Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-07-13 / 28. szám

Ahol hideg kőbe vésik a szív érzéseit és a lélek gondolatait. Irta: MOLNAR ISTVAN. Kedves Szerkesztőm! Mondhatom, hogy talpraesett ember Halácsy Dezső sajtó^lőadó úr. Olyan nagyszerű cikket, mint amit ő irt lapjuk műit számában, már régen olvastam. Mondja meg, hogy gratulálok neki. Cikkéből két dolog megragadta figyelmemet: 1) Pápa, a jövő városa építsen, de tervszerű legyen az; 2) Pápa, a jövő városa a Bakony székhelye. Miért is van szerencsém, alázatos tisztelettel néhány tervet e kettős téma körül ideiktatva kifejteniTehát: építsünk! A tervszerűségnek egyik keiléke az összhang. Ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a Fő-tér barokk épületeit összhangba hozzuk azzal a dór és mór keveréKű stílussal, melynek egy remeke már elhelyezést nyert a Fő-téren. Miért is vizavi cu bontsák le a legszebb barokk házat és építsenek helyére egy pagodát. De úgy, hogy e' az udvar az utcára kerüljön, mig az utcai front az udvarra. Építsenek rá egy tornyot, melynek stílusa malomlift legyen A megnevezhetetlen fűtetejű házzal ellentétes oldalon legyen egy váróterem. Stilhatása legyen magtár. Hogy miért építsük, azt nem tudom, de az összhang miatt elengedhetetlenül szükségesnek tartom. Továbbá, ahol egyenesek az utcák, ott görbítsünk. Tekintve, hogy kevés a száraz utca, az összhang kedvéért feltétlenül lényegesnek tartom azokat soha nem csatornáztatni, hanem lágysusogású nádasokká, esetleg lápokká átaíakitatni, mert ez a szó láp igen azcp ca ae öoazhang i,gy jobb volna: Pápa láp vagy láp Pápa, mini az, hogy Pápa a jövő városa Pápa a Bakony fővárosa. Ezért törvénybe kell iktatni, hogy a bakonyi ősrengetegbe utak ne épüljenek. Ha születik újkori Sobri Jóska és Angyal Bandi, azok úgyis egy kis fogddmegre beruccan; hatnak, nekünk meg a lápból nem kell kimenni. De én is szükségesnek tartom, hogy legyen néhány bakonyi különlegességünk. Ezék: Legyen mindenkinek egy paripája, de fakó, liogy fújhassa a csendrendelet alkalmával: fakó lovam lábanyomát... a többit úgyis tudja. De a fakó minőig balról hajtson, csak azért, mert a Bakony fővárosában jár. Legyen fokos mindenkinek a kezében és tudjon bakonyi slá1 gereket. Azokat azonban mekegve énekelje. Ha mekegni nem tudja, akkor rittyentsen rá andunggal és kellő érzelmi röcögtetéssel. Ez utóbbira egy gyöngyszemet ideiktatok: Bakony fővárosi lettem én, Lettem én, lettem én, de lettem én. Itt folyik, na itt folyik a Bakonyér, A Bakonyér, a Bakonyér, de Bakonyér. Úgy folyik, hej-haj! ripityom Ahogyan csak akarja, akarja, de akarja. Mert a partját, se a medrét Senki ki nem vakarja, vakarja, De vakarja. Vagy egy inekegésre alkalmas sláger, melyhez lényeges az érzés, a mekegő érzés: Ha csip a polos, Gondolj reám, Kolos! Avagy a kettő elegyest: Midőn Bakonyba hajóra szálltam én. Elbúcsúzni akkor senki sem jött felém' Csak egy kíváncsi kacsa Úszott a Tókertben haza. Kedves szerkesztőm f Ezeket óhajtám megmondani. Legyen üdvözölve általam és szálljon ránk a gyöngyharmat, tisztelő híve: BAKONYI BABNABÁS stilépitészeti vezér. 1941. júiíus 13, vasárnap PAPA MEGYEI TITOS HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. 1000 pengő JUTALOM annak, aki a Fö-utcán elvesztett pénztárcámat visszahozza. Yalószíaiiség szériát a GORBO filmszínház körül vesztettem el, I becsületes meitalálé megtartnaqa a Beine levő 1000 pcago és 48 fillér készpéBzt, valamint rendkívül értékes irataimat, esak nagy Ö B kérem

v hegy a KIYINSAGHINGVERSENY e. filmhez váltett két legyemet futtassa el hozzám. Kovács lém Deák Fereflc-u 8. JOMNOSÉ&t OLCSÓM Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy amennyiben megfelelő lisztkészlet áll rendelkezésre, az igazolt betegek részére zsemlyét kívánok biztosítani- A betegek a kenyér, illetve kenyérliszt helyett naponként 3 drb- vizeszsemlyét kaphatnak. E célból zsemlevásárlási engedélyt fogok kiadni azok részére, akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy létfenntartásukhoz a zsemlyefogyasztás azért szükséges, mert kenyeret nem fogyaszthatnak. A zsemlyevásárlási: engedélyeket a közellátási ügyosztály az orvosi bizonyítvány és az élelmezési igazolvány felmutatása eltenében folyó hó 14-től 19-ig naponként d. e. 9-től 12-ig szolgáltatja ki (Földszint 17 sz. szoba.) Dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester. A kormány rendeletet adott ki, hogy a mezőgazdasági munkák végzésénél azt a munkást, akinek munkateljesítménye az átlagot meghaladja, a munkabér 20 o/o-ának megfelelő jutalomban részesítheti. A máklermelő gazdák az általuk ne kaszálással arassák, hanem a mákgubót kézzel szedjék (tördeljék) és az így kézzel tördelt mákgubót a szártól külön csépeltessék. A cséplés után nyert tiszta mákgubó-törekei — mint a gyógyszerellátáshoz szükséges fontos ipari nyersanyagot — ne dobják el és trágyának se használják fel, hanem gyűjtsék össze és a községi elöljáróságnál jelentsék be, mert az Alkaloida Vegyészeti Gyár R. T., illetve annak helyi megbízottja, a bejelentett készleteket az alább ismertetett feltételek mellett megvásárolja. A mákgubó-töreknek az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa áltai meghatározott ára ab. feladóállomás vagonbarakva 50 mázsán aluli rakodás esetén métermázsánként 9 P, 50 mázsán felüli rakodás esetén pedig métermázsánként 10 P. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár R. T. által az összegyűjtéssel köziségenként megbízott egy-egy személy métermázsánként 80 fillér díjazásban részesül. Rekkenő nyári meleg van. Kihalt ; Széchenyi-tér. Csak egy kocsi álldogál ; tér egyik háza előtt. Szorgos emberi ke zek emelgetik le róla a hatalmas már ványdarabokat. Fagerendákat használ nak a leemelésnél A munkásokká együtt bemegyünk Keppel József kő faragómester udvarába. Itt folyik i munka. Nem is udvar, hanem valóságo műhely. Márváflyfaraiék moikáj; Hat barnára »égett« munkás kezé ben zuhog a kalapács. Valóságos zene kar. Egyik mélyebb, a másik magasabl hangon sikoltva zúzza, röpiti a már ványdarabokat. A forgatóbakon hatal mas, durva márványtömbök fekszenek Mindegyik munkás más és más munka végez. A munka lelke és irányitója Keppe József kőfaragómester. Mosolyogva kö szönt és kérésünkre megmutatja munkájuk művészetét. — Itt — kezdi felvilágosítását — a2 első oldal vizszintesitése folyik. A tervező művész rajzai szerint pontosari megrajzoljuk a kifaragandó darabot Nagyon kell vigyázni. A márvány könynyen reped- Minden ütésnek pontosnak és megfelelőnek kell lennie, mert nagyobb darab válna le. Ebben az esetoen a márvány megcsorbulna. — Bircher József segéd a csiszolás! végzi. Goromba, félfinom, finom és természetes habkővel tükörsimára csiszolja a márvány felületét. Egy másik forgóbaknál márványsmirglivíel és ólompapirral tükörsimára csiszolják a márványt. Ezután heresóval és kénnel átdörzsölik. A márvány saját tüzessége folytán lesz tükörsima A heresót és ként természetes vízzel kéil keviprn i. Hogy faraiiák a legfinomabb szobrászati maakákat? — A legkényesebb és művészi munkát megkövetelő faragást is kézzel végezzük el. Itt nincs modernizálódás. Párkányrészeket, szenteltviztartókat, szobrászati munkákat ép úgy kézzel kell faragnunk, mint a legegyszerűbb sírköveket. A pápai ferences templom márványmunkál A jól ismert restauráció munkájában igen előkelő helyet foglal el' a márványozási munka. Ezt a nehéz munkát sok odaadással és kiváló tudással Keppel József kőfaragómester végzi. Mikor kezdték a templom márványozási munkáit? — A mult év júniusában. Sajnos, a munka nehezen ment. Süttőn a bányászati nehézségek, meg közben a szállítási nehézségek is késleltették a munkát. Milyen muskát végeztek a ferences templom részére? — Az egész templomot a szentély ben, a hajóban és az előcsarnokban ,160 cm. magas falburkoló, a szükségnek megfelelő vastagságú lapokkal borítottuk. Az alsó tagozat 30 cm., a párkánykő pedig 22 cm. magas. A munkát először a szentélyben kezdtük. Itt két barokk díszítésű hősi emléktáblát is állítottunk fel. Itt nyert elhelyezést a Bambino Jézus márványfülkéje is. Mind a kettőt Závory tervezte. A főoltárnál a két oldalon 5 m. magas vájt oszlopot készitettünk. A templom többi részében pedig 14 márvány oszlopot faragtunk. Ezen kivül több márvány lépcső is készült. Külön ki kell smelnem a szentély ajtaját a sekrestye felől és a gyóntatóhelyiség ajtaját. Mind i kettő Závory tervezésének művészi eljesitménye. Itt a hideg kőbe, márványba gond JAz új magyar gazdasági rend néhány jellemző vonása a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Ipari Szakosztályának megvilágításában. Ezzel a cimmel hagyta el a sajtót a TESZISZnek, mint a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Ipari Szakosztályában tömörült keresztény iparvállalatok érdekképviseleti szervének első füzete, amelyben dióhéjban összefoglalva sorolják fel azokat a főbb vonásokat, amelyek nélkül az új magyar gazdasági rend nem képzelhető el. A füzet szinte csak vezérszavakban, de áttekinthetően foglalja össze azokat a feladatokat, amelyeknek megoldását a TESZISZ véleménye szerint, nem lehet többé halasztani. Rámutat röviden arra, mi az, amit a régi gazdasági rendből megtarthatunk és mik azok, amiket meg kell valósitanunk. Az utóbbiak közé tartoznak a munka törvény létrehozása, a hitelkérdés megoldása és a mostani tarthatatlan rendszernek megszüntetése, az ipari termelés megszervezése, a földbirtokkérdésnek az ipar szempontjából is halaszthatatlan megoldása, a közszállitások kérdésének szabályozása, az anyaggiazdállkodásnak nemzeti alapon való átszervezése, az iskolaügynek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő átszervezése, végül az ármegállapítás és kartellkérdés, a részvényjogi reform és könyvrevizió broblémájának megoldása. Mindezekkel kapcsolatban csak a leglényegesebb momentumokra mutat rá a kis füzet, amely a laikusok számára is élvezhető, könnyű stílusban tárja fel ezeket a mindenkit érdeklő problémákat. A füzet ára 50 fillér, megrendelhető a TESZISZ-nél (Budapest V., Alkotmány-u. 10. II. em. 2.) és a Grill-féle könyvkereskedésben (Budapest V., Dorottya-u. 2.) ; latot és érzést vésnek, amely évszázadokon keresztül hirdeti az alkotó emb^r művészetét és lelkének gazdagságát. Itt a kegyelet és tisztelet kifejezését ör5iiltik meg. Ezek az emlékek dacolnak az idő niostohaságával és némi tanúi és emlékei a léleknek és a szívnek1 Búcsúzás előtt a nagytemplom márvány munkáira terelődött a szó A páratlan szépségű nagytemplom vörösmárványai szintén Süttőről vaiók, mondja Keppel. A szürke pedig Szécsényből. Az olasz mesterek csak a munka finomabb részét végezték Pápán, mig a durvább faragást a Süttői kőfaragók csinálták. Abban az időben ők voltak Magyarország legkiválóbb faragói. Az olaszok hozzá voltak szokva a finom márványokhoz, a carraraihoz A magyar márvánnyal nehezebben boldogultak és csak a finomabb munkákat végezték. Felemelkedett lelkülettel hagytuk el a műhelyt. Csendes, alig ismert munka folyik itt. A kalapácsok ritmustalan zenéjében pedig gondolatot zuhogtatják a hideg kőbe. A diadalmas emberi akarat vésődik itt emlékekbe, a márványdarabkák pattogása között.