Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-11-02 / 44. szám

imsil. étíslyaiii, 44. szám POiSTlIfil HETILAP. IfiE&JELENIK MiNOEH yfiSSRNIF. BiWffirSKW H HMWMigCEM i, 1941 levember 2. f vasárnap Filmcenzuráf MrfinS! Azt mondhatja valaki, hogy erről már lekéstünk. Hiszen régen megvan már a filmcenzura. Nagyon jól tudjuk, hogy, országos viszonylatban működik. De nincs meg városunkban s ez mind égetőbben kezd szükségessé válni. A múltban a zolai Fekete asszony botladozott be városunkba, most ismét egy, feketeség, »néger csoda« csudál kö­zött közénk. Milyen jó nekünk, csak megkapjuk néha-néha a feketék típusai­ból a »leginkább óhajtottakat«. Egy filmet két szempontból szokás értékelni: művészi és erkölcsi szempont­ból. A Fekete Vénusz mindkét szem­pontból »könnyűnek találtatott«. Nem mi, nem is K. S. >V. lap, s nem is az A. C. Lapja irja róla a következőket: »Ez a film kirivó esete annak, amikor a jgbmb­hoz keresnek kabátot. Josephine Baker táncához kiagyaltak egy. történetet, ahol az iró éppen úgy, izzad, |mint a filmtör­ténet rendezője, ahol a négerek-arabok, a néiger-arab lány az amerikai jazzra őrüli meg, ahol még a vitorlavásznat is külön lefotografálták, csakhogy, megle­gyen a 2000 m. hosszú film. Az is lehet, hogy a csucsoriszájú Baker Franciaor­szágban szépségideál lehetett, ... de itt enyhe unalmat vált ki«. (Rádió Újság, XVIIL évf, 40. sz. 9. lap.) Művészi szem­pontból a leggyengébb filmekkel verse­nyez tehát. Nem marad más hátra, mint az, hogy bizonyára a közerkölcsiség j ob­bítása óhajtotta e filmet bemutatni vá­rosunk közönségének. Mi, pápaiak büszkén szoktuk han­goztatni, hogy iskolaváros vagyunk. Nem mondunk valótlanságot. Odáig azonban még úgy látszik nem jutottunk el, hogy felismerjük ebből a tényből folyó kötelességein­ket. Nemcsak a szülői ház és az iskola nevel, hanem az utca is. iSzeretnők tud­ni, hogy, milyen jóirányú nevelő értéke van az olyan plakátnak, amely fekete Vénuszokat mutogat átlátszó fátyol a^att. Tessék csak egyszer megfigyelni, hogy a közönség-fel hajtó filmképeket kik <js mi­lyen számban nézegetik ilyen alkalom­ima l. S számoljuk meg egyszer, hogy ta­nári tilalom ellenére hányan szöknek be ilyenkor a sötét nézőtérre. Ki felelős e tényekért? Ki felelős e fiúk­ért? Nem kicsinyes aggályoskodás ve­zet bennünket, amikor kénytelenek va­gyunk ezt szóvá tenni. Mindenki, aki egész szívvel, aggódó szeretettél csüng hazánk ifjúságán, igazat ad nekünk. Filmcenzurát kérünk sür­gősen! Álljon ez elsősorban pedagó­gusokból, akik éppen ilyen szempontból bírálják felül a filmeket, s vigyázó szem­mel őrködjenek azon, hogy ilyen filmek ne kerülhessenek be városunkba. Október 31-én felemelő ünnepségek keretében avatja fel új templomát a re­formátus egyházközség. Úgy gondoljuk, hogy ezekre a komoly elmélyülést szor­galmazó ünnepségekre nem megfelelő lelki előkészítés az ilyen film. Amikor ifjúságunkról van szó, nin­csen, nem lehet alkudozásnak helye. Mindnyájunk legforróbb vágya az erős, éptestű, éplelkű nemzedék. Ezért nem tűrhetjük az ilyen filmeket! KERÉNYI OLAF. Gyermekeikel szerető szülők figyelmébe! Minden gyermeknek ott kell lenni NOVEMBER 9-ÉN a Jókai Színházban a „Pápa és Vidéke" Bábszínház előadásán, melyet Lakatos Entilia székesfővárost óvónő, a RADSÓ bábszínház-rendezője tart. K ! Jegyek a Pax könyvkereskedésben kaphatók. Szülők és felnőttek csak a zsöllyénél kezdődő sorokba ü'hetnek. Az első sorokban kismagyarok, óvodások, elemisták és középiskolák alsó osztályosai ülhetnek, j Az előadások idejét falragaszokon közöljük. Helyárak: gyermekeknek 30 és 20 fillér, felnőtteknek 50 fillér Vöröskeresztes sportnap Pápán gyakorlatokat mutattak be. Megismer­hette a közönség a mai modern háhorú hadviselési módszereit. Ezt a döbbene­tesen megrázó eseményt Táboros József ejtőernyős szkvő. versével tudjuk a leg­jobban megörökíteni: HÁBORÚ A SPORTPÁLYÁN Amig derék magyar honvédeink kint a keleti arcvonalon a magyar igaz­ság szent ügyéért harcolnak, itthon a Ligeti-sporttelepen közel 3000 néző je­lenlétében anyagilag is, de főként erköl­csileg igen jól sikerült sportnapot ren­dezett a Vöröskereszt javára a pápai m. kir. »Vitéz Bertatan Árpád« I. hon­véd ejtőernyős zászlóalj. A város kato­nai és polgári társadalmának színe-jiava kint volt a pályán és lélekben együtt ér­zett a harcoló magyar katonával A műsor összeállítása szakavatott kezek munkáját dicséri. Közreműködött j a leventék fúvószenekara nagy sikerrel. Az ügyesen összeállított számok nagy tetszést arattak. Kinizsi—Haladás elsőosztályú baj­noki mérkőzéssel vette kezdetét a sport­nap. Erről lapunk sportrovatában em­lékezünk meg, majd követte a mérkő­zést 250 galamb felrepitése. Kitűnő lo­vasokból összeállított csapat akadály­versenyt mutatott be. Ennek befejezé­sével a pápai ejtőernyősök harcászati Izgalmas jelenet, mindenki csak nézi. Háborúban milyen bizonytalan élni. Jön a páncélkocsi, nyomában köd terjed Ropog a géppuska, ejtösök szökelnek. Jaj 1 a harckocsinkat e1 lenség ki lőtte Nem baj fiúk, további gyerünk csak előrel A gyakorlatok után a jutási (altiszt­képző :>Kinizsi« csapata baráitságbs mérkőzést játszott a pápai ejtős 2. sZá­Durrognak a puskák, robban a sok gránát. Győztek az ejtösök — orditják a hajrát! Támadók és védők, holtak is itt vannak. Kemény diszmenetben tiszteletet adnak. Tapsol a közönség — mosolyogva néznek. A második század — mindenütt csak győzhet! zad csapatával Mátis játékvezetése mel­lett. Az eredményről más helyen emlé­kezünlk meg. Tejbe fürdik, vajjal kenődik... a „kuncsaft" Kevés a városba a behozatal — Más városokba ker&lnek környékünk tejtermékei — Hogyan lehetne a bajokon segíteni? Szerkesztőségünkhöz állandó ér­deklődések érkeznek a közélelmezés leg­fontosabb cikkei iránt. Lapunk készség­gel nyújtott a múltban is olvasóink tá­borának felvilágosítást. A bajok és hi­bák orvoslására pedig rámutattunk. Egyetlen cél lebeg előttünk: a város társadalmának érdeke. A legutóbbi na­pokban a legélénkebb érdeklődés a tej­termékek iránt mutatkozott. A helyzet megismerésére és olvasóink felvilágosí­tására felkerestük városunk három tej­csarnokát. Mind a három helyen a leg­nagyobb előzékenységgel vázolták a helyzetet. > Mester József Közép-utca 11. alatti tej csarnokában sokan vannak. Tejfelt visznek Vaj után érdeklődnek. — Sajnos, nem tudok adni, — szól a válasz. — Esetleg' holnap. A beszerzési lehetőségek után ér­deklődünk. — Nagytevelen, Pápakovácsiban, Adásztevelen vannak tej csarnokaim. In­nen kapom a tejszint. A tejcsarnokok­ban ugyanis lefölözik a tejet. A tejszín! kerül Pápára és a lefölözött tej a közsé­gekben marad Mindössze 40 liter tejet kapok vidékről A Bárócz majorból, Si­lingi Lajostól kapok még ezen felül kb. 70—100 liter tejet naponkint. - • 1 — A beszállított tejet az ártkor­mánybiztos úrtól megállapított áron forgalomba hozom. Igyekszem az igé­nyeket kielégíteni Bégi vásárlóim pon­tosan megkapják az igényelt tejet. Mennyi tejszint hoznak be a városba? — Naponkint kb. 40—50 litert^ hangzik a válasz. A tejszint feldolgozom vajnak Ezt a mennyiséget mindig meg­kapom. A fogyasztóknak mindennap kb. 20 kg. vajat és 25—30iliter tejfélt tudok a rendelkezésükre bocsátani. Ebből a mennyiségből egy dekát sem szállítok vidékre. Arra törekszem, hogy, vá­sárlóim igényeit ki tudjam elégíteni. Ezért, ha lehetséges, mindenkinek adok 10 deka vajat. Kiknek szállít a pápai kereskedők kőzöl? — A nagyobb igénylők a kereske­dők közül — halljuk a választ — Dani Ferenc, Kohn Mór és Takács János. Fel ső hosszú-utca 18. sz. h áz udva­rában van Szalóki Imre tejcsarnoka. — Ma a beszerzési tehetőség rend­kívül nehéz. Vidéki gyűjtőhelyeim Ho­mokbödöge, Tapolcai ő és Nagygyimót. 600 liter tejet tudok csak kapni. Ebből 300 litert fel kell dolgoznom, mert előző napi és megsavanyodik. Igy csak 300 li­tert tudok vásárlóimnak adni. Napon­kint 14 liter tejszint is hozok a Városba. A feldolgozott tejből és tejszínből na­ponkint kb. 15 kg. vajat tudok forgalom­ba hozni. < A vevők állandóan jönnek. Moso­lyogva jegyzi meg a tulajdonos: — Látja Főtisztelendő úr, ma'netK

Next

/
Thumbnails
Contents