Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-10-19 / 42. szám

Mélyen tisztelt Szerkesztő Or! Ma sürgős ügyben a városban jártam, az ősszel magam szemközt találtam Mert itt van ő kérlelhetet­lenül, szelid bánatával halkan szi­vemre ül Járdaszéli fákról pereg a levél, az Ősi park felől sóhajtoz a szét Az égen tépett, kósza fellegek, közöttük a napfény bágyadtan ne­vel Gyöngéden átölel minden kis rögöt, magába csókolja a könnyű ködöt. A hűtlen nyárból nem ma­radt egyéb, mint néhány borzas, szürke kis veréb. Az utca porában boldogan fürdenek, mig sietve mel­lettük elmegyek. Leszámitoló-bank előtt hogy átmegyek, az utca sarkon észreve­szek egy szegény gyereket. Kopott kfiis nadrágja eleget beszél, melyet rongyokban lenget rajt a szél, lá­bán valódi, tartós bőr-cipő. mérték után nekii szabta a Teremtő. Mint tillolt kender, olyan napszítta haj, formás kis száján hangos, piros ka­caj, barnazománcos arcban csi'logó szemek, az egész gyermek egy em­ber műremek A gyerek rám sem néz, önfeledten játszik, a naoy üveg­táblák előtt édesen mókázik Az egész ÁBC-ét végig mutogatja, zize­gő ujjakkal lendül a kiskarja, nyel­vet nyújt, hunyorgat, ugrál, kacag, játékos jókedvét csillogva tükrözik a zöld üvegfalak. Látszik, hogy tük­röt eddig még nem látott és kép­zelni sem tud különb mulatságot, minthogy pufókra fújt egészséges kepe belenevethet önmaga szemébe. ' Az utca zajlik', a gyerek ne­vet, sietve jönnek, mennek embe­rek. Egy űri dáma vezeti gyerme­klét, tejbe, vajba fürösztött cseme­tét. A kicsi kezében jókora plüss mackó, a hölgynél karika, karján labdaháló A gyermek kényeskedve egyre nyafog, de a hölgy türelme egy hajszállal sem fogy. (»Mam^ süt a nap, a kabát ijs melege, —* majd 1 tateg az a baj, hogy a játszó^ tér nem jön közelebb. »Itt a mackó, Mahii, te vigyed, Pistike fáradt, üí­jünkl Ite egy keveset.«) A kjiis ágrólszakadt a hangra felfigyel, megfordul, de nem látom, hogy bármit is irigyel, csak' azt rös­telli, hogy megfigyeltem, játékos kedvének bizony nyakát szegtem;. Zavartan nézeget, kémleli az utat, nem marad adósom; szamárfület mutat. Dolgom után most már én ás futva hiegyek, hogy lefényképeztem ezt a két gyereket. Két külön tipus, két embervtirág, mindkettő gyöke­rén titkos féreg rág. Egyik a sze­génység, másiik a bőség nyomlorutt­ja, hogy melyük nagyobb baj .. Is­tenem, kii tudja? ©n ma azt láttam, hogy a kiiis verebek az utca porában boldogan fürdenek, elég, ha kiisüt az áldott nap, a gubbasztó szürkeség színes örömre kap. Láttam a gondtalan jólét gyermekét, sok játéka között sem lelte örömét. Láttam az ájgé­nyek igényeket szülnek és a Vágyak mögött új vágyak feszülnek. 'Nem, nem a sok boldogít és nem a kevés, hanem az Istenre-na­gyatkozó halk megelégedés­Vagyok Szerkesztő Úrnak tisz­telő hive: BANYAI BORISRA^ 1941. október 19, vasárnap Hozzászólás a „Néhány időszerű iskolakérdés"-c. cikkhez káljuk a mi hithű katolikus lelkiségen- j kön keresztül Szent István bifodalmá- í nak örök eszméjét. Ezért szeretném azt, hogy miként a templomban együtt va- j gyünk, úgy a Katoliiküs Körben is le­gyünk együtt. A jó katolikus embernek nemcsak a templomba kell járnia és Val­lási kötelezettségeinek kell eleget tennie, hanem 1 a társadalmi kötelezettségéinek s is fokozott mértékben eléget kell tennie. | — Az isteni Gondviselés kegyeimé- í bői a magyar nemzet egy ezredév alap- j sasra in ii IIIMII••—I J Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mind rendelésre leg­olcsóbban kaph-tja. Fizetési kedvezmény! Átmeneti kabétok, felöltők, divat­51tönyök 9 magyaros formaruhák a legutolsó divat szerint készülnek HEKLER úriszabrtnál m^ssssg^as emm ss ^smii^ssi Ka Kv. CZí - U. C3 O. PEIDL LAJOS JOmOSEGtt oiaón Összejövetelek, lakodalmak, eljegyzések, társasebédek, vacsorák rendezését olcsón, kifogástalanul vállalom. — Külön terem. FARKAS FERENC vendéglős, KÖZPONTI SZÁLLODA. ! iparos és kereskedő réteg kitermelése, amely nemcsak a gazdaságii életnek, de a nemzeti társadalomnak is hasznos, ér­tékes pillére legyen. A követelményeknek megfelelő m­beranyagot bőven ontja a magyar nép ősi, Örök tárháza. A kiválasztása, neve­lése, a kivánt színvonalra emelése pe­dig a magyar népi kultúrpolitikának egyik legfontosabb feladata. Az első lépést ezen az úton a nyolc osztályúvá emelt népiskola teszi. A má­sodikat a polgári iskolák. Fontosságu­kat az idők szellemének megfelelő ne­velésben mi sem mutatja jobban, mint tanulóik számának hatalmas megnöve­kedése. A nevelés és szakkiképzés utol­só számításait a tanonciskolák, a kor­szerű ipari és kereskedelmi iskolák hi­vatottak elvégezni. Nagy feladatuknak azonban csak akkor tehetnek elteget, ha teljesen korszerűek, gondozottak, fel­szereltek és valóban az új magyar kis­polgári társadalom melegágyaivá tud­nak válni. Ezért van nagy szükség ezeknek az iskola ti pu soknak fejlesztésére Pápa vá­rosában is. Ezért nagyfontosságú a róm. kat. polgári fiúiskolának korszerű új épületbe való helyezése, s ezért szük­séges, hogy a város is minden lehetőt elkövessen az ipariskola korszerűsíté­sére és fejlesztésére. Annál is inkább^ mert ezzel 1 az egy iskolával biztosithatja a helyes tanoncnevelést, a nőiipariskb'la lés kereskedelmi szaktanfolyam nagy­fontosságú működését is. Ezt követelai Pápától, az iskolák vá­rosától a magyar nevelés. És ez a vi-» rosnak egyenes érdeke is, mert máskép a régii dicsőség és hírnév ellenére eí fog maradni a korszerű oktatás kérdéseit jobban felkaroló városok mellett. A problémákat felvetették. Vilá­gos a megoldás útja is. S a cél pedig megér minden áldozatot! Dr. TIMAFFY LASZLO­| toztatandó 4000—4000 P pénzbüntetés­sel', mint mellékbüntetéssel sújtotta. A magyar kenyérrel történő minden nye­részkedési mesterkedésre sokkali súlyo­sabb büntetéseket kellene a törvénynek kiszabnia, melyekkel egyszer s minden­kor kedvét lehetne szegni minden visz­szaélésnek és nyerészkedésnek. Két helyi megfigyelésünk is volna: kora reggeli: órákban nyerészkedő üzé­rek a városba vezető utakon felvásá­rolják az idehozott árukat. Ezért néha ; egyes közélelmezési cikkekben hiányok keletkeznek. A lelketlen nyerészkedőket lehetetlenné kellene tenni i A piactéren is megtörténiki, hogy egyes élelmezési cikkeket tömegestül felvásárolják Összevásárolják későbbi ; nyerészkedésekre. Fontosnak tartanánk ! az ilyenek felkutatását, az áruk elkob­| zását és kérlelhetetlen megbüntetését. Aki ennek a hazának hű fia, meg­érti nemzetének véráldozatát. Az tud ál­dozatot hozni, tud lemondani Azk)k p> ! diig 1, akik a nehéz időket nyerészkedésre, spekulációkra és zavarkeltésre akarják ! felhasználni, megérdemlik a legsúlyo­| sabb büntetést, még a kiutasítást is. Az I ilyeneknek nincs helye az új, keresz­| tény, l>oldOgabb hazában | MOLNÁR ISTVÁN. A kereskedelmi hivatal veszprémi kirendeltsége két vagon búzát talált a marcaltői állomáson. Igy értesült, hogy Fleischmann Béla, akinek az apja marcaltői zsidó kereskedő, már évek óta foglalkozott gabonakereskedés­sel. Mivel legújabban a törvények sze­rint nem volt lehetséges a kereskedés, ezért Tóth Gyula újmalomsoki keresz­tény lakós nevének felhasználásával ga­bona vásárlásokkal foglalkozott. A pá­pai járás főszolgabirája tárgyalás után azonban megállapiitotta, hogy sem Tóth Gyula, sem pedig Fleischmann Béla nincsenek kijelölve gabonakereskedőkü 1 és ennek ellenére közösen foglalkoziak gabonavásárlással és szántással. Mind­kettőt ezért 30—30 napi elzárással, mint főbüntetéssel és behajthatatlanság ese­tén újabb 30—30 napi elzárásra átvái­atTi aitm.Wiitigirfirt Tur nnt -itt J -mi rnii-irnÉh'iffiii^m^A^ bert tartották tanuJlt embernek miná­lunk. S csak az ájlyen iskolákat komoiy iskoláknak. Gyakorlati neveléssel nem sokat törődtek Ennek érezzük most a hátrányát, amikor a szabad pályákon akarjuk fajtánk javára az őrségváltást végrehaj tanöf A mai idők követelménye: a középkor magas műveltségű városi polgárságához hasonló művelt, értékes Pápa valóban úgy él az ország köz­véleményének tudatában, mint iskola­város, mint a Dunántúl leghireseob diákvárosa. Ezért különös örömmel jöt­tem et az év elején: tanárnak — a diá­kok városába. S most annál nagyoüb örömömre szolgált olvasni a »Pápa és Vidéke« hasábjain Molnár István úr cikkét a korszerű iskolakérdésekről, mert valóban kell, hogy az országos hirű diákvárosban legyen helye a sajtó nyilvánossága előtt is az iskolák idő­szerű problémáinak. És kell, hogy ezt a kérdést állandóan ébren tartsuk, meg­tárgyaljuk, hogy az időszerű feladato­kát megoldhassuk. Mert ilyenek mindig akadnak, mindig lesznek, a fejlődés ál­landóan új és új szükségszerűségeket te­remt. Molnár István úr ciikkében rámuta­tott az égető kérdésekre, a hibáikra, a megoldások lehetőségejjre. És valóban az egész város egyetemes érdeke, hogy a feladatokat mielőbb megoldják. De a helyi érdekeken messze túlmenően or­szágos érdek is a művelt, gerinces ipa­ros és kereskedő t ársadalom nevelése, s a dolgozók népi Magyarországának, a népi magyar kultúrpolitikának tesz nagy szolgálatot a város, ha mijnden anyagi és erkölesi erejével támogatja, segiti ezt az iskolatípust. Hosszú időn át csak a ,Meiner em­Mul't vasárnap délelőtt a Belvárosi Katolikus Kör téli helyiségében élénk érdeklődés mellett hi|vták egybe a rend­kiijvülí, közgyűlésre a tagokat, hogy a tá­vozás folytán megüresedett társelnöki és főtitkári, valamint lemondás folytán üresedésben Itevő könyvtárosi állásra a választást megejtsék. Németh József apátplébános elnökül megnyitója után köszöntötte a megje­lenteket, sajnálattal emlékezett meg Dr. Katona István főszolgabíróról, a volt el­nökről, akii lelkes, szorgalmas és oda­adó harcosa volt a Kömek. A közgyű­lés ezután egyhangúlag dr. vá|téz Mezey Kálmán főorvost világi elnökké, Kerény! Olaf bencés tanárt főtitkárnak és Matics József városi tisztviselőt könyvtárosnak választotta meg. Az elnöklő apátplébános sz(i[Vhez szóló beszédet intézett a megválasztott tisztikar tagjaihoz, kérte őket a tevé­keny munka kifejtésére Az új vtijlági elnök emelkedett ez­után szólásra. Köszönetet mondott a bár zalbmért, majd 1 igy folytatta: — Én nem elnök, hanem a pápai katoliikussághak az első munkása aka­rok lenni;. Szeretném a Kör segítségé­vel a pápaii katoljkusságot egy táborba tömöriiteni, hogy közös munkával 1 fel­építsük és pótoljuk azt, amit <az elődök; elmulasztottak Meg szeretném valósi;ta­ni a pápai katolikus egységet, szellemi, társadalmi és gazdasági téren egyaránt, anélkül, hogy a mi törekvéseinkben és célkitűzéseink megvalósításában bárki, bármiilyen szempontból sértő, vagy za­var tkeltő szándékot 'lásson. — Engem mindig egy cél fog ve­zetni, éspedig az, hogy a pápai kato­tójkusság alkotó munkáját elsősorban Ősi városunk fejlődésének, azonkivül az egyetemes magyar érdekek szolgálatába állitsam, hogy ezzel szolgáljuk és mun­jait kell lerakja, hogy isteni rendelésből eredő hivatását teljesíthesse. A régi tár­sadalmi berendezésünket fel kell szá­molnunk, mert az nem volt más, mint a krisztusi tanítások elárulása. A Rerum Novarum szellemében kell a társadal­munkat újjáépiteni, — fejezte be nagy­hatású beszédét az új elnök, lakájt ez al­kalommal sokáig ünnepeltek az egyoe­gy ültek. * Szerdán este a Korvin-utcai helyi­ségben első választmányi ülés volt a rendkívüli közgyűlés után, hol dr. vitéz Mezey Kálmán elnök közel egy órás be-, szédben ismertette programmját, célki­tűzéseit, melyeknek alapja a katolikus­ság szellemi, társadalmi és gazdasági té­ren levő egységes irányítása, amit a Ka­toliiikus Körön keresztül az Actio Catho­lüica bevonásával igyekeznek elérni. (M. J.)

Next

/
Thumbnails
Contents