Pápa és Vidéke, 38. évfolyam 1-52. sz. (1941)

1941-07-06 / 27. szám

>ÁPA ÉS YWÍKE) FOLITIIII RETILIP. ME6JELEMI MINDÉI V1SIRHIP XXXYIU. éritlyaiB, 27. szám Felelős szerkesztő: Dr. BCIDRY FEREMC Hh, 1941 iillis fi., VMámp A kenderesi hősi emlékmű leleplezésekor mondott kormányzói beszéd nagy oktatás volt a nemzet számára. Elismerte az erényeket, amelyekkel népünk büszkélkedhetik, de kíméletlen őszinteséggel rámutatott a hibákra is, amelyeket le kell vetnünk. Elismerte, hogy népünknek ma is egyik legszebb ékessége a harckészség, amelyet ébren kell tartani különösen a fiatalságban, mert dicsőséges katonai multunk adott mindig erőt nemzetünknek az önzetlen kötelességteljesítéshez. Elismerte, hogy ha kell kivesszük részünket az áldozatokból, dicsérő szavakkal emlékezett meg közéletünk tisztaságáról, fajunk becsületességéről, amely éppen úgy tulajdonsága a földmívesnek, mint a legmagasabb állami alkalmazottnak. De nem maradt el az oktatás sem, a kemény, sőt ostorozó szavak. Ebben az országban mindenki boldogulhat, mindenki előtt nyitva áll az út a vagyonszerzéshez, de ehhez szorgalom és takarékosság kell és gyakorlati, valamint elméleti hozzáértés. Ha valakinek nincs egyéb célja, csak az, hogy minél több munkabért és kevesebb munkát követeljen, amikor az ország anyagi és gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé, ebből nagy bajok származhatnak. A kormányzó elismerte, hogy az életszínvonal hazánkban ma még aránylag alacsony, de megjelölte a felemelkedés útját is. A felemelkedés a munka, a szorgalom és takarékosság verejtékes erőfeszítésén át vezet A kormányzói beszéd figyelmeztetéseit megértheti mindenki, hiszen a Főméltóságú Úr nyiltan fejezte ki magát. Különösen meg kell érteniök azoknak, akik olyan mozgalmak szításában bűnösök, amilyeneket a Kormányzó kijelentéseivel megbélyegzett. Amikor a német-orosz háború új megpróbáltatást hozott Európára, a magyar közéletben szereplő férfiaknak meg keli érteni, hogy ez a helyzet olyan kipróbált hazafiságot követel meg, amelyben nincs helye az egyenetlenkedéseknek, társadalmi ellentétek szításának, osztályok egymás ellen való ugratásának. Szívleljük meg a kormányzói figyelmeztetést, amely arra int, hogy a könnyelmű gyűlölködés éppen a mostani nehéz időkben nem helyénvaló. Pápa, a jövő városa A „Pápa és Vidéke* minden sorával azért kfizd, hogy. városunk fejlődését biztosítsa. Nagyon sokan megértik és helyeslik ezt a felfogásunkat, de vannak olyanok is, akik „kákán csomót keresőknek" vélnek bennünket, vagy lehetetlent látnak abban, amit mi követelünk. Mindén magyarázat nélkül álljon itt ez a cikk, melyet Halócsy D«zső sajtóelőadó, a magyar városproblémákat legjobban ismerő országoshírű szerkesztő írt. „A magyar városokért" c. könyvét a Főldmivelésügyi Minisztérium könyvtárai részére megvásárolta, a Belügyminisztérium pedig a városoknak és n . főleg azok vezetéinek ajánlja. Ebből a könyvből vettük a szerző engedélyével az alábbi cikket. 1 v- •; n " • Szemlélődő és gondolkozó embernek saz első és legméjlyebb érzése Pápával kapcsolatban, hogy ez a város a nagy lehetőséigék, a jövő városa. Ha az idegen végigsétál a pápai utcákon, ha megvizsgálja a város mindennapi életét, ha áttekinti Pápa adottságait és meglévő intézményeit, az érzése csalhatatlanul azt súgja, ez a város többje hivatott, mint amennyit mutat. Sokan ugyan azt mondanák, hogy Veszprém. Győr, Szombfathely közelségében, szinte beékelvte e három város közé, Pápa nem fejlődhetik azzá, amivé az ideálisla szemlélődök és gondolkodók szeretnék tenni. E soroknak legfontosabb célja, hogy reámutassunk Pápa hivatására és e varost kiemeljük, értékeit felszínre hozzuk a további termékeny munka és lendületes fejlődés érdekében. Pápa városának olyan lehetőségei vannak a nagyvonalú előrehaladásihoz, hogy a Dunántúl egyik legjelentősebb városa lehet, ha egyénisége szerint épitik tovább. Egy város akkor boldogul, fejlődik

, virágzik, ha nem utánzatokból él, hanem egyéni adottságait célszerűen kihasználja, kiaknázza a város javára és az idegenek csodálatára. : Pápa közel 23 eZer lakosú meigyei város, sok iskolával és sok gyárral. Ebből következik, hogy közel 2.000 középiskolás diák tanul itt és többezer gyári munkás keresi Pápán a kenyerét. Ez a két jelenség: az ifjúság nagyszámú jelenléte és a munkásság, kulturális és szociális követélményeket tár maszt. A felnövekvő új Nemzedéknek olyan dolgokat kéli látnia, amely nagyvonalúságra neveli, a munkásságnak pedig éreznie kell, hogy a város, ahol dolgozik, a legszegényebb néprétegek igényeivel is törődik, megérti és gyakorolja a kor szociális követelményeit. Pápán ilyen irányban történtek már intézkedések, de az általános fejlődés érdekében még sok a teendő. Nem kételkedünk abban, hogy Pápa mindent megtesz ilyen vonatkozásban is. A várost már felékesítették különböző jelzőkkel, hogy ezáltal adjanak nyomatékot 'jelentőségének Elnevezték a ^Dunántúl középfokú Heidelb'érgjének«. »magyar Brönneka »Dunántúl AthénjénJek«. Valóban, mindezt a jelzőt megérdemli Pápa városa akkor, ha helyzeti előnyét és különös adottságait mindjobban felismeri! és gyümölcsözteti. 1 Pápa három szempont figyelembevételével fejlődhetik jelentős várossá. Mindenekelőtt ősi, hires iskolaváros, azután sokezer munkást foglalkoztató gyárváros, végül a Bakony városa. Vizsgáljuk'meg külön-külön ezeket a szempontokat, hogy az adottságoknak figyelembevételével építhessük naggyá, igazi várossá Pápát. ' Az első amire rámutatunk, és amit legtöbbször hall az emberi Pápa iskolaváros. Németh László egyik krónikájában erről igy ir: »No, mi is van Pápán, minek kell Pápán lennie? Hát diáknak. Ki hallotta, hogy Pápán más exportcikk is lehet, mint diák. Mindenki ismer egy csomó halhatatlant és halandót, aki pápai diák volt. S ez a nagy diákgyár teljes üzemben van még ma is.« Itt tanult Pápán többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Thaly Kálmán, Deák Ferenc Eötvös Károly. Kultúrtörténeti szempontból is jelentős évfordulót ünnepelt Pápa 1941. május 26-án. Ezen a napon volt 100 esztendeje, hogy a pápai református főiskola keretében megkezdette működését a »Képzőtársaság«, melynek az volt az elsőrendű feladata, hogy a diákokat a magyar nyelv gyakorlásában segítse. Petőfi és Jókai is sokat szerepéit a kollégiumi képző társulatban. Itt gyakorolták a tollforgatást. Különben feljegyzésre érdemes, hogy a pápai református főiskola és gimnázium 400 éves. Hires régi iskola a hajdan pálos, ma bencés gimnázium. Háromszáz éve szolgálják a pápai kultúrát és nevelik, tanítják itt az ifjúságot. A többi pápai iskola és tanintézet: a kereskedelmi iskola, a római' katolikus polgári fiúiskola, az állami leánypolgári iskola, a nőnevelő, a Ranolder-intézeti leányliceum, tanítóképző, polgári-, elemiiskola és óvoda, mind-mind hires, éltemért működésükkel nevezetes iskolavárossá avatták Pápát. Pápa gyárváros. A diákoknál is nagyobb tömeg a munkáshadsereg. A város lakosságának nagy hányada a gyárakból él. Mi következik ebből ? Figyelemmel kell lenni a munkásoszály igényeire. Ezek között az egyik legfontosabb, hogy építsenek Pápán korszerű és a legszegényebb néprétegek részére is hozzáférhető fürdőt. Az a dolgozó munkás, aki egész héten verejtékes munkát végez gyárábian, műhelyében, legalább hetenként egyszer megfürödhessék. Sajnos, Magyarországon még nem tartunk ott, hogy minden munkásnak fürdőszobája legyen. Pápán ugyan van három emlitésreméltó fürdő, de ezek nem elégíthetik ki az igényeket. Ez a három fürdő: gőz- és kádfürdő, a gróf Esterházy-féle strandfürdő és a Tapolca folyón uszoda. A másik nagy követelmény olyan városban, amelyikben sok a munkás és nagy a diáksereg, legyen elegendő férőhely a kórházakban. Pápának ugyan megvannak a imaga kórházai és egészségügyi intézmélivel: az Irgalmas Rend Közkórháza, a Városi Járványkórház, Zöldkereszt Szolgálat Egészségháza, a Városi Egészségházban Tüdőbeteg és Nemigondozó Inntézet, de mindez, — figyelembe véve a férőhelyeket — nem elegendő Pápa városnak;'A kórházakat bovjteni kellene, vagy új kórházat épitenii. Ne felejtsük él, nemcsak Pápáról van szó, hanem a várost környező vidékről is. A betegek mind Pápára jönnek a környékről gyógyulást keresni és az orvosok helyzetét is megkönnyitenők korszerűen kibővített kórházzal. A harmadik szempont, ami Pápának kiváltságos fejlődést biztosit, a Bakony közelsége. Pápa a Bakony idegenforgalmi központja lehet, ha megszervezik az idegenforgalmat. Vizsgáljuk meg közelebbről, ezt a kérdést. . A Bakony Pápáról igen könnyen megközelíthető. A város központjától 7 kilóméternyire már kezdődnek a Bakony erdőségei és a Bakony legmagasabb pontja, a Kőrishegy 22 kilóméternyire van a várostól légvonalban. A Bakony az ország egyik legszebb, legegészségesebb és legidiillikusabb nyaralóhélye. A hegyvonulat sok meglepetést rejt magában. A völjgyszorosok, patak völgyek

1, fenyvesek, hegycsúcsok, rétek, kristálytiszta források, várromok messziről vonzák ide a turistákat /és a nyaralókat. Pápáról egy-két óra alatt megközelíthető: a hires C uh a völgy, a cseszneki várromok, Várkesző, Somlóhegy, Tapolcafürdő, Döbrönte, Nagyganna, Pápakovácsi, Csurgókut, Farkasgyepű, Pápa-vár. Tevelhegy, Bakonybél, Somberekhegy, Hubertlak, Móricháza, Odvaskő-barlang, Gerence-patak, Szurdokvölgye, Kőrishegy és még számos egyéb kirándulóhely. Valamennyi vagy egy ősi várromot, fürdőt, tisztavizű forrást, vadásziatok, műalkotást, vagy a természet különös meglepő ajándékát tartogatja, rejtegeti az odaigyekvónek. Mindennek kiinduló pontja Pápa. Érthető tehát, ha Pápát a Bakony fővárosának nevezzük, ahonnan a gyönyörű hegyvidék felé kiindulhat a* idegenjárás. Szükséges tehát Pápát ehhez mérten fejleszteni Megfelelő — idegenforgalomra berendezett — szállodák, vendéglők, kávéházak, üzletek bakonyi nevezetességekkel és Bakony-vidéki különlegességekkél felszerelve Pápán is tovább marasztalnák az idegent. 'Mintahogy Miskolc idegenforgalmát nagyban íemeli a közeli Lillafüred és Bükkhegység, Gyöngyösét a Mátra, úgy Pápa megfelelő berendezettséggel és szervezettséggel Bakonynak nagyon sokat köszönhetne. Célszerű lenne talán Pápán valamilyen nagyvonalú idegenforgalmi irodát létesíteni Bakony népszerűsítésére. A befektetett tőke meghozná a gyümölcsét és Pápa jövőjére ez feltétlenül kihatna. Ahhoz, hogy Pápa mint iskola- és gyárváros és mint idegenforgalmi gócpont a lehető legelső vonalba kerüljön s a adottságoknak megfeleljen még sok minden szükséges. A város iránti megbecsülés és szeretet diktálja ezeket a sorokat. Szeretné az iró a város előrelátó és a városért lelkesedő polgáraival együtt Pápát minél magasabb színvonalon látni és arra a magaslatra emelni, ahová való, ahol a hélye van, a magyar svárosok rangsorába. Ezért' említjük meg tehát, hogy rendezni k!ell Pápa utcáit, halaszthatatlanul csatornázni & várost, rendezzék a piacteret, szabályozzák a Bakonyeret, boltozzák be Tjapolcának a városon átmenő részét. És mint hires, gyönyörű barokkváros, ügyeljen Pápa az építkezéseire. Hangsúlyozzuk, minél többet építkezzék, de óvatosan. Valóban a város Főterén szépek a barokk házak, még szebb a klasszicizáló barokk-stílusban épült plébániatemplom, az ország egyik legszebb temploma. Csodásak freskói. Ha már a freskókat említjük, gyönyörűek és maradandó értékűek a ferencrendi barátok templomának legújabb freskói, Závory Zoltán nagysikerű alkotásai. Művészi értéket képvisel a bencés templom rokokó berendezése és aranyozott (faszobrai országos hírűek. Templomok és régi barokképületek mellett azonban tovább kéli építeni az új, korszerű, idegenforgalomra berendezhető kultúrvárost! Legelső követelmény az egészségügyi és fürdőügyi építkezések mellett kultúrintézmények létesítése. Gondolunk itt mindenekelőtt megfelelő kultúrpalotára, könyvtárral, előadóteremmel, társalgóval, színpaddal felszerelve. Nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy a pápai hivatali helyiségek lelavultak, nem korszerűek. Az állam és a város egyaránt ajándékozza meg ezt a nagymultú várost új, stílusos, kitűnően felszerelt egészséges, napfényes hivatali épületekkel és helységekkel. Igy lesz Pápából az a város, — mert a jövő városa — aminek a közíró, a polgár és a várospolitikus egyaránt látni szeretné. Pápa is sokat szenvedett a török világban és a Rákóczi időkben elpusztult. A XVIII. században épült újjá barokkvá# \