdasági munkálatok elvég­zésének biztosítása érdekében tett egyéb intézkedések mellett — milyen mérték­ben van szükség. A mezőgazdasági mun­kálatokat ugyanis a kormány másként, különösen honvédelmi szolgáltatások igénybevétele révén is biztosította. Ha kell, mezőgazdasági munkára ki lehet rendelni alkalmas munkalcötelezett sze­mélyekel, továbbá igénybe lehet venni gazdasági gépekel vagy' eszközölket, fo­gato.s vagy gépi járműveket, személy-, vagy teherszállításra alkalmas állatokat. E honvédelmi szolgáltatások lehe­tővé teszik, hogy a hatóságok végre­hajthassák a földmivélésügyi miniszter részletes utasítását, amely szerint a ren­delkezésre álló emberi," gépi és állati munkaerő kihasználását meg kel'1 szer­vezni és a teljesítőképesség határáig kell fokozni. így azután — a katonai segít­ségei is értékesítve — sikerülni fog a termelés zavartalanságát mindenütt megóvni és biztosítani, hogy sehol egy talpalatnyi föld se maradjon megmííve­letlenül. LÉGOLTALMI FELVILÁGOSÍTÁS A m. kir. honvédelmi miniszter 81,800/eIn.- lgv. — 1940. évi rendelete előírja, hogy a háztulajdonosoknak mi­lyen légoltalmi felszerelésekről kell gon­doskodniok. Erről a rendeletről váro­sunk polgármestere mull év júniús ha­vában »Határozat« alakjában értesí­tette az összes háztulajdonosokat. A Légoltalmi Liga titkára pedig az egyes tanfolyamokon ismertette meg a fenti rendeletet a házcsoportparancsnokok­kal, kik a polgármesteri »Határozat -hói szintén kézhezkaptak egy-egy példányt. Húsvét napján megjelent a hohvé­delmi miniszternek a fenti rendéletre vonatkozó módosítása. Ezen rendeletek kimondják, hogy a légoltalmi felszereléseket folyó év má­jus elsejéig, illetőleg május hó 15-éig be kell szerezni. Nem lesz tehát érdektelen, ha mind a háztulajdonosok, mind a'ház­csoportparancsnokoknak a figyelmét fel­hívjuk ezen két rendeletre, és a beszer­zendő légoltalmi eszközökre. Minden házcsopörtparancsnok tudja, hogy a parancsnoksága alá mely házak, épitmények tartoznék. Állapítsa meg a házcsoportparancsnok a Légol­talmi tájékoztatók alapján (lásd a kapu alatt kifüggesztett sárga nyomtatványt), minden házban külön-külön, az átlagos személyi létszámot. Ezek után lássuk, milyen légoltalmi felszereléseket is kell a háztulajdonosoknak beszerezniük. 1. Ha a házcsoportban az átlagos személyi létszám 50 fő, vagy ennél keve­! sebb, akkor a miniszterileg engedélye­' zett légoltalmi mentőtáskát; 100 főig a kis légoltalmi mentőládát, 200 főig a nagy légoltalmi mentőládál kell besze­rezni. 2. Ha a házcsoportba 1—4 ház tartozik, akkor 1; ha 5—7 házból áll, ak­kor 2; ha 8—10 házból, akkor 3; ha II­IS házból, akkor 4 kézifecskendői keW 'beszerezni. Ha a házcsoportban olyan ház, építmény vap, melynek az átlagos sze­mélyi létszáma a 20 főt meghaladja, ak­kor a padlás alapterületének a nagy­sága szerint kell á fecskendőket besze­rezni, éspedig, ha a padlás alapterülete 300 m-'-nél kisebb, akkor legalább is egy vizipuskát; ha 300 m 2-nól nagyobb, de 600 m 2-nól kisebb, akkor 1 vizipus­kát és 1 veder-, vagy puttonyfecskendőt; ha a padlás alapterülete 600 m 2-nél na­gjyobb, de 900 m 2-nél kisebb, akkor 2 4RA 16 FILLER A „Baross Szövetség" pápai csoportjának közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents