Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)
1941-11-16 / 46. szám
ját szociális problémáit és mindazokat a kérdéseket, amelyeket a munkatór^nji hatáskörébe fog utalni. De rámutathatunk a független munkás és magjánalkalmnazotti kamara jogosságára azzal is, hogy van ügyvédi kamara, orvosi kamiara, ahol szintén egyedül és önállóan tárgyalják meg az érdékeltek problémájukat anélkül, hogy bármily más társadalmi réteg, amely az orvosok és ügyvédek munkájában erdekelve van, képviselve volnának Ami pedig a kataarák jogosságát és felállításának szükségességét illeti, csak arra kívánunk rámutatni, hogy az iparostársadalom még az ország legtávolabbi sarkában élő falusi kifeiparosnak is, akji ezernyi gonddal küzdi át a maga szegényes életét, meg van a saját és hatósági jogokat gyakorló érdekképviselete, a vidéki járási és központi ipartestületek révén, ahol hozzáértő szakemberek és a saját maguk játtal választott vezetők intézik el ügyeiket. Csak a milliós dolgozó társadalomnak, a magáraikalmazottaknakj 3s * munkásoknak nincs meg 1, akik pedig tekintélyes számuknál fogva is súlyos tényezői a magyar gazdasági életnek. Tehát munkáskamarára szükség van, do független dolgozó és magánalkalmazotti kamarára. A tanácskozáson ezek a gondolatok foglalkoztatták a keresztény szakegyesületek vezetőségét és határozatukat felterjesztik az iparügyi minisztériumhoz. Szalay Lajos titkár megnyitója után Lillin József főtitkár alapos felkészültségről tanúskodó hozzáértéssel szólt a napirenden levő kérdéshez, melynek megvalósításával nagykorúsághoz jut a magyar ipari munkásság és a kamarán keresztül teljes komolysággal munkálja és épiti ki a megnagyobbodott Szentistváni Magyarországot békés és szociális állammá. 900 magyar munkás a Marcal partján Az árvíztől annyit szenvedett Marcalmenti falvak lakossága a folyó 35 km-es szakaszán nyugodtan folytathatja a mezei münkáját, mert a veszedelmes Marcal áradással többé nem pusztítja a határt. Elvitathatatlan, hogy kévés olyan hely van az országban, ahol annyit ártott volna a kisemberek ingóingatlan vagyonának egy folyó áradásával, mint a Marcal. Tavaly ezen a vidéken sírás és jajgatás töltötte be a vidéket. Éjjel-nappal talpon voltak az emberek', m(ert nem tudták, hogy mikor tör rájuk; a veszedelem. Veszélynek volt itt kitéve minden ember, állat egyaránt. Igen sok állatot sodort e'l a tavalyi és előző években beállott áradás. A szegény ember egész évi kezemunkáját tette tönkre, pusztította el máról-holínapra a Marcal. A kiöntött területeken mindent elvitt útjából az ár. Vetéseket semmisített meg), úgy, hogy a vidék lakossága a rémület inapjait élte át. A gyakori áradásokat végre meg kellett szüntetni. Februárban Marcaltőnél megkezdték a munkát és azóta 35 km-es szakatyoznunk a Marcalt, melyből 37 km már kész — Tessék megnézni a különbséget Ott nincs a földeken egy tenyérnyi nagyságú vizfolt se, itt meg tenger van. — A munkásokat jó 1! fizetik, de nincs a földön ilyen nehéz munka, mint a kubikosé. A 900 munkás azonban szorgalmasan végzi münkáját. Az illetékesek többször kifejezést is adtak megelégedésüknek. — Nem lesz többé baj ezen a vidéken. A Marcal völgyi Társaságot és a minisztériumot illeti ezért a dicséret,, hogy a Marcal miatti veszedelem megszűnt. Valóban igaza van Papp Lajosnak Jövőre ott, ahol eddig suttyó és nád termett, ringó búzatáblák lesznek, ahol szomorúság látszott és sirás hangzott, ott a kék magyar ég alatt éneklő pacsirtával együtt dalol majd az aratók hada. MATIS JÓZSEF. arról, hogy milyen kamarai rendszer vagy forma felelne meg a dolgozók igényeinek. Mi nem a munkaadó társadalomimai együttesen, ha mindjárt paritásos alapon is működő munkakamarát akarunk, hanem önálló munkás, illetve magánalkalniiazotti kamarát. Az élet már megmutatta, hogy a dolgozó társadalom, úgy a magánalkalmazottak, mint a munkások, érettek arra, hogy a saját dolgaikat minden külső behatástól és erkölcsi pressziók nélkül tárgyalják meg. i Ha munkakamara alakul, amelyben a munkaadó társadalom általunk bármennyire tiszteletreméltó tagjai is ott ülnek az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a munkavállalók, nem várható el az, hogy a dolgozó társadalom minden erkölcsi pressziótól függetlenül megnyilatkozhasson, mert könnyen lehetséges, hogy a munkakamarában a szociális és gazdasági problémákról oly magánalkalmazottnak vagy munkásnak kell nyilatkoznia, vagy a szőnyegen levő kérdésekhez hozzászólnia, akinek a másik padsorban munkaadó részről ott ül a saját főnöke, igazgatója, vagy annak megbízottja. Lehet-e akkor mindenkitől függetlenül az illető alkaljmazottnak őszintén nyilatkoznia? Ismerjük a Kereskedelmi és Iparkamarákat, ahol kizárólag Önálló iparosok és kereskedők a tagok. Nagyszerűen működnek és beválnak. Hol vannak ott a magánalkalmazottak és a munkások? Sehol! Önmaguk függetlenül intézik a saját dolgukat, értékes és komoly működés keretében. Ugyanakkor azonban joga van a munkás, a tisztviselő és alkalmazott tábornak is, hogy a munkaadójától függetlenül tárgyalhassa meg sa A pápai kér szoc szakegyesületek vezérlőbizottsága ülést tartott s annak keretében foglalkozott a fizikai dolgozók szóles rétegét érintő munkáskamara, vagy munkakamara megvalósításának kérdésével. Azóta, hogy a miniszterelnök úr a parlamenti bemutatkozása során érintette ezen problémát és félremagyarázhatatlanul jelölte meg a kormányzat szándékát, hivatottak és hivatatlanok munkakamaráról beszélnek és nagyon aokszor olyanok is, akiknek sem gyakorlatuk. se!m tapasztalatuk nincs a tnunkáskérdésekben. Nagyon sokan igyekeznek kisebb pártokat és csoportokát szervezni és ezen a jogcímen munkakamaráról beszélni, csak azért, mert érzik, hogy egy újabb lehetőség nyílna meg pozíciók elnyerésére. A legkisebb elgondolásuk sincs meg A mult esztendő telén lapunk rövid beszámolójában ismertette a pápai ifjúság ama kívánságát, hogy egy modern jégpályát építsenek Pápán, mert a tél örömeinek hódoló fiatalság jégpálya hiányában kénytelen kiszorulni az öreghegy, Kishegy, Törzsökhegy alá és a dermesztő hidegben nekivetkőzve a széltől egyáltalán nem mentes helyeke* betegséget is szerezhetnek a korcsolyázók Ha körültekintünk és számításba vesszük, hogy a városban mennyi fiatat diák sportoló van, akkor már régen keresztül kellett volna vinni a gyakorlatba egy jégpálya megépítését, mert a sporlbeli fejlődéshez ez is hozzájárul. Nagyon ügyesen oldotta meg ezen a téren problémát Perutz gyár korocsolya-szakosztálya, mely a fonógyárral szembea levő telket megvette tennisz-pálya céljára Ezt a tél beálltával felöntik é* korcsolyapályának használják. Ez a pálya csak a gyáriak téli igényeit elégítheti ki. Ide nem igen mlehet a város fiatalsága, bár a gyár szívesen adott helyet a mult szezonban és versenyeket is tartottak ott, ez azonban nem elégséges. E imellett kell még egy másik nagyobb kiterjedésű pályát építeni, mert elvégra 5000 diákot számláló iskolavárosnak szüksége van olyan téli helyre, ahova a tanulók korcsolyázni vágyó serege módot és alkalmat talál a korcsoly ázásra. Minden körben F0T0-0PTIKR szemüveg f\\r 4 c I m ca vizsgázott látszerésa3\UV«IIS Iliire és fényképész-mester Ügyeljen a <imre Pápa, Kossuth Lajos-utca 21 Telefon: 12—35 Szemüveget csak szakképzett mesternél vásároljon Amatőr felvételek gondos és gyors kidolgozása. Megbízásait vidékről postán is beküldheti. szón dolgozik 900 magyar kubikos. Nehéz az a munka, melyet végeznek, de hősies áldozatossággal végzi azt a 900 magyar m[unkás. Egész nap vízben állnak és 10 köbméter földet szórnak ki a partra. A vonat vágtatva rohan a Marcal felé. A bándi-hidon megállunk Papp Lajos gödrösgazdával. Azon a részen, ahol elvégezték a munkát, amerre a szem ellát, minden üde, zöld, a Marcal pedig nyugodtan folyik medrében Emberek járnak a mezőn és nyugodtság látszik arcukon. De ahol még nem végezték el a szabályozást, tenger van Hullámzik a viz és az ember úgy érzi miagát, mintha a Balaton partján lenne. Itt a pusztulást jelenti a viz és nem az áldást. A m|ultheti esőzés és havazás megduzzasztotita a folyót és az kilépett medréből és vágtatva nyargalt végig a Marcalmenti síkságon. Papp Lajossal beszélünk: — 57 km. hosszúságban kell szabáO LCiÓH Tisztelettel értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy Jókai Mór u. 68. sz. alatti házból, Csatorna u. 4 sz. alá helyeztem át. Kérem a további szíves pártfogásukat, maradok kiváló tisztelettel Reafercs (Klevt) Iréi női szob ó Régi vágya volt a »Pápa és Vidéké«ikek, hogy a pápai kis magyaroknak néhány boldog órát szerezzen. A vágy valóravált nov. 9-én Lakatos Emilia székesfővárosi óvónő, a Rádió bábszínház rendezője és nővére a Jókai Színházban felejthetetlen órákat varázsolt a kis gyermekek számára. Háromszor telik meg a Jókai Színház, hallgatósággá Délelőtt féltízkor jönnek meg a cseppségek a nagyobb diáklányokkal, fiúkkal és szülőkkel együtt. Felejthetetlen élményt nyújtott már a felvonulás is. Boldog mosoly suhant végig a szülők arcán, amint az állami ^óvónők és dadák, a kedves nővérek szerető gyengédséggel egyenként rakták fel a kis magyarokat a m(agas székre. Aztán ott álltak mellettük, vigyáztak rá|uk, nehogy a'»billegő szék ülőkéjéből« kiessenek a »nagy élmény« alatt az apróságok Itt látszott meg igazán, hogy gyerInekeink a legjobb kezekben vannak ezeknél a nevelőknél. A gyermekek boldogságtól kipirull arccal néztek a színpad felé. IA nagy szinpad bíborvörös bársony függönye fogta körül a zöld szinű bábszínházat, melyen alul Paprika fancsi és egy mackó viháncolt. Három különböző előadás volt: féltízkor, 11 órakor és negyedegykor, mert egy előadásra nem férhettek volna be a színházba. Egyszer egy királyfi . . . meséjével kezdődött az előadás. Tágranyilt szemek meredtek a szinpad felé. TTiAfli ifS/1 .JH r-. ,T AC rtW <!*»A iT rf* -„f^fc A ri rt ÍTi 1hTI IT Pár perc múlva már a parányi kis kezek összeverődtek, csilingelő kacagás hullámzott végig a színházban. Paprika Jancsit és Fánit, a rendőrbácsit, a táncoló testvéreket, Mátyás királyt, Okos Katit, Szerencsés Jankót, Jancsi bojtárt, a bohócot, a cserkészt, mind-mind szeretettel fogadták a gyermekek. Egyik-másik szü'lő feljött a szinpadra és a nagy függöny mögül a gyermekeket nézte. Csodás világ tárult eléjük. Ámulva nézték azt a boldog önfeledtséget, amely a gyermeken látszott. Egyik kezét a szájába dugta, a másik hahotázva hátrahajolt, volt aki lélekzetfojtva figyelt vagy, a szomszédjával együtt mutogatott a szinpad felé, hogy egy perc múlva hór rukkozva kiabáljon az életmentő rendőrbácsi felé. Három órás boldog kacagás volt Pápán. Lakatos Emilia és nővére igazi művészek, akik a gyermekszív húrjain játszottak. Darabjaik rövidek, derűsek, sok kérdéssel állandóan bekapcsolják és foglalkoztatják a hallgatóságot. Nem megszokott pofozkodásokat akartak színre hozni, hanem vidám, kacagtató történeteket. Olyan volt az előadás, mint amilyen Lakatos Emilia új könyve is, amelyet osztatlan elismeréssel fogadott az egész magyar sajtó és közönség. Valóban ez a legszebb és legjobb ajándék, amelyet a gyermek kezébe lehet adni. Érdemes volt ezt az előadást megrendezni. Dicséret illeti az előadókat és rendezőket egyaránt, mert ők hiszik és tudják, hogy ezek az apróságok, akik ftiost itt mulattak, majd ha felnőnek!, fogják az új magyar jövendőt megépíteni. Három órás boldog kacagás Pápán I munkáskamara és a ker.-szoc. szakszerveitek