Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-07-20 / 29. szám

2 1941. júiius 20, vasárnap Vagy a másik két nótája: Eziistvizö patak partján.., Ezüstvizű patak partján ibolyáztunk ketten, J Elfáradtam, a fejemet az öledbe tettem Altatódalt súgtál nekem, ahogy rám­borultál, Két kezedből a sok virág illatosan hullt rám. Ezüst vizű patak partján elmerengve járok, Eszembe jut a sok virág, s a tavaszi álmok. Hová tűnt a szép délibáb csodás színű képe, Mért iiS lett a szerelmünknek ilyen hamar vége. Boldog valtam amikor még... Boldog voltam, amikor még imádkoz­tam érted, Amikor még Isten után első voltam héked. Könhyfébb volt a szivednek, ha csókol­hattál lopva, Ilyenkor a sóhajtásod belefúlt a csókba. Boldogságot mutat arcom, pedig fáj a szivem, íMiert az a szép halvány arcod, más kebelén pihen. Megloptad az álmom fáját, nincs is virág rajta, Nem kap tőlem soha csókot tenkinek az ajka­Irt Nyáry Ferii Repülő-indulót. Nem akarunk eelévágnii a döntésnek, de i^eiktatjuk, hogy i Ejtőernyős- és Le­vente-indulói most vannak felülbírálás alatt. Hisszük, hogy sikerül a pályázat. Nyáry Feri, az egykori kis barát­kuktából lett .cigánykontrás ugyanolyan hévvel, mint régen, de mélyebb ieiki­séggel irja ma is szebbnél-szebb daiaii. Sokan dalolják nótáit. Mij pápaiák büszkék vagyunk reá, mert ő a mienk. Tisztelettel hozom szives tudomására tisztelt vevőimnek, hogy Özv. Scbőnfeld Károlyné és Társa volt pápai ecetgyáráí megvásá­roltam és azt ujoünan átalakítva, a külföldről szállított leghigféni­kusabb, legkorszerűbb, legtökéletesebb eredeti „FrlflSS" óriás képzős körforgóüzemre berendeztem és az ecettermelést megkezdtem. Biztosítom a mélyentisztelt vevőimet, hogy szakérte­lemmel készített zamatos szeszecetet a legpontosabb MfiRMRRQSi MARTON kiszolgálásban adom. Szíves pártfogást kér: ecetgyáros Pápa, Boldogasszony-utja 7. (Szénatér.) KAPTUK A KÖVETKEZŐ LEVELET: Pápa fejlodéséneh lehetőségei Jzereíi gyermekét? Akkor vegye meg neki) Lakatos femiliának, a Rádió I bábszínház r&idezőjének : Bábszínház - c. könyvét. Kapható a PAX KÖNYVKERESKEDÉSBEN Mielőtt bútort venne, nézze meg raktáramat, hol a legjobb minőségű bútorokat mind készen, mindRendelésre leg­olcsóbban kaphatja. Fizetési kedvezmény I PEIDL LAJOS épület- és mübútorüzeme, . bútorráktára PÁPA, BÁSTYA-UTCA 24. SZ. jottmska OLCÍÖH NO A T* y u ná-a «. örömmel olvastam Halácsy Dezső cikkét a »Pápa és Vidékében« városunk fejlesztése érdekében. Hiszem, hogy ezt mindenki örömmel veszi, nincsenek ká­kán csomót keresők, mert hisz minden pápai polgárnak eminens érdeke, nogy városunk mielőbb naggyá fejlődjék, mert hisz ezzel magasabb életszínvonal lehetősége jár együtt mindenki számára. MlVeí lendíthetnénk fel a várost? Á fejlődés meggyorsítása és lendü­letessé tétöle elég nehéz munka Mutatja iezt az is, hogy az elmúlt i30 évben a ié­lekszámszaporulat mindössze 17 °/o-ot tett ki. Ezért kell mindenkinek össze­fogni! és egyűtesen keresni a lehetőséget a cél miielőbbi megvalósítására. Tegyük gazdaggá az adóalanyokat Mint mindenki tudja a fejlődéshez pénz kell. A város a pénzt az adóala­nyoktól kapja. Tehát meg kell szapo­rítani és gazdaggá kell tenni az adóala­nyokat. A megnevekedett bevételből az­után a város vezetősége a szükséges be­ruházásokat majd tudja fedezni­Lássuk már most hogyan szaporit­hatnánk az adóalanyokat? Gyárak ide telepítésével? Gyárüzem csak akkor hajlandó irt letelepedni, ha szükségleteteinek legalább csak egy ré­szét is igen előnyösen szerezheti bé. Itt nincs olcsó szén, olcsó üzemi energia, olcsó (pl vízi) szállítási lehietőség, nincs nyersanyag, de volt emberi munkaerő, ezért telepedtek le ide a gyáraink­Iskolákkal? Iskoláink vannak szép számmal. Ez hoz is elég szép pénzt a vá­ros vérkeringésébe. De az iskolákat to­vább szaporítani már nehéz­A Bakony divatba hozása jó volna, de nagy propaganda, beruházás és költ­ség kellene hozzá. Mindezek a nehézségek indokol­ják a város lassú fejlődését. Belterjes gazdálkodást Mindenek előtt Pápa kereskedő és iparos város is. Ide hozza az érdekte­rületről, mondhatnám élettérről termé­nyeit á falu lakossága és itt szerzi be szükségletéit is. Mivel városunk élette­rét növelni nem tudjuk, gazdaggá kell tennünk azt. Környékünkön nagyon sok a törpe birtokos és az agrár proletár. Ezeket kell nagyobb keresethez, jobb megélhetéshez:juttatnii- Nem kell külföl­di példák után szaladgálnunk, hogy lás­suk azt, hogy pár hold 1 fö'ldből ijS nagyon szépen meg lehet élni|. Magas illetékes helyről hallottuk ezt már számtalan­szor. De, hogy csak egy példát emti (tsek', Porpáczy Aladár a Herceg Esterházy Hitbizomány kertészeti intézője Jöve­delmező körtetermesztés« című köny­vében többek között egy üzemtervét közli, melyben várható tiszta hozam­ként igen szerény számítás mellett a .te­lepítés évétől kezdve évi 236396 pengő tiszta hasznot mutat ki. Minőségi termelést Igaz, hogy most pillanatnyilag jó üzlet a gabonatermesztés, de a háború befejeztével a távoli országok felhalmo­zódott gabona feleslege el kezd Európa felé özönleni. Akkor majd ismét a minő­ségi termeléshez kell menekülnünk. Általában mindig az adottságokat ball először is kihasználnunk A Bakony pl. . kiválóan alkalmas az alma termesztésre. ! Az adottságok szem előtt tartásával bel­terjessé kell tenni a törpe birtokokat. Ehhez természetesen pénz és tudás kell, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy felületes és képzelt tudással semmire sem megyünk. Itt tehet aztán sokat városunk — mint iskolaváros. — Ehez kell megke­resni és megteremteni a lehetőséget, hogy kiműveljük a falut. Ehhez nem keli nlagy beruházás, ezt a maii <,adottsá­gok mellett ijS keresztül lehet vinni. Együtt a falu és a város Az igy meggazdagodott falu a na­gyobb tömegű és értékesebb áruját ide hozza be Itt létesülnének az ezek feldol­[ gozásával és tárolásával kapcsolatos üzemek. Az erősen megnövekedett szük­ségleteiket itt fedeznék, ami további és mind élénkebb kereskedést tenne szük­ségessé. A megnövekedett kultúrigényü­ket ide jönnének kielégíteni, és gyer­mekeiket sokkal nagyobb számban ide küldenék iskolába, ami az további fej­lesztését tenné lehetővé. Éz hozna a városban továbbii mun­kaalkalmakat, jobb jövedelmet, na­gyobb építkezési kedvet. Több és na­gyobb adóalanyt, több jövedelmet a vá­rosnak és ijgy lendületes fejlődést. Ez csak égv módja á fejlődés lehe­tőségének. De köít, h'ogy mindenki ke­ressen a város anyagi helyzetéhez mért megoldásokat, hogy mielőbb át­hassuk városunk rohamos fejlődését. PORPÁCZY REZSŐ­* * * Készséggel adtunk a cikknek he­lyiet, minthogy a kőz szempontjából igyekszik hasznos tanácsokat adni. rwi PAPA MEGYEI VAROS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. Felhívás. A lábon álló és a leara­tott mezőgazdasági termények ellensé­ges gyújtogatás elleni fokozottabb vé­delme céljából a M. Kir- Belügyminisz­ter Űr elrendelte, hogy a már learatoti és keresztekbe rakott mezőgazdaságii terményt oly képen kell csoportosítani, hogy 10 keresztnél több egy csoportba ne kerüljön. Az egyes csoportok közöti lehetőleg méter távolságnak kell len­ni. A learatott föld tarlóját azonnal íe kell buktatni. Ha ezt azonnal elvégezni nem lehet, a kereszteket vagy kereszt csoportokat körül kell szántani). A szán­tás a keresztektől lehetőleg 10 méter távolságra legyen. Hirdetmény. A polgármesteri hi­vatal felhívja mindazokat, akik közellá­tás céljára lisztet, gabonát, vagy tengerit ajánlottak fel, hogy a felajánlott lisztet, gabonát, vagy tengerig Hajnóczky Fe­renc, Péter Sándorné, vagy Puchiingier Károly lisztnagykereskedőkhöz legké­sőbb július hó 22.-ig szolgáltassák be. A nagykereskedők a megállapított téri­tésij árat nyomban ki fogják fizetni­Hirdessen a „Pápa és Vidéké"-ben Vasárnapi levél Kedves Szerkesztőm! Ég a napmelegtől a kiskocka alja, tikkadt polgártársak szédeleg­nek rajta. Nincs egy árva csepp viz a kockák közében, nincs tengernyi nedvesség nagy határ mezőkben. Utánozom Toldit szabadon, a ma­gam kedve és elkeseredése szerint. Mert amint a széles ország­útra messze-messze bámulok, itt­ott mintha mégis nledvesedne, mintha némelyik utca mégis nyo­ma lenne annak, hogy kulturváros­ban élünk és ha nem is mindenütt, de itt-ott mégis csak öntöznek. Óriási örömömre meglátom imbolyogni városunk laitoskocsijá­nak enyhén potrohos alkotmányát, amint lassú és méltóságteljes járás­sal itt öntöz, ott niem öntöz. Sajnos én ott lakom, ahol nem öntöz. Nyomába szegődtem városunk eme nevezetességének és amiig a melegben bírtam, követtem és pró­báltam megmagyarázni magam­nak, hogy ugyan milyen elvek fi­gyelembevételével is locsolják a pá­pai utcákat. Hát az rendben van, hogy a fő útvonalakat és a tereket öntözik. Ez ellen nem is találtam kivetni va­lót, végre is, ha jön egy, idegen Pá­pára, mit szólna, ha poros úton kel­lene végigbandukolnia a Dunántúl Athénjének szívverésén. A mellékutcáknál azonban nem tudtam megmagyarázni, hogy a Kjs utcát öntözik, de az ugyanolyan forgalmú és ugyanolyan elhelye­zéssel fekvő Nagy utcát nem. Pró­báltam, hogy ta'lán mindegyik ut­cánál feldobnak egy ötpengőst és ha lieesik nem öntöznek, ha nem esijk le öntöznek, ez azután majd­nem bevált, de néha akkor áis ön­töztek, ha leesett. De végre is minden emberben van egy kis önzés s igy bennem is és természetesen a leginkább kir • váncsii voltam arra, hogy ugyan az én utcámban, a lakásom előtt ugyan mi történik. Itt ért az i^azi 1 meglepetés. Mikor az utcám bejára­' tához ért a lajt, éppen kifogyott belőle a viz. De bejárt adajtos. Na, gondoltam, majd,vesz vizet az 1 utca közepén levő csapból és aztán jól végiiglocsolja a mi utcánkat is egy­szer Isten igaziban. De mi történt. • Megtöltötték a lajtot, azután kijárt a nevezetesség az utca másik vé­j gén és ott kezdte az öntözést. Ez azután már igazán méregbe hozott, ha nem öntöz, legalább ne mérge­sítsen Bennünket, de amint azt 1 mindenki bizonyitotta, ez minden nap igy van. Hát ha nem öntöz az utcánkban, legalább ne jöjjön be oda vizet venni, hogy ezáltal ne okozzon még külön mérget. Mert ha megmérgesedem, veszek magamnak egy lajtot és magam öntözöm! és mn lesz akkor? Kinevetnek. (Az ötpengős persze kölcsön­pénz volt, amiely a sok' dobálás köz­ben elgurult, de úgy kell nekem, jó lett volna az egyfílléres is. De azt hittem, hogy a nagypénznek nagy a hatása.) Tikkadó híve: Szárazf dvj nedves Kolumbm. Fényképezzen... Felvitelen szakszerien kidolgozza! KOYÍCS IMRE vizsgázott látszerész- _ _ ^ ,^ és fényképész-mester F0T0-0PTIKB amatőrfotó-leboratóriuma Pápa. Kossuth Lajos-utca 21. fBft Príma márkás fényképezőgépek, Vilmák, Sanexek, paphok állandóan raktáron! Telefon: 12—35.

Next

/
Thumbnails
Contents