Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-03-23 / 12. szám

PÁM ÉS VIDÉKEi 2 1941. március 23, vasárnap és dr. Csannasz Ferenc pótilletményeit. Ezen tárgysorozatnál a Varga József felszólalására adott polgármesteri vá­laszból tudtuk meg azt a szomorú hely­zetet, hogy a városi tisztviselők két fi­zetési osztályban élhetik le egész éle­tüket, ha csak új, magasabb állásba meg nem választják őket. A két városi orvos fuvarátalányát az eddigi havi 30 P-rŐl 50 P-re emelte fel a közgyűlés. Több kisebb jelentőségű ügy letár­gyalása után a közgyűlés 6 óra után ért véget. A közgyűlés a városfejlesztési terv Márciusi 15-i emlékestek tárgyában napirendre tűzött polgár­mesteri javaslatot Szűcs Dezső indítvá­nyára levette a napirendről. Ezen javaslatot a polgármester sok­szorosítja és azt megküldi a képviselő­testület tagjainak. A megürült egyes bizottságokba a következő képviselőtestületi tagokat vá­lasztották meg: Az állandó választmányba: Dr. Panner Géza, a jogügyi bizottságba: Dr. Csoknyay János, a községi iskolaszékbe: Varga József, az esküdtszéki tagokat összeíró bizottságba: Fekete István, az üzembizottságba: dr. Horváth Károly, a vízügyi bizottságba: dr. Edelényi Szabó Gyula, az Ipar-, kereskedelem­és gyárfejlesztő bizottságba: Keszei Gyula és Németh Lajos, az utakat felül­vizsgáló bizottságba: Dr. Nagy Béla urakat. Évről-évre visszatérő nagy társa­dalmi eseménye városunknak a Kaszinó március 15. emlékére rendezett serleg­vacsorája Ott láttuk városunk vezető társadalmát a Kaszinó zsúfolásig meg­teli nagytermében. Megjelent feleségé­vel együtt dr Antal István államtitkár. Városunk országigyűlési képviselője is. Az ünnepi beszédet Bácsi Sándor ev. lelkész mondotta Megrázó erejű beszédében hallga­tói elé tárta azokat az égető magyar problémákat, antelyekről nem szabad elfeledkeznünk,- amelyei kell, hogy ál­landóan felszínen tartsunk. Fanatikus magyar lelkének aggodalmait mindenki magáévá telte és kitörő lelkesedéssel ünnepelte a szónokot. A Baross Szövetség 15-én tartotta serlegvacsoráját, melyen az ünnepi be­szédet dr. ötvös Dániel mondotta — Mi magyarok talán soha nem vártunk annyit a természet új ébrede­zesétől. az új rügyek fakadásától, mint amennyit most az 1941. év tavaszától várunk. — kezdte beszédét dr. ötvös Dániel. Nagyhatású beszéde további részé­ben vázolta a teendőket, melyek a nemzet minden tagjára a termelés fo­kozása mellett várnak, mert a fokozódó termelés útján tudjuk csak megtalálni boldogulásunkat. — Az elkövetkezendő új kor tár­sadalmi berendezkedése — fejezte be beszédét dr Ötvös Dániel — már most előre veti kialakuló képét, ahol nem a dolgozók lesznek a társadalomban a leg­kevésbbé fizetettek, hanem aki dolgozni tud, az meg fogja találni az életfenn­tartás mellett az ő nemzeti és kultűr­igényéinek is a megfelelő keretet. • — Hogy azonban ezt az új életvi­szonyokat megteremtő társadalom ki­alakulhasson, elsősorban magunkat kell úgy átformálni, hogy az új rendbe belekapcsolódhassunk. Az ú j társadalmi rend pedig a szereteten és mások érté­keinek megbecsülésén alapulhat. A Baross Szövetség tagjai hossza­san megél jenezték a közszeretetben álló ünnepi szónokot. A Keresztény munkásegyesület sar ját helyiségében jólsikerült március 15­iki ünnepséget rendezett. Az ünnepi be­szédet Baksy Andor mondta. Közremű­ködtek még az állami tanitóképző-inlé­zet növendékei. A református teológia hallgatói, a református gimnázium és a kereske­delmi iskola ifjúsága a márciusi ün­nepségekkel kapcsolatosan előadta Ka­tona József Bánk-bánját. A Jókai-szin­házat mind az ifjúsági, mind a nagy­közönségnek rendezett előadáson zsúfo­Átmeneti kabátok, felöltők, divat­öltön yök v magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek H E K L E D úriszabónál fl c 1- CW Rákóczi-utca 6. Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény! PEIDL LAJOS épület- és műbútorüzeme, bütorraktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. lásig megtöltötte a nézők serege. A Bánk-bán előadása nehéz feladat elé ál­lította az ifjúságot. Ők azonban mindent megtettek, ami tőlük tellett. Ezért a leg­nagyobb elismerés illeti meg a szerep­lőket 'Nem az ő hibájuk, hogy e ilag} r tragédiát, — amely nagy színészeinkre, is kemény feladatot ró, — nem sike­rült egészen hiánytalanul megeleveni­teniök. Egyik legsikerültebb alakítás volt Biberaché, de még jobb lett volna, ha nem kisérte volna minden szavát gesztikulálásaival. rwj A Pápai Takarékpénztár közgyűlése Folyó hó 2-án tartotta városunk legrégibb és legnagyobb pénzintézete, a Pápai Takarékpénztár 78. közgyűlését. A nagyszámú és városunk és a környék egész gazdasági életét reprezentáló kö­zönség soraiban ott láttuk Hamuth Já­nos polgármesterrel az élén közéletünk számos képviselőjét is. A közgyűlést az intézet elnöke, Karlovitz Adolf m. kir. kormányfő taná­csos nyitotta meg. Nagy figyelemmel és tetszéssel fogadott megnyitójában el­sősorban * az országgyarapodás feletti örömnek adott kifejezést, majd érintve • a visszatért országrészek gazdasági je­lentőségét, rámutatott az elmúlt év sok gazdasági nehézségeire, kiemelve a sok­oldalú állami beavatkozásnak felsőbb szempontokból való szükségességét. El­ismeréssel szólott az infláció elkerü­lése és az árvizszabályozás érdekében végzett eredményes munkáról és törhe­tetlen reményének adott kifejezést, hogy a szociális ijólét irányában haladó fejlő­dés nemcsak tehervállalást, hanem a régen várt fellendülést is meghozza majd. A megnyitó után az intézet üg\ész­titkara, dr. Molnár Imre ismertette a tárgysorozatot, melynek minden pont­ját változatlanul egyhangú határozattá emelt a közgyűlés. Egyhangú volt az igazgató tanács tágjainak megválasztása is. A régi tagokat választották újra, új tagnak pedig Pulmann Jánost. A zárószámadás az intézet fokoza­tos fejlődéséről tanúskodik, ami nem utolsó sorban annak az előzékenység­nek az eredménye, mellyel a hitelt ke­reső közönségnek mindig szolgálatára állt. A három milliót meghaladó új be­lét és az új kölcsönöknek másfél millió­nál nagyobb összege az intézel gazda­sági jelentőségét és súlyát bizonyítják. Ennek a gazdasági életben elfoglalt elő­kelő helynek megfelel az a mérték is, mellyel az intézet a közteherviselésből részét kivette. 105.000 — * P-t meghaladó adó és beruházási hozzájárulás, to­vábbá az év folyamán és a közgyűlésen jótékony célra adott összesen 4.000.— P jelentős összegek különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy osztalékra részvényenként 4.— P-t, összesen 16.000 P-t fizetett ki az intézet, személyi ki­adásokra pedig 47.853 — P-t és igazga­tási és ellenőrzési költségekre 22.855 — P-t. Hozzá jön ínég ezekhez a kama­tokra kifizetett 139.774— P, úgy, hogy egy egész év munkájának eredményét több mint 70 o/o-ban a kamatok és az adók emésztik fel és csaknem egészen 14 % jut fizetésekre és hyugdijakra. 6.6 o/o igazgatásra és ellenőrzésre és 4.6 °/o osztalékra. A fenti számadatok nemcsak azt . mutatják, hogy a Pápai Takarékpénztár elsősorban a vidéki gazdaközönség ren­delkezésére bocsátott kölcsöneivel mi­lyen jelentős feladatot tölt be a nemzeti termelés szolgálatában, hanem azt is, hogy a rábízott feladatokat hogyan töl­tötte be. Mind a köz, mind a részvénye­sek szempontjából eredményes mun­kásságáért csak elismerés illetheti. Prim a> márkás fotócikket, gyógyító hatású pápaszemet mindég olcsón nálam vehet. KOVÁCS IMRE " vizsgázott látszerész- ÍX és fényképész-mester I V/l V V/rlll\n szaküzlete, laboratóriuma Pápa, Kossuth Lajos-utca 21. Alfréda kedves nővér Megint bekopogtatott a Banold^r­intezet nővércsaládjához a halál an­gyala. Március 19-én több hónapon át türelemmel viselt súlyos szenvedés után Véninger Amália Alfréda irgalmas nő­vér, k Szeretet Leánya költözött az Űr­höz, szent hivatásának 33. évében A szatmár megyei Csómakőzben született 1889-ben. Jelölt évéit Nagyvá­rádon töltötte, működött Budapesten a Gyógyíthatatlan Betegek Irgalomházá­ban, gondoskodó jóságát, szeretetét él­vezhették a pozsonyi árvaház növendé­kei. A megszállás után Vácra a Karolin intézetbe, majd a budapesti Banolder­intézetbe került. Pápára a székesfehérvári árvaház­ból 1939. március 14-én helyezték tarto­mányi elöljárói. A két esztendő alatt, amit Pápán töltött, igen megszerették és igazán értékelték mindazok, akikkel érintkezett. R i. p. A Levente Egyesület közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta váro­sunk képviselőtestülete az 1939. évi II. t.-c. rendelkezései értelmében újra­alakuló közgyűlését. Vitéz Karcsay Béla az egyesület alelnöke rövid visszapil­lantást vetett az egyesület eddigi mun­kájára, hálával emlékezett meg az egye­sület 15 éven át volt -elnökéről dr.. Kon­koly Thege Sándorról, kinek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítik meg. Bejelentette ezután az elnök, hogy az új honvédelmi törvény a levente in­tézménynek igen nagy feladatokat adott, a levente kötelezettséget honvé­delmi kötelezettséggé tette és hogy az egyesület a reá háramló munkát elvé­gezhesse, szükséges, hogy a törvényes rendelkezéseknek megfelelően átalakul­jon. Az új alapszabályok ismertetése és elfogadása után a közgyűlés megvá­lasztotta az egyesület új vezetőségét, mely a következő: Fővédnök: József Ferenc királyi herceg, diszelnök: gróf Esterházy Ta­más, örökös tiszteletbeli elnök: Dr. Konkoly Thege Sándor, elnök: Dr. Nagy Béla. alelnök: Dr. Buday Ferenc, titkár: Nagy Endre, jegyző. Nagy Fe­renc. pénztáros: Kaszás István, ellenőr: Dr. Takács Lajos, könyvtáros. Mészá­ros Lajos, orvos: vitéz dr. Mezey Kál­mán. ügyész: Dr. Rédey Tibor, gazda: Török Imre. Azokat, akik a Levente intézmény iránti ragaszkodásuknak már eddig is kifejezést adtak, a közgyűlés tisztelet­beli elnökökké és tiszteletbeli tagokká választotta meg. Vitéz Karcsay Béla üdvözölte az új elnököt és kérte, hogv tegye szive ügyé­vé a levente intézményt. Hamuth János polgármester Pápa város közönsége nevében üdvözölte az egyesületet és az új elnököt és nagy él­jenzés közben jelentette be a levente otthon nagyobbitását. Dr. Nagy Béla. az egyesület új el­nöke mélységes hazafias érzéstől átha­tott beszédében visszapillantást vetett azokra a nehéz időkre, amikor a levente intézmény megalakult és Ígéretet tett arra, hogy minden erejével a levente egyesület felvirágoztatásán fog munkál­kodni. A lelkes hangulatban lefolyt köz­gyűlés a Himnusz eléneklésével ért vé­get. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! Mindnyájunk lelkében ott él­nek még a március 15-iki gondola­tok. Látjuk magunk előtt a már­ciusi ifjak hősi, lelkes seregét. Most is megremegett a szivünk, amikor hallottuk a Talpra magyart, most is a szivünkbe markoltak a szóno­koknak az örök magyar március­ról mondott gyújtó szavai, és meg­fürdettük lelkünket a magyar sza­badsághősökre való megemlékezés­ben és együtt imádkoztunk mind­nyájan, amikor felhangzott a nem­zeti imádságunk, a Himnusz. De a legtöbben kedves Szerkesztőm, csak csendben imádkoztunk. Ahol több ezeren álltunk, ott is csak gyengén, szinte bátortalanul szállt néhány lelkes magyar ember ajká­ról nemzeti imádságunk dallama a magasságok felé. De hol volt a tömegnek az égig törő fortisszi­mója, hol volt a mindent elsöprő hangorkán, a szívből, a lélekből jövő forró imádkozás. Ezt kedves Szerkesztőm nem láttam sehol, egyik ünnepségünkön sem. Nem láttam ezt niás alkalommal sem, amikor a Himnuszt énekeljük. Gyengén, félénkén\ éneklik páran, bármilyen nagv tömegben is csak a Himnuszt. Bátorkodom azért kedves Szerkesztőm azt indítványozni, hogy az egyesületeké intézmények összejöveteleieken énekeljék el mindig a Himnuszt és akkor talán a legközelebbi nagy közös nemzeti ünnepen Pápán is zúgva, harsogva tör az ég felé mindnyájunk szivé­ből és mindnyájunk ajkáról a Him­nusz. Vagyok Szerkesztő Úrnak ha­zafias üdvözlettel, igaz hive: ÉNEKLŐ MAGOB Vetőmagvak soronkivüli vasúti szállítása iés az állomási mérlegek igény­bevétele. A kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter elrendelte, hogy a vetőmaígvak vasliti szállítása soron ki vül történjék, továbbá intézkedett, hogy ahol a szétosztás helyén nincs községi mérleg, az állomási mérlegek a községi elöljáróság tanúsítványa alapján ingye­nesen igénybevehetők a vetőmagvak szétosztása cél j ár a. JÓmSséea OLCJŐM hOO-1 VESZEL! FERENC FES TEUSZAKÜZLETÉBEN uon TU Y HÍ. ró-u. E. Gyümölcsösük rézgálic ellátására!, felhasználásáról és pótlásáról ad tájé­koztatást. nemkülönben a gyümölcsök tavaszi gondozásáról, 1 a szőlőtermesz­tés aktuális kérdéseiről, a méh- és ba­romfitenyésztésről, stb., stb ír a Ma­gyar Gyümölcs legújabb száma, mely­ből laputikra hivatkozással egy alkatom­mal ingyen mutatványszámot küld a* kiadóhivatal. Budapest, V., Vilmos csá­szár-út 76. Önt is boldoggá leheti., egy sze­rencsesorsjegy ... Válassza ki még szerencsesorsjegyét. Bosinger loáru­sitónál. Pápa. Kossuth-u. 10. sz Fizet­heti azt húzás előtt. . Pótdijat szemé­lyes befizetés esetén nem fizet. Nyere­ményét húzás után azonnal készpénz­ben személyesen, költségmentesen ve­heti át

Next

/
Thumbnails
Contents