Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-12-28 / 52. szám

Gondtalan" diákélet 1941-ben Irta: KERÉNYI OLAF. Hányszor halljuk társaságban: Istenem, de szívesen 'lennék ismét diak!. Akkor voltam a legboldogabb. Gond nélkül éltem. Az óvatosabbak hozzáteszik: De csak akkor, ha vele együtt a régi idők is visszajönnének! Megvallom, bizonyos fenntartásokkal én is az utóbbiakkal tartok. Nem kéli még messze mennem a múltba, hogy diákéveimet felidézzem, s mégis örömmel, sőt némi kis izgalom!* mal teszem ezt, ha néha napján ezer és egy felé szétszórt isbolatársaim valamelyikével találkozom Az idő megszépíti a mult eseményeit. E közmondás alapján el tudom képzelni, hogy milyen örömmel gondol vissza diákéveire az, akinek két, három, négy vagy talán még több évtizedet kéli visszaszáguldania a múltba. A legtöbb embernek volt egy nagyon szigorú, de igazságos tanára; akad, aki jószívű, gyengébb kezű tanárát szereti emlegetni. Milyen kisdiákos, ragyogó szemekkel mondta el nekem nem régiben egy idősebb úr, hogyan szoktak levelezni az osztályban. A tanár úr járkált a padok között. A levelet egy gombostűvel rászúrták kabátja alsó szelére. 'A tanár úr vitte azután tovább, mig a célnál a címzett le nem emelte. Egy> órán többször is postáskodott a tanár úr... De nem idézem tovább a multat, hiszen a mostani diákéletet akarom bemutatni. v A VKM. hivatalos rendelete igy határozza meg a mai középiskolai nevelést: »A középiskola nevelő feladata méllett és vele szoros kapcsolatban az európai műveltség színvonalán álló, de a leghatározottabban nemzeti irányú műveltséget ad. A középiskolai műviéi Iség kell, hogy magában foglalja a korunk művelődési színvonalától előirt humanisztikus és reális elemeket. Ennek a műveltségnek mégis olyan magyar nemzeti műveltségnek kell lennie, amelynek birtokában és anyagának ismeretében az iskolát végzettek hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikus világnézetű polgárai az államnak«. A mai diák legfőbb stádiuma tehát a nemzetismeret; mint a rendelet mondja: »A vallásosságon felépülő középiskolai nevelésnek gerince a nemzetismeret«. Az utóbbi évtizedek többszörös iskola-reformja tehát pótolja a mult század liberális gondolkodásának mulasztásait. Kihangsúlyozza a vallásos és nemzeti nevelést. Sőt az egészet a két legfőbb gondolat köré csoportosítja és szigorúan meghagyja a nevelőknek ennek végrehajtását.' Ez a hivatalos arca a mai középiskolának. De milyen a gyakorlati? Aki manapság diák és meg akarja Karácsonyi történet Irta: SZALAY KÁROLY. Egész nap sűrű pelyhekben hullott a hó- A fehér lepel egészen eltemette a külváros szűk utcáit. Sehol egy csapás, sehol egy nyom, amely az utat mutatnáAki nem ismerte a járást, bizony nagyon könnyen beletévedhetett volna az átmenti árokba, amelyet valósággal DCtemetett a tél fagyos virága. A városvégen, — ahol már gyérülni kezdtek a házak, — öt gyermek ballagott a hold szelid fényénél. Betlehemes pásztorfiúk voltak, kik házról-házra járva hirdették szívbeli énekükkel a Megváltó Kisded születésének emlékezetét. Nehezen vonszolták gyenge lábukat a csikorgó hóban, fáradtak voltak már. Egyikük, a legkisebb meg is állt. Feri! — szólt az előlhaladó pásztorbotos a nagyobbacska fiúcskához, ne menjünk tovább, nem birom már. Ám itt lent úgysem kapunk semmit, — tette hozzá nagyobb nyomaték kedvéért, miállni a helyét, annak a hivatalos szüneteken kivül le kell szoknia a pihenés gondolatáról. A mai diák életében pihenés nincs. Ha kiszámítanék napi kötelezettségüket, a munkában töltött óraszámot, nem hiszem, hogy a meghoszszabbitott hivatalos munkaidő vagy] akár az önként vállalt hivatali különórázás is hozzájuk felérhetne. A munkaidőnek is és talán a teljesítménynek is ma; ők a rekorderei. Főként, ha számba vtesszük még azt a nem csekély különbséget, ami a felnőtt és az ifjú szervezet között, nemkülönben a hivatali munka sablonja között van. Pedig e mellett ezebet a kis és nagy diákokat ott látjuk! mint cserkészeket vagy leventéket a felnőtteket megszégyenítő testgyakori átoknál, mint önképzőkörösöket az előadóitermekben az irodalmi megnyilatkozásoknál, mint rendezőket és felvonuló tör meget a vallási, társadalmi és nemzeti ünnepségeknél, a mindenféle hulladékgyűjtésen kivül minden társadalmi és j nemzeti megnyilatkozáson. Ha ezek után tekintjük még a tetszés szerinti idegen nyelvű társalgási, énekkari, zenekari, sportköri, művészeti elfoglaltságokat, önkénytelenül a túlságosan megrakott szénásszekér jut eszünkbe. A mai diákélet kemény munka. A régi diák-romantika hovatovább teljesen eltűnik. A mai diák-romantika visszatért a romantika fogalmának legtisztább és legelső jegyéhez, a nemzeti gondolathoz. A mai diákok arról 'vitatkoznak, hogy a valLás és j a nationa'lizmus nem ellentétes fogalmak

1, hogy a sajtónak elsőrendű fontossága van a nemzet külső és belső életében, hogy mi teszi megbízhatóbbá at Messerschmiedt repülőgépeket a Rátáknál. Külön kell megemlékeznünk' a testnevelésről, amely az ifjúságnak szintén elég sok idejét lefoglalja. Mens sana in corpore sano. — Ép testben ép lélek! —; Teljesen igaz! Egy jottányit sem afca- j runk élvenni ennek igazságából. Csak a gyakorlati és nem az elméleti nevelőnek gondolatait vetem ezzel kapcsolatban papírra. Vigyázzunk, hogy túlságosan nagyot ne markoljunk! Az intellektuálizmus túlhajtása veszedelmes, de épp oly bajt idézhet elő ennek szöges ellen, téte. Nem akarok profanizálni, de va- • lamikép az evangélium szavai jutnak

1 eszembe: »Spiritus quidem promptus est, caro autem infirma«. — 'A lélek pápa és viiékfi 1941. december 28, vasárnap ^ aaoB—BWi «••mi ugyan kész, a test azonban erőtlen; — de nem a tunyaságtól, hanem a kifáradástól. A középiskola sosem volt népiskola, se régen, se most. Mindig bizonyos szelekciót végzett. E szelekción kivül ma a nehéz időknek megfélelőíeg komoly, kemény munkát követél az ifjúságtól. * * * A magyar ifjúság mindnyájunk reménysége, a nemzet jobb jövőjének záloga. Mi, gyakorlati nevelők, nagyon is I tisztában vagyunk ezzél, ezért szinte minden gondolatunkat az ő nevelése foglalja le. De nem tudjuk magunkat visszatartani, hogy az ifjúság neveléséről néha ne tájékoztassuk az iskolátólt Valamivel távolabb álló magyar testvéreinket. Adja az Isten, hogy a mi szerétetünk az ifjúság iránt általános légyen;, i s közös munkával is egyetlen nagy célunkért dolgozhassunk: Neveljünk emberebb embert, magyarabb magyart!... papaái^ffnúm A most dúló szovjet elleni háborúval kapcsolatosan a sajtóban több cikk jelent meg a szovjet házasságról. Egy-i részt helyesen, másrészt helytelenül világították meg a kérdési Éppen azért nem lesz felesleges, ha az igazságot vázoljuk ebben a dologban. Kétségtélen, hogy az egész szovjet rendszer világcsalás volt. Különösen pedig a házassággal kapcsolatosan. A szívjet tisztaságot, a jobb erkölcsöt és az idealizmust hirdette kifelé, pedig homlokegyenest ellentétjét valósította meg befélé. A házasság csak annyiban számított élőtte, hogy a nagymérvű vadházasságokat valamikép megszüntesse. De volt egy másik célja is. Különösen ez utóbbi, időben. És ez főleg arra irányult, hogy a születendő gyermeket ellenőrizze!. Fontos volt ez a szovjet szempontjából, hiszen neki katonára volt szüksége, mert háborút akar viselni, hogy az egész világot meghódítsa a vörös eszménynekközben egy zsuppfödéles düledező názikóra mutatott, — Szabóéknak maguknak sincs semmijük. A megszólított legényke megállt és visszafordult. — Hoigy beszélhetsz! igy «Pali öcsém? — feddte enyhe szavaival az előbb szólót. — A szegény ember fianak inem született volna meg a Megváltó? Azoknak ne legyen örömük a Szeretet szent ünnepén? Űgylátszik, okos szavai hatottak társaira, mert féleletet sem adva, szaporán megindultak és egy-két perc múlva bekopogtak Szabóék rozzant ajtóján. Özvegy Szabóné nyitott ajtót. Szeme fátyolos lett, a hidegtől kékes ajka megremegett, amint bánatos tekintetet végighordozta a betlehemes fiúkon. Már azt hittem, hogy elkerültök, I mondta fájdalmasan elcsukló hangon, majd kötényéhez nyúlt, hogy könnyező szeméhez emelje. Feri gyengéden megfogta remegő kezét. — Dehogy is kerüljük el néném!-.. Sőt!... Ezt mondva sarkon fordult es Szóval nem a házasság eszmei tartalma volt a fontos, hanem csak az ellenőrzés, főleg a gyermekek szempontjából Évekkel ezelőtt még hivatásos állami beavatkozással működtek közre a magzatéihajtásban. Csak amikor rádöbbentek ennek súlyos borzalmaira, akkor szüntették ezt meg. Egyebet azonban nem is tettek. A házasságkötéseket a Zagsz, Állami becikkélyező Hivatal intézmény végezte. Amolyan anyakönyvi hivatal féle volt ez. Sokszor az utcán felállított hódé. Itt megjelent egy férfi és egy nő és bejélentette, hogy házasságot kötnek. A! tisiztvisélő beirta nevüket egy könyvbe és ezzél vége is volt mindennek A házasság után nem szükséges, hogy régi nevüket használják. Felvehetfek egy másik nevet is. De megengedték, hogy a férfi és nő is külön néven legyen. Tudott dolog, hogy a Szovjet-Unió vezetői sei családi nevüket használják. Sztálin is félvett név. Családi neve: Dzsungászviti, | örömtől sugárzó arccal belépett a gyé5 ren világított szobácskába. Egy-két pilI lanat és csengő hangon belérezgett a hófehér éjtszaka áhítatos csendjébe: »Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok...« Az angyali ének végeztével beléptek a pásztorfiúk is Szabóékhoz. Az ósdi szobácska rozoga asztalára ráhelyezték a ki világított betlehemi kápolnát. A hat kis árva Szabó gyerek ámulva, bámulva körülállta a csodás tempiomocskát és tágranyilt bámész szemekkél hol a betlehemes fiúkra, hol a jászolban fekvő Kisdedre vetették csodálIkozó pillantásukat. ök még nem láttak ilyent. Ferkónak különös érzése támadt. Most látta életében először azt a különbséget, mely közte, a gazdag szülőW gyermeke és a számkivetett kis árvák között van. Sajnálta a szűk szobában didergő Szabó gyerekeket, akiknek nem hozott a Szeretet ünnepe még csak egy csupasz zöld ágacskát sem. Csodálatos álmai voltak az éjjel. Félnőtt ember volt, életútja telve szenMolotov külügyi népbiztos feleségét is más néven: Zsemscsugina, szerepelteti. A becikkélyezett házasság után nem szükséges az együttélés. Ki-ki arrafelé megy, amerre akar. A válást semmi se tiltja. Akár a férfi, akár a nő, vagy előzetes megbeszélés {alapján, vagy másik tudta nélkül egyszerűen bejélentette a Zagsznál, hogy házastársával nem akar együtt élni, és máris félbontottnak nyilvánították a házasságot. Akárhányszor (megtörtént, hogy hónapok múlva tudta meg az egyik házasfél, hogy férje, vagy felesége elviá'lt tőle, sőt azóta már második, vágyj harmadik féllel kötött házasságot. Ezért van az, hogy egy igazi szovjet polgár 40 éves koráig legalább 6—7 házasságot is kötött. A házasság szentség és nem szerződés. Ne csodálkozzunk tehát rajta, ha az Isten keze végigver olyan népen és tönkremegy, aki ezt nem vallja. Mim den ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs. E nélkül nem lehet boldogulni és nem lehet egyetlen országon se az Isten áldása. r ! Medésekkél, tövisekkel. De ő nem csügi | gedt. Balsorsában Istenhez fohászkodott I és csodák csodája, megjélent előtte egjfl hófehér angyal. Imára kulcsolt kézzel letérdelt előtte, az angyal pedig igy szólt hozzá: ' — Nemesen tettél egykoron a szegéinyekkel szemben, cselekedetedneK legyen meg a jutalma. Kiemellek a szenvedések úttalan útjáról és rávezetlek az életboldogság virágos ösvényére. Ferkó reggeli felkelése után elmesélte édesanyjának az éjjeli látomást, majd kifejezte előtte azt a kívánságát, hogy szeretné megosztani karácsonyi ajándékát az elhagyott Szabó gyerekekkél. A jószivtí anya örömmé! egyezett béle Ferkó kívánságába és átenged le fia ajándékainak egyrészét az apátlan árváknak. Örömtüzek gyúltak a szent estén a Szabó fiúk szemében. Ferkó odalopódzott a szegényes viskó leeresztett zsalui alá és boldogan hallgatta a hivő szívből félszálló imádságos énekeket