Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-12-28 / 52. szám

Művészi szempontok városunk fejlesztésénél és rendezésénél Városunkat mindig szeretjük úgy emíégetni, mint a Dunántúl Athénjét, mint a Dunántúl egyik szeüemi középpontját A gyanútlan idegen ezt nallvia vagy olvasva, irigykedve gondol reánk és azt hiszi, hogy itt a szellemi élet minden ága valami olyan virágzásfélei él, mint Perikies idejében a szobrászat, festészet és általában a görög kultúra. Eljön városunkba, hogy vigyen magával egy kis követendő példát. Jön be az állomásról és valami felemelő érzés hatja át, láh-a az Esterházy-út tfcboékevésbbé rendezett és esztétikus képét. Az első meglepetés éri a Bakonyér esetleg kiszáradt és bűzködő medrénél, amelynek befejezéséül a Perutz gyár deszkakerítését láthatja igaz lelki gyönyörrel. Alig ér tovább a győri keresztúthoz, — a legszebb ponton, a főútvonal tengelyében, — láthat egy cukorkás »pavilionts amelyről mintegy 30 esztendő vasfogainak nyoma és századeleji elqh deink secessiós ízléstelensége mutatja meg, mit nem szabad megengedni olyan városrendezőnek, aki a szépséget, mint léleknemesitő eszközt, népneveiésre akarja felhasználni. Talán még Amerika túlságosan kereskedelmi szellemtől vezetett városrendezője is letörülte volna onnan, hogy helyét valami körbástyával helyettesítse, a várkert területébe néhány métert hátranyomulva. Nagyon alkalmas lenne régi bűnünk pótlására a pápai hősi emlékmű felállítására. A természetes fejlődés úgy is az lesz, hogy a Bakonyérrel párhuzamosan utcát kell nyitnunk — sétány formájában — (a várkerten keresztül. Ez az út a vérszegény és elhibázott tókertet végre bekapcsolná fő ütő érként a város vérkeringésebe, egyszersmiiit megrövidítve a homokbödögei—levéli irányból a vasútállomásra vezető útat. Természetesen a Várkerten keresztülvágott útvonal beépitésére semmi körülmények között gondolni sem szabad, mert ezt az útvonalat — beépített padokkal, kertészeti szegéllyel — mint művészi objektumot kell felfogni. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy a késedelem a hősi emlékmű felállításánál most egyszer előnyös volt- T. i. időjr közben kialakult egy modern,. ízig-vérig heroikus irányzat, amely nem kezüket, lábukat törött halottak vonszolásával rettenteti el az ifjúságot a »szép és dicső a hazáért meghalni« eszméjétől, hanem igazán érzékelhető eszménnyé teszi azt.) Egy kicsit meghökken az idegen, de azután vigasztalódik. Elvégre ez lehet egy kis lapsus is. No majd beljebb... Jön tovább és elámul azon, hogyia város legszebb építészeti alkotásából, az Esterházy kastélyból csak akkor láthat valami keveset, ha jó tornász vollt diákkorában és megtanult derékhajlitásokkal a fák közül elcsen magának egy kis látnivalót. Inkább jobbra néz. De bár ne nézett volna. Mert látja a Szent Flórián szobrot, városunk egyikj legszebb művészi emlékét, — elveszni kálmárreklámok súlyos cimbetűi és ordító színei'között De látja még a szobornál épült trafikot, amelyet akkor sem lehetett volna izléstelenebbül odaállítani, ha pályázatot hirdettek volna reá. Soha sem láthatott senki egy főútvonalnak háttal beépített árusbódét, olyan helyen, ahol a városrendezés nemcsak »műszakid kérdés. Körülbelül úgy fest, mintha a Berlini-téren felállított »banánpalotá*« három oldaláról befalazták volna. Jön az idegen és végre felderül az arca, meglátva városunk örök büszkeségét: a Nagytemplomot Lelke felemelkedik az arányoknak e különös szépségén, a belsejében olyan öröm szállja meg, amelyet csak művészi szépségeken felnövekedett lélek érezhet... és érdem* Irta: ZÁVORY ZOLTÁNteienül dicséri magában a pápaiak álp kotó széliemét. Annál jobban ötlik szemébe — kijővén — a tér poros összevisszasága és a tavalyi bokrokat, füveket viselő házikó — Itt már megborzong egy kicsit, mert ez igazán nem »athéni 2 jellegzetesség. Tovább sétál. Megnéz mindent. Györ nyörködik az emberi szellem örökérvényű alkotásaiban... és elmereng... de azután hirtelen feleszmél: hogyan? Hiszen amit itt látott és szép volt, az ininn den régi! Azt mindet az apáink építették! Hát hol van, amit a most élő, új generáció adott? (Mert ami itt »új«, az is régi. Elvégre az új templomot is építhették volna ugyanebben a stilusoan 50—100, stb. évvel ezelőtt.) Itt, az új> templomnál állva elgondolkozik... és hirtelen felkapja a fejét. Itt is ugyanaz a kis épület, ugyanolyan fűvel a tetején! Hát itt Pápán ezt szándékosan tették a templomok körül esztétikai bosszantásul, vagy esztétikai érzés teljes hiánya miatt? Mert sehol másutt ilyent nem lehet látni, legfeljebb egyik-másik déli nép ilyen irányú közömbössége engedte meg. De úgy látszik, csak ebben követtük azonnal a külföldi példát. Elsétál a Szent Anna-térre és mit talál ? Egy érdekes és kecses tempiOmot román sitlusban gót arányokkal olyan téren, amely rendezett is, meg nem is. A »rendezett® részt is pusztulás útjára vitték a felügyelet nélkül fát, bokrot, virágot letördelő suhancok. Egészen különös érdekessége a térnek az, hogy a templom háta mögött rendezett parkosítást kezdtek, viszont a homlokzat lelje se n rendezetlen térre néz azért, mert évente vagy négyszer a fazekasok kirakodnak két, három szekérrel! Én nem hiszem, hogy az ebből származó har szón akkora volna, hgoy érdemes érte tűrni ilyen rendetlenséget! Szegény idegen... sietve menekül a Zrínyi-utca félé... látva az új építkezéseket. Nagyot néz, mert talál három vadonatúj épületet, amelyek mind más és más szögben fordulnak az utca vonalára. Igaz, hogy kedves a zeg-zug)os kiis| utca, de csak akkor, ha tényleg ízléses

4, apró korabéli házacskákból áll és a történelem levegője érzik rajtunk. Semmi esetre sem szép félmodern családiliá-; zakból össze-vissza építve. Megyünk a kiábrándító tapasztalatokban folyton gazdagodó utassal a város vége felé, hogy a maga helyen nagyon szép mezőgazdasági iskolát megmutassuk neki. Meglátja a tanítóképző gazdag Magyarországra, békebéli jólétre emlékeztető épületét, 'mely a maga monumentalitásával szinte elhárítja magától az apró épületek közeledését. Tipikus példájául annak az örök igazságnak, hogy erőszakolni nem lehet fejlődési Jó néhány évtizede áll már a helyén és mégsem sikerült maga köré nagyobb építkezést vonnia- (Megszívlelendő ez a példa az új járásbirósági építkezések helyének megválasztása alkalmából) Nekünk Pápán nincsen olyan fölös számmal a belvárosban nagyobb épületünk, hogy csak úgy, apró szempontok figyelembe vétele miatt, egyet-egyet elszórjunk a perifériákra. Ha nem vigyázunk, igen tréfás helyzetek alakulhatnak ki: Adva lesz egy belváros, amelynek egy-két rendesebb utcáját kivéve, apró kis sikátorok adják meg a jellegét és ezzel szemben a városba jövő főútvonalak mentén elszórunk egy-egy középületet, hogy a külváros jobb színezetet kaphasson. Egy város fejlődésében az a természetes, hogy egy mag körül, a történél-* mi Város körül évgyűrűk alakjában tart a település. A tókertnek is az a művészi hibája, hogy súlyponteltolódást okozott és valósággal elkülönült a várostól, bár szabályozott utcáival nem sorozható a váMÉsm&a 1941. december 28, vasárnap 3 3em lehet a magyarázat, hogy szegények vagyunk és most háborúban élünk

1. Ez igaz, de az olaszok már régebben háborúban vannak és mégsem hagyták abba a mocsarak lecsapolását, városok

1 építését, stb. Ehhez csak elhivatól'tisájg ítóéll, megértés kéli és áldozatkészség kéli! El kell készíteni és közszemlére kiitenni a városrendezés vázlat-terveit, hogy a nyilvánosság véleményét is meghallgathassuk és a város polgárainak? is hozzászólni lehessen városunk jövő fejlődéséhez, mert vetődhetnek fel olyan ötletek, amelyek egyéni érdeken felül emélkedve meghallgatásra jéjr de mesék, mert ebben a kérdésben mindnyájan felelősek leszünk az utánunk jövő generáció előtt, akik e város benszülöbt, vagy bevándorolt polgárai vagyunk, hacsak figyelmeztető szavunkat időben fel nem emeltük. Ha majd egy átfogó tervet elkészítve, annak kivitélezését lépésről-lépésre lassan elvégezve városunk külső képe élőnyére változik meg, esztétikai élvezetet nyújtva bennszülöttnek és utasnak, akkor majd dicsekedhetünk azzal, hogy városunk a ^Dunántúl Athénje*, de nem Athénnek a mai, halnem a virágzó korában, akkor majd tényleg érdemes lesz eljönni az idegennek, nemcsak a rokonok látogatására, hanem a város megtekintésének örömeiért is. Mi pedig a jól végzett munka tudatával élvezhetjük városunk kulturális fejlődését! Egészségvédelmi és szociális munka Pápán Irta: vitéz MEZEY KÁLMÁN dr. városi mérnöki hivatal kifogásolimtó munkái közé. A kíváncsi idegen kérdezte tőlem, vájjon mi az oka annak, hogy a város mindenáron kifelé akar fejlődni akkor, amikor az egész bélvárosunk egeszen keletien rendezetlen? Miért nem lehet fejlődni, városrendezést kezdeni, mikor a város közepében éktelenkedő, kunyhót megszégyenítő kultúrátlanságú házak sokasága várja, hogy a bontó csákány megváltsa szégyenétől. Ne felejtsük él: egy-két utca még nem város! Várossá — a szó igazi értelmében — a lakáskultúra, az utcák rendezett képe, művészi szépsége, szobrok, parkok. Kutak és pihenők tesznek bennünket, nemcsak a szépen kiképezett portálok cifra cimbetűkkél. Azért, hogy sátor póznákat lehessen leverni, igazán nem érdemes Szaharát tűrni a város szivében. Elvégre lehet más sátormegoldást is találni a kirakodó kereskedőkinek és akkor nem kéli egy szeles délelőttön elbújni a porfelhő elől, hanem nyitott szemmel élvezhetjük városunk igazán vonzóra kiképezhető Fő-terét. Csak élszánás kell ehhez... meg egy kis hozzáértés, városunk iránt érzett szeretet, amély a jótamácsban nem a bántó kritikát, a kritikában nem a rosszindulatot látja... és az elgondolások nagyvonalúsága. Nem baj, ha mo* mentán nincsen pénz. Egy város fejlőjdésében nem 1—2 évről van szó... és az Pápa város igazi fejlődését, illetve annak mértékét a gazdasági tényezőkön kívül, hasonló arányban az egészségügyi és szociális viszonyok határozzák meg. Ennek a felismerése döntő jelentőségű nemcsak Pápa, hanem más város és közület fejlődésének irányításában is. Ezeknek a lényeges városfejlődési szempontoknak az elhanyagolása, figyelmen kivül hagyása eredményezte azt, amire az év folyamán több cikkben és élőadásban rámutattam, hogy Pápa fejlődése megállt és 1940. évben a 22.621 lakosnak a természetes szaporulata 48 lélek volt, ami 2 %

0-nek felel meg. Ennek a katasztrofális állapotnak a megszüntetése irányította az elmúlt évben az egészségvédelmi és szociális munkánkat, amely, ha eredményeiben még nem hozta meg téljesen a gyümölcseit, remélem, hogy néhány év múlva meghozza^ Ez év tavaszán az egészségvédelmi fiókn szövetség keretén bélül, a társadalomnak felekezeti különbség nélkül való bevonásával, megalakítottuk a szociális szakosztályt. Erre azért volt szükség, hogy a hivatalos egészségvédelmi munkán túlmenőleg, amit a tanácsadó orvosok és az egészségügyi védőnők végeznek, a társadalom lelkes és szociálisan gondolkodó, értékes tagjai is bekapcsolódjanak abba a társadalomformáló és nemzetmentő nehéz munkába, amit az országban és Pápán is, az egészségvédelem jelent. A szociális szakosztály elsősorban a sokgyermekes családok gondozásának intézményes biztosítását és ellátását akarja megvalósitani. Ebből a szempontból a szakosztály keretén bélül öt munkacsoport alakult, éspedig a családvédelmi, az anyák iskolája, a patronage munka, a háziipari és a gyermeknyaraltatási munkacsoport. Az év folyamán minden munkacsooprt megkezdte a működését, amelynek biztosítását a város, a félekezetek, a szociális és karitatív munkát folytató egyesületek és a társadalom adományaiból* j e célra befolyt kb. 5000 pengő fedezte. » Az egyes csoportok munkája ez évben a következőképen indult meg: A gyermeknyaraltatási munkacsoport Wolmuthné Galamb Ilona körültekintő irányítása és/vezetése mellett, az eddigi módszerek és sok éves gyakorlati tapasztalat felhasználásával és alkalmazásával, elismerésre méltó munkát végzett. A város beteg és betegségre hajlamos iskolás gyermekeiből az előző években nyaraltatni szokott 80 gyermek helyett, a rendkívül nehéz élelmezési viszonyok dacára, három turnusban, VI. 23—VIII. 30-ig 120 iskolás gyermeket nyaraltatott 3—3 héten keresztül az Öreghegyen. A nyaralásban elsősorban a sokgyermekes családok és a katonai szolgálatra -bevonult apák gyenge, beteges, iskolaköteles gyermekeit előzetes orvosi vizsgálat után választottuk ki. A gyermekek a nyaralás tartama alatt állandó orvosi felügyelet alatt voltakjí Az eredmény más szempontok mellett, egészségügyi tekintetben is kitűnői volt. A patronage munkacsoport is Dr. Kovács István kir. járásbiró irányítása és Wolmuthné Galamb Ilona vezetése méllett megkezdte lélekemelő munkáját A családvédelmi csoport özv. Dienes Tiborné vezetése mellett pontos nyilvántartást készített a pápai sokgyermekes családokról. Lelkes és nemes,szívű tagjai a védőnők bevonásával, környezettanulmány alapján megállapították a segítés szükségességét, terméMielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre legolcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezményi