Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-03-16 / 11. szám

I v

v »ÁBLÉSm V $ ..A POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VNSIRNNP. XXXVIII. évfolyam, 11. szám Felelős szerkesztő: Dr. BÜDRY FERENC Pápa, 1941 március 16., vasárnap PÁPÁ ÉS YILÉKEi jelen számával új köntösben jut olvasóink kezébe. Harmincnyolc év óta megszokott formát nem szívesen változtat meg egyetlen komoly újság sem. A »Pápa és Vidéke < szerkesztőségének is komoly oka lehetett, ha erre az elhatározásra szánta magát. Őszintén megvalljuk, bár egységes volt elhatározásunk, mégis sok töprengésébe került a szerkesztőségnek, mig a régi formát az újjal felcserélte. Mégis győzni kellett annak a meggondolásnak, mely az új köntösben való megjelenést javallja. Ha egy újság felcseréli külsejét, annak több oka lehet. Vagy elveszítette olvasótáborát bármilyen ok miatt, ám mégis létezni akar és ezt csak úgy tudja megvalósítani, ha gyökeres- változást hajt végre, mint ahogyan az üzleti életben szokott ez megtörténni. Vagy olvasótábora megnövekedett és ilyenkor bizonyos lelkiismereti felelősséget érez a kiadó és szerkesztőség, hogy az olvasók minden igényét kielégítse anélkül, hogy azok egyetlen szóval is kifejezésre juttatnák óhajukat. Hz nemcsak talpraesettséget mutat, de becsületes és úri lelkületet iis. Lehet jmég egy harmadik ok is: a világnézet bátor és őszinte megvallása, ezért való kemény kiállás, megalkuvás nélküli küzdelem a győzelem eléréséért. Szekfü Gyula irja valahol: »kell, hogy minél többen legyünk képesek az illúziók ködétől, a demagógia lángolásától távol lenni, hogy nyugodt szemmel tekinthessünk bele a valóságba «. A »Pápa és Vidéké«-re csak az utóbbi két ok vonatkozik, még akkor is, ha az merőben helyi vonatkozású. Olvasótáborunk napról-napra szaporodik. Ebben az érdem nemcsak a szerkesztőségé és az érdemes munkatársaké, hanem azoké a lelkes olvasóké is, akik lapunkban Pápa városa egyik legtevékenyebb és legöntudatosabb előőrsét ismerték fel. Vagy ahogyan nemrégen egyik — nem a mi táborunkból való — pápai vezető emberünk mondta egy nyilvános gyűlésen: »a Pápa és Vidéke mer csak őszintén szólni«. Ami a világnézeti kérdést illeti, nagyon könnyű a felelet. Lapuilknak nem az a hivatása, hogy politikai, vagy világeseményeket örökítsen meg, vagy ezeknek kulisszatitkait Jegyezgesse le és belőlük hámozzon ki világszemléletet. Vidéki hetilapnál ez nemcsak lehetetlenség, de oktalanság is volna. Nekünk egészen más a hivatásunk. Foglalkozni mindazzal, ami helyi jellegzetesség, amelyről másutt nem kap értesülést senki, de amely mellett még sem szabad elsiklani. Nem kisvárosi pletykálkodás ez, hanem a fejlődésnek elvitathatatlan alapfeltétele. Semmi annyira le nem köt, any- * rö

vidlátóvá nem tesz, mint a szabíf.y " Ijgigg lőadáí közeibenézés, a máról-hol>ló élés. Valóságos kiskaliberű esuk

r

a alacsonyít. De mennyire ellentétje! Azok a megfiá tett mozzanatok, melyek b hasábjain is talán túlságosan kicsinyek vagy jelentéktelenek, összességükben mégis helyi vonatkozásukat tekintve idöbbenetesen érdekfeszitők, mert alapjukban a haladás, fejlődés és jobbálevés csiráit érlelik. Ha ehhez hozzájárul az a magasabb, evilág feletti szemlélet is, mely a krisztusi gondolatnak az egyedek előtt való feltárását van hivatva teljesíteni és annak megvalósítását nemzeti, társadalmi szociális és kulturális téren is követelve végrehajtani, akkor csodás magasságokba emeli azt a világnézetet, melyet égy vidéki lap képvisel és amelyért harcol. Ez vonatkozik a mi lapunkra is. Több, mint három évtizede ezért küzdött a »Pápa és Vidéke«» Voltak életében fényes és boldog napok, voltak keserű csalódások és nagy megpróbáltatások. De soha egy hajszálnyira nem tért el kitűzött céljától. A jövőbén sem teszi. Azokon a nyomokon jár, melyet a már elfelejtett és soha rétéggé nem méltányolt, de annál áldozatosabb szerkesztői és munkatársai kijelöltek. . Lehet, hogy az új köntös a mondanivalóban is új formát hoz. De soha el nem tér attól a szellemtől, mely eddig éltette, különösen nem attól, mely nagysága teljében fémjelezte. Ezzel a gondolattal adjuk át lapunkat olvasóinknak. Kérjük, fogadják még hatványozoltabl) szeretettel, mint ahogyan eddig azt tették. >PAPA ÉS VIDÉKE« Szerkesztősége ps Kiadóhivatala* \ "'-"rT.Í, Légvédelmi gyaftorlotok a III. hadtest területén Országszerte folyamatban van az új légoltalmi törvény végrehajtása. Egymás után jártak le a törvényszabta határidők, amelyeken belül közületek és magánosok, üzemek és lakások biztonsága érdekében meg kell valósítani a légoltalom érdekében köteles intézkedéseket, meg kell szervezni a polgári személyi légoltalmi szolgálatot és meg kell valósítani a légoltalom anyagi feltételeit, beszerezni a szükséges szereket, eszközöket, szerszámokat, óvóhelyeketlétesiteni, stb. Ez a polgári légoltalom kiegészítője csak a katonai légvédelemnek. Természetes tehát, hogy amikor országszerte törvény erejével megvalósul végre a polgári légoltalom, ugyanakkor gondoskodni kell annak minél jobb összhangba állításáról a katonai légvédelemmel. Evégből a Hl hadtest területén még e hó folyamán, katonai légvédelmi gyakorlatot tartanaMA légvédelmi gyakorlat természetszei ményezhet komolyé hasznosítható tapasj minél inkább így eke; a harcszerű valósáj adataiban és azok Ecélból szükségessel Litett gyakorlatokból test tartalékából is >! Micsak úgy eredkiértékelhető és Játokat, ha azok IHc^fiiegközieliteni £ gyakorlat felIpíében egyaránt, "ft, hogy az eml^önják a hadikat a polgári L" -M4 •á : egyéneket, akikre a gtaferlat lebonvo litása és sikere érdedben okvetlen szükség van. A mostani szokványos ka- > tonai behívások ezt a célt Szolgálják • természetesen csak olyan ker.ötbcn történnek, aminőt a tervezett fl**^**^—*'"'• gyakorlat megkiván. édelmi Gyurkovics Mária ismét Pápán Április r 21-én rendezi a városi Közművelődési Egylet tavaszi hangversenyét az Operaház kiváló művésznőjének, Gyurkovics Máriának közreműködésével. Még emlékezik a pápái közönség a kellemes megjelenésű és széphangú énekesnő első és nagy sikert aratott fellépésére, mely egy felfelé ivelő pálya első állomásai közé tartozik. Azóta a rádió hullámain figyelemmel kisérhette, hogy hangjának szépségei egyre jobban kibontakoznak és az Operaház szereposztásában a fiatal gárda első tagjai között van. Tavaszi miatt sokan sajnálkozva nélkülözték. Ezeknek kárpótlást, a jelenlevőknek pedig fokozottabb műélvezetet akar nyújtani az Egyesület, mikor egy egész estét betöltő műsorral szerepelteti a kiváló énekesnőt. Az előadásra kerülő darabok mindegyikét — a hangversenytermek klasszikusait — zenekari kísérettel adja elő. Népszerű operettek és operák áriái (Strauss, Kacsóh, Rossini, Lehár, Mozart, stb.) kerülnek bemutatásra. Már most felhívjuk a nagyérdemű és zenepártoló közönség figyelmét a nagy sikerrel biztató hangversenyre. bemutatkozását a nehéz viszonyok j 1848 március pápai eseményei 1848. március 15-én zápor verte a főváros ablakait, de a szivekben napfényes tavasz ragyogott. Ez a nap a magyar szabadságnak, az egyenlőségnek, testvériségnek, a független öncélú állam szabadságának és boldogságának szimbóluma. Az egész nemzet lelkét átjárta a vívmányok boldog érzése. A szabadság lázában és boldog mámorában tombolt milliók lelke. A lelkesedés tüze, mint az orkán száguldott végig az egész országon. Március 15 történelmet csinált. Történelmet, melyet nem a politika, nem a diplomaták kiválói, nem a pártok apostolai, hanem az öntudatra ébredt magyar ifjúság teremtett. Az 1848. év ifjúsága bebizonyította, hogy alkotni tudott és a lelkesedés, összefogás erejével páratlan értékű vívmányokkal gazdagította a magyarságot. 1848. márciusa a magyar történelem dicsőséggel teli lapjain kiváló helyet foglal el. Március 16-án már a pápai ifjúság »fényes ünnepélyt tartott*. Az egész városban hihetetlen lelkesedés tüze lobogott. Este minden ablakban gyertyák és lámpák világítottak. »Világ özönben lebegett tehát ez estve Pápa«. A kíváncsiskodók ezrei gyülekeztek az nigy nevezett Gróf-úton«. Innét indultak a Fő-térre. A menet élén »egy nagy póznán, övegből, vagy hólyagból készült, nagyon homályosan világító lámpa hozatott, mely úgy látszik a szabadság napját akarta ábrázolni«. A legelső sorokban a szereplők jöttek. Őket a »kiváncsiak iszonyú tömege« kisérte. Az ünneplő tömeg" »zenével« érkezett a nagy templom elé. »Itt különbféle beszédek mondattak s éljenek dördültek a király, a nádor, Kossuth. Batthyány, Széchenyi s mások tiszteletére, melyek elhangoztával az egész tovább vonult«. Az ünnepség végén a város vezetőinek és előkelőinek lakása előtt a tüntetés folytatódott. »Az éjnek haladtával az egész ünnepélynek szép csendesen vége -lett . A fővárosi lapok élén a szabadság mámora lángolt e szavakban: »A sajtó szabad«. A napilapokban és folyóiratokban is megjelennek a lelkes hangú, a vívmányokat dicsőitő és méltató cikkek után a »szabad sajtó« első termékei, a Nemzeti Dal és nemzet 12 pontban foglalt kívánságai. A Budapesti Hiracló elhallgatja az eseményeket, nincs is népszerűsége. A Honderű, Pesti Hirlap, Pesti Divatlap, Jelenkor, stb. ezekben a hetekben soha nem látott gépszerűségre tesznek szert. Pápán azonb&v »leginkább kerestetett Pálffy Albert áíta^szerkesztett Márczius 15-e« cimű napilap> Ez a lap a ÍÖKradalmi láz öleléséből fogant'március í9-én lés a márciusi eszméknek fanatikus és kérlelhetetlen orgánuma lett. »E lap a március 15 dicső eseményeiből emelkedik fel

4.,, és úgy tűnik fel, mint a legszerényebb zászló, mely az európai újjászületés ünnepélyes diadalmenetéhez odacsatlaközik« (Pálffy szerkesztő első cikkéből.) Ezt a lapot az egész országban olvasták .. »Egy pápai sem fordult meg Pesten, ki ennek egy pár számát mutatványul nem hozta volna«. v A pesti ^szabad sajtó« legelső terméke a 12 pont és Petőfi Sándor: Talpra magyar cimű verse volt. A 12 pontban a sajtószabadságot, felelős minisztériumot, egyenlőséget és testvériséget követelte a márciusi ifjúság. Pápán az első »szabad sajtó terméke« Petőfi örök szép és a szabadság eszméjét izzó lelkesedéssel kifejező verse, a Talpra magyar volt. »A pápai szabad sajtó első nyomtatványa volt Petőfinek vad lelkesedéssel irt verse, mely igy szól«: Nemzeti dal. K x. Talpra, magyar, hi a' Laza! Itt az idő, most vagy soha? Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válaszszalok! — A" magyarok istenére Esküszünk. Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig. Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak. Szolgaiúldben nem nyúlhatnak A' magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk. Sehonnai bitang ember. Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a' haza becsülete. Á' magyerok istenére Esküszünk. Esküszünk, hogy rabok tovább .Vem l-'.v/.ünx. H Fényesebb a' lánc/,na! a' kard, £ Jobban ékesíti a' kart, g! És mi mégis lánczol hordtunk' £ Ide veled, régi kardunk! \ magyarok istenénEsküszünk. Esküszünk, hogy rabok lovább & Nem leszünk. I A* magyar név megint szép lesz. : Méltó régi nagy biréliez. Mit rá kentek a' századok, j Lemossuk a' gyalázatot. A' magyarok istenére Esküszünk. | Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Í£ Hol sírjaink domborulnak . L'nokáínk leborulnak. És áldó imádság mellett Mondják el szent n -veinket. £ A" magyarok istenére jéj Esküszünk. Esküszünk. hogy rabok tovább 83 N<*h» leszünk. Fc(»H Máud^r. A «nM fM Bvamtatvánpa Pá^n. A fővárosi és vidéki nyomdák első lélekzései mind viharosabban zihálva u b ARA 16 FILLÉR igüjfr