Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)
1941-12-21 / 51. szám
XXXVIII. évfolyam, 51. szám MEGJELENIK MIKBEN VKSIKK1P. fápa, IS4I. december 21., vasáru« Új Magyarországról beszól a politikus a parlamentben, magyar szociális népállam megszületésén dolgozik a magyar munkásság és értelmiség egyaránt. Érzi és látja mindenki, hogy ezer éves történelmünk új fordulóhoz ért és a jövő helyzetünk, valamint társadalmi életformánk vonalai mind élesebben alakulnak ki. Tudjuk', hogy vannak, akiknek nem tetszik az új irány és az új életszemlélet, azt is tudjuk, hogy miért? Ezek mindent megkíséreltek a múltban is, hogy különféle címeken aggodalmaskodva, zavart keltsenek a magyar társadalom egyes retegei között. Legújabban azzal akarják a magyar közvéleményt megzavarni és félrevezetni, mintha a magyar önállóság és függetlenség forogna veszélyben a szövetségeseink részéről. Mi ezeréves történelmünk során mindig nagy európai érdekeket szolgáltunk a nélkül, hogy önálló nemzeti törekvéseinket feladtuk volna, vagy le akartunk volna mondani sajátos nemzeti.karakterünkről. Most is hivatásunkhoz hiven a jobb Európa jövője érdekében küzdünk nagy szövetségeseink oldalán, az új európai rendért. Az új Európában éppen olyan szükség van ránk magyarokra itt a Kárpátok övezte Dunamedencében, mint ezer éven át Az új Európa érdekében senki sem kívánja- tőlünk, hogy mondjunk le önállóságunkról vagy nemzeti sajátosságunkról. Az a hírverés, amely ilyent állit, az valótlan, téves, de egyben bűnös is. Mi csak akkor teljesíthetjük európai hivatásunkat, csak akkor lehetünk a.kialakuló új európai rendnek valóban értékes és fontos alappillére, ha ragaszkodunk magyarságunkhoz, függetlenségünkhöz és magyar életformáinkhoz. Ezt követeli ma minden egyes embertől a magyar nemzet érdeke, de ezt követelik tőlünk nagy barátaink és szövetségeseink is. Antal István a Sió szabályozásért... Sió szabályozásának és hajózhatóvá tételének érdekében folyó hó 10-én Zala, Veszprém, Somogy és Tolna vármegyék részéről küldöttség kereste fel báró Bánffy Dániel m. kir. földmivelésügyi minisztert. A küldöttséget Dr Antal István igazságügyi államtitkár, a pápai kerület országgyűlési képviselője vezette. A küldöttség vezetője kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy a Sió szabályozását és hajózhatóvá tételét, melyhez kiszámitathatatlan fontosságú közgazdasági és mezőgazdasági érdek fűződik, illessze be a cca egy és fél milliárdot kitevő vizi-beruházási terv keretébe. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter válaszában a legnagyobb jóindulatáról biztosította a küldöttséget és rámutatott arra, hogy a Sió szabályozásának és hajózhatóvá tételének átdolgozott tervei e hó elején elkészüllek, s hogy a Sió szabályozásának és hajózhatóvá tételének ügyét véleménye szerint a tőDbi beruházásokkal szemben elsőbbség illeti meg, s hogy az a terve és szándéka, hogy a Sió rendezésének munkálatait már az 1942. év tavaszán megkezdeti éspedig 72 milliónyi költség-előirányzattal, mely összegből a régi sióifoki zsilip átépítését, ezzel kapcsolatban egy erőmű létesítését és két hajózható kamara-zsilip építését, mégpedig egyet Siófoknál, egyet pedig Jut (Somogvmegye) községnél vetlek tervbe. Háromezer katolikus lélekemelő ünnepe a nagytemplomban December 14-én este 6 órakor szivet-lelket gyönyörködtető látvány tárult a pápaiak elé. Százával siettek az emberek a nagytemplomba, melyet zsúfolásig megtöltött az a hatalmas hivő sereg, akik éljöttek a pápai A. C. seregszemléjére, hogy meghallgassák Nyisztor Zoltánnak, a Magyar Kultúra szerkesztőjének beszédét. Amikor megszólaltak a harangok, már egy talpalattnyi hely sem volt üresen a hatalmas plébániai templomban. Csodásan szép gyermekhangok csendültek fel a boltívek alatt. Kerényi Olaf bencés tanár mesteri vezénylésével a bencés gimnázium nagyszerű énekkara Kertész: Acélszárnyon c. énekét adták elő. Majd Nyisztor Zoltán kezdte inog mindent átfogó és lendületes beszédéi. Szinte viziószerűen vonultatta végig az Isten szerepét az emberiség életében. A világ mai robbanásig feszült helyzetében, amikor ncbéz a kiutal megtalálni, az Isten őrködik mindenen és ö fogja átvenni az uralmat a lelkek felett. Egyházában mindenkor döntő szerepel játszott, hiszen ö irányítja azt. Ennek' az Egyháznak nagy feladata lesz majd és ezt a feladatot meg is oldja. Erős lelkekre van szükség, mert Isten az ö Egyházával ezekkel az erős telkekkel oldja meg a ma megoldhatatlannak látszó problémákat. A nagyszerűen felépített beszédet mindenki áhítatos figyelemmel hallgatta végig. Nyisztor minden szavából kiérződötl az á lenyűgöző meggyőződés, melyei lollával oly nagyszerűen képvisel Magyarországon, hogy bizton elmondhatjuk róla: lámpással se találunk nála elhivatottabb egyéniséget, aki a katolikus gondolatért többet tudna tenni. A beszéd után Kerényi Olaf vezénylésével Péter: Karácsonyi köszöntő c. kánonját énekelték utólérhetetlen tökéletességgel a bencés gimnázium növendékei. A magyar és pápai Himnusszal ért véget a felejthetetlen serégszemle. R szerdai R. C. Az utolsó műsor december 17-én volt ismét a bencés gimnázium rajztermét megtöltő szép számú közönség ellőtt. A műsor első száma Szegedy, László áll- tanitóképző-intézeti lanár élőadása volt a Katolikus Szécneny i-rő'J. Bemutatta, milyen volt a legnagyobb magyar mint hivő lélek, mint Egyházának gyermeke. Az élőadás jól illett be az A. C. programmjába : világi apostol mutatott be egy másik világi lapostolt, mert Széchenyi is az violt: mély és őszinte hitéletet élő katolikus. Szegedy László tanárt egyszer már hallottuk az Emericana fidelilása előtt beszélni: most sem csalódtunk benne, értékes élőadása hatását nem tévesztheti. Utána Varga Ottó kollégiumi tanuló szavalta Paul Verlaine Jóság c. versét. Majd Csertő Antal dr. hittanár lépett az emelvényre. Ezt a kérdést vetette föl: Válaszúton van-e a katolicizmus? S miután néhány ecsetvonással mesterien vázolta a mai európai helyzetet és bemutatta az Egyháztörténélem nagy, tanulságait, felelete igy hangzott: sem az Egyház, sem a katolicizmus nincsen válaszúton, hanem egyedül a keresztény, lélek, az egyén szenved krízisben, ha ugyanis alkudozni és két úrnak akar szolgálni. Krisztus — úgymond a kitűnő szónok — már eldöntötte azt a kérdést, lehet-e, szabad-e világi hatalmasságokat isteníteni, amikor éles határt vont a császár és Isten között. A tárgyhoz iííő emelkedett stílusával és a szilárd meggyőződésekben élő papi egyénisége erejével a hallgatóságot teljesen meghódította. Csertő tanár gondolatokban gazdag élőadásából nagy tanulságokat vontunk le: a hivő lélek szeme legyen mindig az égre irányítva, mert válságos korszakunkban csak úgy tudjuk legyőzni a világot Krisztus és az ő szent vértanúi példájára. Ezután Turáni Gyula tanítójelölt Sik Sándor Hitvallás c. költeményét adta elő mély átérzéssel, kifogástalan előadásban. Varga Ottóval együtt a jövő világi apostolát látjuk benne. A műsor befejeztével N é m e t h J ót- J idei ádventi A. C. előadások sikerét bizz s e f apátplébános köszönetet mondott mind az előadóknak, mind Biró Lucián bencés igazgatónak azért, hogy az tositották és annak a reményének adott kifejezést, hogy e szép kezdeményezést méltó folytatás fogja követni. igazságszolgáltatás Pápán 300 évvel ezelőtt Most folyik a városi levéltár rendezése. Az évszázadok pusztító rombolásaiból és meg nem értés pazarlásaiból megmaradt anyagot most szakszerű élrendezésben új otthonába költöztetik. Évszázados régi kötetek, iratok és térképek kerülnek új helyükre. Egyik legrégibb bírósági döntéseket tartalmazó kötet cime: Protooollum ab Anno 1640—1659. A félbőr kötésű, kemény táblájú fóliáns két évtized halal!mas anyagát tartalmazza. Páratlan értékű munka, a város történelmi múltjának eddig fel nem tárt, értékes adatokat tartalmazó forrása. A XVII. század érdekes és nehezen olvasható betűrajzolásai és szóró vi ditései fordulnak elő a 'magyar és latin nyelvű szövegben., A legelső oldala csonka. Jó részét leszakították. Az első bírósági döntés 1640 április 24-én 29 ügyben hozott elintézést. A legelső sor a Szentháromság dicsőítése: In nomine Sanctissimae et Individuae Trinitatis. A két és fél ol J dalra terjed a 29 ügy és annak elintézése. A szöveg magyar nyelvű. Eredetiségében felemiitjük a bíróság névadatait: »Tanátsok : Hencz Imre Pápai Fő Biró Bitso János Bakos János • Sárkán Péter Szabó Miklós Kozma György, Körmöndi Pál Csapó György Bezerédi András Szabó Bálint Csoron Péter Eskúttek Csapó István Szent Mártoni Benedek Szabó Benedek Pikó István Kovács LŐrincz vásár Biró Kozma János Bábaközi Mathias Salomvári Szabó Miklós Varga Ferentz Varga Lukáts Sétsenyi Csapó János Hadnagy: Varga István Varasi Hadnagy: Varga István Tizedesek: Takács Illés Varga Benedek« A főbiró, a tanács, az eskúttek, a hadnagyok és a tizedesek ősi magyar neve bizonyíték amellett, hogyj a város a hódoltság vége felé magyar lakosságú volt. Ezt bizonyítja egyébként a lakósság neve is, melyet bőségesen tehetne igazolni a ProtocoIIumból is. Felemiitünk egy-két »tilalmat«, melyek érdekes helyi adatokat tartalmaznak. »Hencz Imre Uram tilttya Todi Mártont az füves kertről mely vagyon Beöröllyo felé Perecz Péter szomszédságában. Halmos György tiltattya Regaiis Pétert az kertről meliyet eo maga adoti volt nekie, mely vagyon az Kovácsi ut felé az tégla kemencze eleöt.« A végvár korát élő Pápa utca neveit is megtalálhatjuk a bírósági döntésekben. Csapó Imrét, Vizkeleti Jánost a »Viz Uczában«, Fülöp Jánost, Kis Nag^j Istvánt, Somogyi Miklóst a »Hosszú Uczában«, Molnár Györgyöit pedig Am 16 FILLÉR