Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-10-26 / 43. szám

de miinél előbb minden rászoruló munkásnak, tisztviselőnek egyaránt, mert !ma már alig' találni az országban olyan várost vagy községet, ahol a munkiások és a kistisztviselők ne kapnának a fizetéshez mérten bizonyos összegű segélyt a maii drága sági viszonyokhoz arányítva. Vannak városok, ahol kivétel nélkül minden hónapra 50 pengő bevásárlási segélyl folyósítanak, vannak helyek, ahol egy hónapi; fizetést kapnak a rászorultak . Most már igazán itt van az ideje, hogy Pápa városában ás foglalkozzanak ezzel a problémával, mert Pápán as szorgalmas, szegény rászoruló kistisztviselők és alkalmazottak vannak, akik kora reggeltől késő esti órákig dolgoznak becsülettel, rátermettséggel, amit bizonvit az évenként felolvasott polgármesteri! jelentés is, amikor ilyen sorokat lehetett hallani;, hogy a tisztviselők jól végezték munkájukat. Pápán ez ügyben várják a sürgős intézkedések megtételét, mert különben a nehéz tél csak emelni fogja az elégedetlenséget Ezenkivül megjegyezzük, hogy legtöbb városban nemcsak drágaságii, vagy bevásárlási; segélyt szavaztak meg, hanem karácsonyi segélyt is folyósítanak a kistisztviselőknek és alkalmazottaknak Pápa város pénzügyi, helyzete nem olyan, hogy ezt ne engedné meg. A képviselőtestülettől várják az illetékesek ez ügyben a döntést Mélyen tisztelt Szerkesztő Űr! Ig}- őszi; időben gyakran járok a kálvárián, hol csak egy sóhajnyira van az örökre megbékéltek néma kertje Itt sétálok most is, lábam aiatt zizeg a hullott lomb, a levegőt betölti a krizántémok kesernyés, fanyar illata, az őszi párázatban ökörnyál úszik csillámos lebegéssel és egy sirhalomról fehér anemónák integetnek felém. Mindez oty szép, hogy önkéntelenül is háta ébred lelkemben a Nagy-Rendező iránt, aki ezt a csodálatos összhangot létrehozta. Elérzékenyülve gondolok az Egyház mélvenérző gyöngédségére, hogy a liturgikus év rendjében a halottak napját ilyen édesanyaii átérzéssel állította az elmúlás utói érhetetlen díszletei közé. Eszembe jutnak elhunyt kedveseim és az áthidalhatatlan távolság, mely sírhantjaiktól elválaszt, de nincs szivemben semmi keserűség. Huszohárom év óta járón* lélekszárnyon minden halottak napján a távoli temetőket, s megnyugvást találok abban, hogy ismeretién, elhagyatott sir felett gyújtok lángot, hogy a kegyelet és a hit fénye az emlékezés estéjén minél erőteljesebb, messze-sugárzóbb legyen És az én esetem Valószinűleg; nem példátlan, mily sok, szerető, gyöngéd szirvtŐl tagadja meg a sors azt a balzsamos enyhülést, hogy imbolygó mécsek felett, virágözönnel tárjon szivet a kegyeletnek. Hányan lehetnek, akiikazt sem tudják, hogy egy-egy forrón szerető szív hol

1 poriad, vájjon jelzi-e kiereszt siíi nyoszolyáját, vagy csak az anyatermészet kegyes jósága gyújtott halVányliila kikirics mécseket a gyepes hant felett? Sajgó kérdések ezek, melyeket alig szabad végiggondolni, mert elfárad tőle a sziiv. Mégis ez a közös sors, ez a közös fájdalom kiválóan alkalmas arra, hogy rádöbbenjünk arra az egységre, arra a testvériségre, melyre az örömben, jó sorsban sohasem találunk reá. Millyen szép lenne, ha az évnek ezen a napján, a temetőben lehullana rólunk mindaz, ami elválasztja az embert az embertől és rnmdanynyian, kölcsönösen meglátnánk egymás homlokán a Mene Tekel igéit. Milyen szép lenne, ha halottak napján egyetlen temetőben sem lenne elfeledett, sötét sírhant, hanem kigyúlna rajta a testvérsziv lángja. Millyen szép lenne, ha az elhagyatott, kivilágít atl an sirha mókát észrevennék a távolba néző, könnyes szemek és az idegenben szunnyadó Kedvesnek gazdátlan Sirok felett gyújtanának lángot. Az ilmaszárnyon küldött, lélekvirágos sóhaj-koszorúk mindig megtalálják azt, akinek küldjük, ha szivünkből a hüjt és szeretet Bénye világit. Ma annyw a kán, a gyász, az emberek teste, lelke annyi rejtett sebből vérzik, hogy minden találékonyságunkkal, egész szivünkkel kéresnünk kell az enyhülést, a megnyugvást nyújtó szeretet apró, testvérit szolgálatait, hogy Krisztus kitárt áldott karja egybe ölelhessen mindannyiunkat. Ennek a szeretetnek, ennek a felbonthatatlan egységnek szknböhilmát lássuk a kat temetők közepén ál'ló keresztben. Vagyok mélyentisztelt Szerkesztő úrnak hitve: MÉCS ISTVÁN TIBOR. 1941. október 26, vasárnap Lesz Pápán is „magnum áldomás" megnyílt a MEGfl borház A magyar kormányzat 1938-ban a történelmi borvidékek termésének értékesítésére a magyar bor tervgazdálkodásának szerves kitegésztfő részeként megalkotta a »MEGA«-t, a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezetét. Az alapijtásban a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a Hangya Szövetkezet egyenlő arányban vett részt. A MEGA államit ellenőrzés alatt áll. Az elmúlt években Budapesten, Debrecenben, Makón, Mátészalkán, Magyaróváron, Győrött, Szegeden és Szombathelyen létesült MEGA borház. Hétfőn volt a Fő-tér 29. sz. alatt megnyal á MEGA borház sajtóbemutatója' A pápai MEGA megnyitásán résztvettek a város, a rendőrség, az adóhivatal, a pénzügyőrség ós a sajtó képviselői. A folyosókon, az udvarban és a tetőzeten még folyik a munka. A termek Ízléses és hangulatos berendezésűek. A kiirakat ötletesen hordó alakú. Az épület alatt lévő hatalmas pifnce a borkezelésre praktikusan berendezett. A mostani gazdasági helyzet és a város közönsége már régóta igényelt ilyen borházat. Itt minőségi borokat árusítanak. A történelmi hegyvidéki borok kerülnek itt eladásra. A város közönsége a világhírű magyar borokhoz juthat jutányos áron A borház mindenki számára lehetőséget ad a legjobb magyar borok használatára. Deciinkint kimérve árusítják a legmárkásabb híres borainkat. A sajtóbemutató résztvevőit Polgárdy István üzletvezető kalauzolta. Szakszerű fel világosi tásaival mutatta meg az állami ellenőrzés alatt álló Szövetkezet borházának termeiit, berendezéseit és borkészleteit. A világhírű magyar borok újabb sikerének tekintjük a pápai MEGA borház megnyitását Vigan szólt a sitireti nóta a Somlóhegyen Riport a somlói szüretről alatt a Somlóhegy lábánál verte széjjel Koppány lázadó hadait és vetette meg lábát az ősii keresztény Magyarországnak Somlóviidéke népének fő foglalkozási; ága a szőlőtermelés. A szőfőtaiünkásoknak éveken keresztül kenyeret biztosit, ha a termés jó, akkor a szőlőmunkásnak is jut a kenyér mellé egy kis bor is az asztalra. Tavaly azt lehet mondani egyáltalán nem volt termés, mert a tőkéket az előző esztendei fagy és peronoszpóra annyira megbénította, hogy nem volt képes kifejlődni a szőlőfürt 1 Hivatalosan hétfőn vette kezdetét a szüret. Városunkból is sokan Vannak a hegyen érdekelve. A pápai szőlőtulajdonosok is általában meg vannak elégedve az iidei terméssel, ami a jövőre nézve biztató eredmény A világhírű somtói borvidéken mindenki elégtedett, mert a szőlő hoziama biztosítja előre minőségileg a borvásárló közönség nagyobbfokú érdeklődését. A maii drága bérviszonyok mellett is tudják', hogy a somlói bornak nincsen párja, azt mindenkor meg kiellett fizetni, hát most is úgy lesz. A rjózamatii somlói adja meg az embereknek az életkedvet, a nagyobb' ambíciót a mJunkára, tehát kettős feliadattal bir a; világmárkás nedű. Szüret alkalmával Budapestről is sokán leutaztak a Somlóra, hogy miegkíóstolják a gyógyborként emlegetett hiires somlóit. Most, hogy a szüret végetért, elérkeztünk a gazdaságii esztendő finiséhez, amikor a gazda megáll egy pillanatra és hálát ad az Egek Urának, hogy lehetővé tette számukra a téli megélhetési gondoktól Való tehermentesitést. i Gazda

v munkás egyaránt azzal búcsúzijk az ógazdasági évtől, hogy a több hónapig tartó fáradságos munka meghozta a maga gvüm ölesét. MATICS JÓZSEF. Somlóhegy, 1941. október hó Oszi napsütésben enyhe szellő lengeti a Somlóhegy tetején, a Szent István kijlátó csúcsán a nemzeti szinű zászlót, mely hirdeti a magyar munkás kezemunkáját, acélbs erejét, megszűnni nem akaró dolgozni akarását, mert ezt látjuk, amikor végigmegyünk a közel négyezer holdnyi szőlőn. Ekkora területet foglal magába a jó Öreg Somlóhegy* melynek szőlőtermelésre nagyon is alkalmas talaja évszázadokon át hozta ki magáböl a világhírű somlói bort, a borok csemegéjét, amely világviszonylatban is jelentőséggel bir, miután akár Szárazföldi, akár tengeri szállításoknál nem törik meg. Maga Somlóhegy négy részre tagozódik, u. m somjlÓSzőlősi, dobai, borszörcsökii és somlóvásárhelyi részre. A szőlősgazdák állittása szerint legjobb bor terem a vásárhelyi részen, miután a nap sugarai legjobban érintik e részt huzamosabb időn keresztül. Akármerre megy az ember, mindenhol viidám legények hordják a gazdag, dús fürtöket puttonyokban a présekbe, melyekből dúsan folyik a must. Szüreti nótáktól

1 hangos a Somlóhegye. Van öröm, van vidámság

1, mert az idei termés elég szép eredményt hozott mindenki számára. Két évvel

1 ezelőtti fagyás és peronoszpóra egyes helyeken éreztette hatását, de ez nem okozott akkora kárt, hogy az iflei termést minőségileg lerontotta volna. Nemcsak a szőlősgazdák, szőlőtulajdonosok örülnek az őszi szüret sikeres kimenetelének, hanem hieg van elégedve az a 900 szőlőmunkás is, akik egész éven át ott művelik a Somlóhegy szőlőföldjét kitartó szorgalommal napi 4.50 pengőért és amikor elérkezik a permetezés ideje, akkor napi 5 pengőt kap egy szőlőmunkás. Tehát amint látható, 900 mjunkás megélhetését biztosítja a jó öreg Somlóhegy termékeny szőlőföldje. Boráról híres Somlót minden esztendőben rengetegen keresik fel nemcsak belföldiek, hanem nagy érdeklődés mutatkozik külföldről is. Például Németországból, Svájcból vannak nagyobb megrendelések, vártnál többen jelentkeztek somlói borért Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről. A szőlőtermelést ezen a vidéken a mohácsi vész idején az akkori esztergomi érsek fejlesztette ki, úgyhogy borgazdálkodásunk ettől az időtől fogva fokozatosan fejlődött Maga a hegy 420 méter magasságú. Szőlőtermelésre alkalmas terület csak 220 méter magasságig emelkedik, mert azon felül kopár, sziklás részt foglal magában. Ezen a részen van a régi vár, majd a legmjaga| sabb csúcsán a Szent István-kilátó domj borzata, mely büszkén hirdeti a nagy ki[ rályunk dicső hadakozásait. Veszprém Hogyan telepíthetünk olcsón és jól gyümölcsöt? Erről ir a Növényvédelem' és Kertészet most megjelent legújabb száma. Cikkeket közöl még a talajvíznek a gyümölcsfákra való hatásáról, a besztercei szilvafák tömeges pusztulásáról, a kajszijfák alanyairól, a házilag készíthető és gyárilag előállított növényvédejkező szerek értékéről, a hulló falevél felhasználásáról, a gyümölcsfacsemeték Vásárlásáról, a málna termjéketlenségéről, a gyenge mustok ja vitásáról, a darazsak irtásáról, stb. A dúsan illusztrált, szines gyümölcsképeket is köz'iő két szaklapból a Növényvédelem kir adóhivatala (Budapest, VI., Aréna-út 84/c.) e lapra utaló hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. SAUPEK ii miiii • a——a MIKSA ^fómosfea Sr OLCSÓM divatháza üzlethelyiségét ideiglenesen Kossuth Laios-utca 22. sz. ház udvarába helyezte át (Bejárat a Párisi divatház melletti kapun.) Női és leányka kabátok! Férfi és női szövetek! Uri és női divatcikkek! Selyem- és mosóujdonságok! Paplanok! Szőnyegek! Különféle bontási anyagok ugyanott kaphatók. VESZEÜ FERENC