Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-08-24 / 34. szám

POLITIIII HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VBSIRNIP mvill. évfolyam, 34. siám Felelős szerkesztő: Dr. BÜDRY FERENC Pápa, 1S4I augusztus 24., vasárnap MAGYAROK TÜNDÖKLŐ CSILLAGA Irta: Dr. Magyarász Ferenc O. Cist. A mai nap a magyar férfi ünnepe. Azé a-férfié, akinek vállain Magyarország ezeréves története nyugszik. Azé a fér fiié, akinek lelke termékeny gondolatokkal volt telve, s akinek erős keze e termékeny gondolatokat ezer akadályon keresztül is meg tudta valósítani. Azé a férfije, akinek szivét átjárta a meggyőződés, hogy a magyar nemzet elé hivatást tűzött ki az Úristen, s hogy a magyar nemzetet e hivatás eszközévé szemelte kii. Azé a férfié, akiben, a tündöklő erényeket nem tudja elhomályositani az emberi gyarlóságnak egy-két árnyékvonaüa; de míg a jó tulajdonságok l egtöbbje a Teremtő jóvoltából valóságos faji tulajdonsága nemzetének, addig viszont az árny ék vonalak idegen forrásból fakadtak és lassanként szivároglak a nemzet leikébe. A jó tulajdonságokból tört kii az erő, mely nemzetünket fönntartotta, a gyarlóságokból eredtek az ezeréves csapások és küzdelmek. A maii ünnep a tündöklő magyar jellemnek, az igazi magyar férfiúnak ünnepe. Éz a magyar jellem, ez a magyar fajiság persze nem lehet puszta fogalom, melyet elfogult hijúság vagy a mult érdemeinek jogosulatlan kisajátítása teremtett. Ez a jellem történelmünk nagy alakjaiban érte el deielőjét, de — fokozati különbséggel csupán — realizálódik azokban a magyar férfiakban is, kiknek nevét nem őrizte ugyan meg a történelem, kiknek ércbe öntött alakját sem emelte ugyan márvány alapzatra a kegyelet, de aki|k szűkebb körben mégis betöltötték a maguk hivatását, tán éppen azért szebben és jobban, mert hangos hálára és kegyeletes ünneplésre nem is tarthattak számot. Ezeknek a magyar férfiaknak, ezeknek a példás magyar jellemeknek megszeméiyesiitője és megeszményitője, miintája és emléke Szent István király. Erős lelkét liit és meggyőződés edzette azokra a fáradalmakra, küzdelmekre és szenvedésekre, amelyektől őt sem kimélte meg az emberi sorsot intéző isteni végzet. Férfiú volt... Jól és alaposan megfontolt céljaitól nem tántoríthatta el őt semiiyen nehézség; s ahogy nem volt hirtelen az elhatározásban, úgy nem alkudott meg senkivel és semmivel a kivitelben. Akii Szent Istvánban az ő igazi férfias nagyságát értékelni akarja, forduljon mértékért az ő alkotásaihoz. A világtörténelem tüneményes fényű fejedelmei nem alkottak maradandó hatalmat. Nagy Sándor, Nagy Károly, Gusztáv adolf, Napóleon országa nem élte túl alapítóját: Szent István országa, ha csonkán is, de megvan ezer évnek viliarai után is, és ez mutatja ennek a férfiúnak történelmi nagysáigíát. És magyar volt. Turáni volt. Vérbeli fajmagyar volt. Idegen eszmék, idegen világnézet, idegen fajiság, idegen elméletek: nijncs ezekből a bomlasztó elemekből őbenne semmi sem. Tipus volt, a haladni vágyó őserőnek tipusa. Ahhoz, hogy egy ünnepet megértsünk, szükséges, hogy lelki rokonságban legyünk az ünnep tárgyával. Szent István ünnepét is csak az éri föl lelkével, akiben Szent István jellemének vonásai, ha kisebb fokon is, de megvannak. Ez a tétel azonban forditva is áll: aki nem érti meg Szent Istvánban az eszményt, annak lelkéből híjányzik a Magyarok Tündöklő Csillaga jellemének három legpregnánsabb vonása: a Miit, a férfias erő és a fajmagyar érzés. Hosszú, nagyon hosszú századok választanak el bennünket Szent István korától. Viszontagságok tömegei, csapások ezrei tépdesték meg örökségét. Egy azonban bizonyos: akik hazánkat a mostani válságból egy igazán szebb jövőbe akarják vezetni: azok csakis a Magjyarok Tündöklő Csillagának örökőseí|, hitének követői, magyar fajiságának osztályosai, férfias energiájának részesei és alkotmányos művének lojális fönntartói lehelnek, új csillagok a réginek fény korongjában, ünnepi lelkek a nemzet nagy ünnepén. KAPTUK A KÖVETKEZŐ LEVELET : Mi van a hősi emlékművel? Hoi legyen Pápa ünnepi tere? Igen tisztelt Szerkesztő Űr!, Nem akarok ünneprontó lennii, oe ahányszor csak Pápán egy hazafias ünnepséget, vagy társadalmi megmozdulást látok, önkénytelenül eszembe jut, hogy miiért nem tudják ezek az iünnepségek városunk széles rétegeit megmozgatni, miért nem tolong azokon ennek a városnak apraja-nagyja és miiért mindig csak azt a néhány embert látjuk ott, akikről mindenki tudja, hogy hivatalból is kötelességük ott lenni, habár ők bizonyára egyébként is ott lennének. Én igen tiszteit Szerkesztő Űr, ennek két okát iátom. Az egyik a hősi emlékmű, a másik pedijg a megfelelő tér hiánya, ahol a város közönsége fel tudna sorakozni, anol hozzá is tudna férni az ünnepséghez. A hősi szobor hiányára, amint már többször olvastam, Szerkesztő Űr lapja nem egyszer reámutatott, amiint egyik cikkében olvastam, erre már pénz is van a város pénztárában, de hogy ennek ellenére az miért nem áll még mindig készen, arról eddig senki nyilvánosan a város közönségét nem tájékoztatta. Bizonyára sokan vannak, akik azt mondják, hogy a jelenlegi idők nem alkalmasak erre, szerény véleményem szerint azonban a hazafias érzés ápolására, frissentartására és fokozására és a hősi kultusz ápolására igenis most van a legnagyobb szükség. Hiszen ennek a városnak miinden lakosa ha csak egy pengőt ad, máris gyönyörű hősi, emlékmű díszítheti városunk valamelyik terét. Valószinűieg az én levelem is csak a pusztába kiáltott szó lesz, de még akkor is szóvá kell ezt a hiányt mindaddig tenni, amíg az erkölcsi parancs olyan erőviel fog jelentkezni, hogy az elől már nem lehet elzárkózni;. A másik hiány egy megfelelő tér, ahol az ünnepségek megtarthatók lennének, Az eddigi két emlékművet, az országzászló t és a gorodok-satanovi emlékoszlopot olyan helyre tették, ahol nagyobb közönséget elhelyezni nem lehet. A honvédhuszárok emlékköve legalább szép helyen van, az országzászlónak azonban sikerült olyan szerencsétlen helyet találni, ahol ez a gyönyörű műalkotás egyáltalán nem tud érvényesülni. Nem beszélve arról, hogy a szabad térségre tervezett művet házak közé állították, továbbá, hogy a talapzata spórolási szempontból túl alacsonyra lett méretezve, úgy áll az országzászló, hogy az előtt nem lehet eimennii, csak valamelyik oldala mellett, ez azután a magyarázata annak, hogy az országzászló mellett elmennek az emberek a nélkül, hogy tudomást vennének róla. dolták ezt a helyet az illetékesek és a legelső kinálkozó alkalommal elviszik onnét egy alkalmasabb helyre. v Igen tisztelt Szerkesztő Űr, van városunkban egy nagyon alkalmas neiy, ahol hatalmas tömeget iehetne elhelyezni és ez a Fő-térnek a nagytemplom háta mögötti része, amely lejtősen lemegy az úgynevezett FenyvesíVvilláig. Minthogy a Fő-tér rendezése úgyis tervbe van véve, egy csapásra ez a kérdés is megoldható lenne. A Fenyvesi-vili a előtti részt ha megfelelően rendbehoznák, egy természetes emelkedővel ellátott széles, nagy teret kapunk, ahol akár 10.000 embiert is el lehet helyezni, inert hiisz akár a Hungária előtti kocsiútig állhat a résztvevő közönség a hatalmas, fölfelé mindig szélesedő és emelkedő térségen. Természetesen nem a mostani gödrökben, hanem egy rendes úttesten. A Fenyvesi-villa erkélye már kész szónoki emelvény, amely célra ^az uradalom minden bizonnyal engedélyt ad arra, hogy az ünnepélyek alkalmával igénybe vehető legyen. Igen tisztelt Szerkesztő Űr, lehet, hogy az én elgondolásomnál vannak jobb megoldási lehetőségek is, ha azonban nem találná íúí rossznak, kérem, tegye közzé elgondolásomat. Ha sokan és sokat törődünk városunk fejlesztésével, talán előbbre jutunk valamivel. Tisztelő hive: Aláírás. Remélhetőleg ideiglenes helynek gon gorodok-satanovi emlékünnepély Vasárnap délelőtt 11 órakor kivonultak a gorodok-satanovi ütközet még életben levő pápai résztvevői az Esterházy-úton levő emlékműhöz, hogy az ütközet évfordulóján lerójják kegyeletüket hős bajtársaik iránt. A levente zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd v. Kovács Kálmán ny. ezredes emlékezett meg elesett bajtársairól, a hős vörös ördögökről. Az intézmények és egyesületek ezután megkoszorúzták az emlékkövet és a Hiszekegy hangjaival ért véget a lélekemelő ünnepség. Az Esterházy-útról az ünneplő közönség a Barátok templomához vonult, ahol a hadifogságban elhalt hősök emléktábláját koszorúzták meg. Új hadfelszerelési adó lépett életbe Felemelték a forealmi adót, megdrágult a dehiny, a szesz, a sir, az Izzólámpa, a mesterséges ételzsír és étolaj A jelenlegi! viszonyok meüőzhetetlenné teszik az államháztartás bevételeinek fokozását. Ebből a célból a pénzügyminiszter rendeletet adott ki a hadfelszerelési adóról. Ez az adó külső megjelenési formája szerint az új állami egyenes-adóként jelentkezik, lényegében azonban a meglevő egyenes-adók pótlékolása. Az adóemelés az összes állami egyenes-adókra s ez adók állami pótlékaira terjed ki. Vonatkozik ezenkívül a községek és városoknak átengedett kereseti adóra is, úgy azonban, hogy ez utóbb emiitett adóemelés eredménye is az államot illeti meg. Ez az adótöbblet az ideiglenes adómentességet élvezők úgynevezett eszmei állami adója után is jár. Az adó kulcsa 10 százalék lesz. Az illetékek felemelésére vonatkozó rendelet az illetékek után eddig fizetett 20 százalékos pótlékot 50 százalékra emeli fel. A pótlék kulcsának ez a megállapitása az illetékek jelenlegi mértékéhez viszonyítottan 25 százalékos emelést jelent. Egyes illetékek arányosítása iránt is intézkedik e rendelet. Hasonlóképpen intézkedés történt a forgalmiadók felemelése iránt is. Az általános forgalmiadó kulcsa 4 százalékról 5 százalékra emelkedik s felhatalmazást tartalmaz a rendelet arra, hogy a forgalmi adó váltságok kulcsai is felemeltessenek. Változatlan marad azonban — tehát nem emelkedik —. a liszt, a hús, a cukor és a gyufa forgalmi adíváltságának kulcsa. Ugyanez a rendelet a fényűzési forgalmiadók felső határát 20 százalékról 30 százalékra emeli; s felhatalmazza a pénzügyminisztert a fényűzési forgalmiadó alá eső áruk és vállalatok új kijelölésére. E rendelet végrehajtásaként a pénzügyminiszter egyidejűleg intézkedett a forgalmi adó váltságok és a fény-