Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-06-09 / 23. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. XXXVII. évfolyam, 23. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pipa, 1940 lúnius 9.,: vasárnap Seregszemle Ma minden szülőnek ezer gondtól barázdált homlokára újabb ránc vésődik. Tíz hónap fárasztó munkájának aratása megkezdődött. A mindig ragyogószemü diáklányok és fiúk felvonulnak a tudomány nagy színpadán, hogy eljátsszák a hosszú próbák utolsó csattanóját. Érthető, ha a szülői szív remegő vágyba, vagy csodavárásba olvad fel a siker, vagy sikertelenség területén: milyen lesz gyermekük bizonyítványa ? Ők éheztek, fáztak, rongyolódtak, a kilátástalanság Kassandra-jóslata viharzott át rajtuk számtalanszor, csak azért, hogy gyermeküknek minden kényelme meg legyen. Tíz hónapon át szinte elfeledkeztek arról, hogy gyermekeiknek nemcsak agyát kell pallérozni, hanem testi erejét is meg kell acélozni, ha a tudás roppant birodalmában, ruganyosan akarnak járni. Ám az iskola erről se feledkezett el. Mielőtt a szellemi számadás tornáját megkezdenék, kivonult a diáksereg a nagy nyilvánosság elé, hogy ép lelkük hordozójának épségéről tanúbizonyságot tegyenek. Végetértek a tornavizsgák. Milyen öröm volt nézni ezen a nagy seregszemlén: a holnap tanítóbácsiainak és jézusarcú kisgyermekeinek, eladósorba kerülő leányoknak és tegnap még babával játszó szöszihajú szépségeknek felejthetetlenül szép mutatványait és küzdelmét. Mintha az élet roppant párviadala szélesült volna távlatokba. De mégis más voit. Mert itt nem arról volt szó, hogy a győzelemben a másik pusztuljon el, hanem arról, hogy az egyik kerüljön felül és az összesség együtt, egy ember irányítására termelje ki a szépet, a jót, a nemest: az erős és igaz ember arcképét. A tornavizsgák seregszemléje nemcsak játékos ösztönök játékos virágbaborulása volt, hanem hősies erőfeszítés, megállásnélküli gyakorlat, nagy előkészület. Olyan, mint maga az élet, ahol az elsőséget, az egyetemes szépséget és jóságot nem a csodák, a véletlen és a szerencse döntik el, hanem a hősies küzdelem. Ezen a seregszemlén reádöbbentünk, hogy nemcsak azok lettek naggyá, akik elsők lettek, hanem azok is, akik azért küzdtek, mert mindegyik megtette azt, amit képessége révén megtudott tenni. Ez pedig a legszebb emberi tulajdonság. De még egy okulásra késztető tanulság volt: nagy összefogást láttunk. Mert vájjon ki tagadhatná pl. a bencés gimnázium és a tanítóképző két derűs világnézetű tanárának: Mayer Istvánnak és Tölgyes Lászlónak összefogását a közös cél eléréséért. Két intézet, két életszintre való beállítottságával és mégis egy célra való törekvéssel! Ez igazi magyar példaadás. Seregszemlére előkészítő tanárnők és tanárok, gratulálunk, Önök növendékeikkel együtt nagyon jól elkészültek. Árok és gödör között Az OTI székházat épft — Hol akarják elhelyezni? A városrendezés problémája Az Árok- és Major-utcák között, enyhén gidres-gödrös városi telken árnyas ligetnek tervezett televényen akarják felépíteni az új OTI székházat. Ezt a — pápai viszonylatban — palotának szánt közel 300.000 pengős épülettömböt úgy vélik elhelyezni, hogy homlokzatával a körülötte levő düledező házakra sandítson, tekintetével az érvényesülése útjába álló postapalotába, hitelszövetkezeti házba és a Vass-féle bérházba ütközzön, hátával pedig az impozáns városmajorra támaszkodjon. Mint brilliáns a drága foglalatot, két oldalt ezt a székházat is körülölelné a maga ősi eredetiségében levő kocsiút és gyalogjáró nélküli szűk utca. A régi rossz példák nyomán igyekeztek olyan helyet keresni, mely távol esik a forgalmi útvonalaktól, amely körül minden rendezetlen. Persze megint azzal a nagy elhatározással, hogy egy csapásra megoldják az egész környék rendezését, eltűnnek a rozoga házak, pompás utak fognak ott kanyarogni jobbról és balról és lesz a városnak egy fejlődőképes új városrésze. Hogy aztán a régi tapasztalatok alapján számoltak-e azzal, hogy ilyen nagy városrendezéshez a szükséges összeg hiányzik — az más kérdés. Felépül a pompás új székház és ott marad abban a környezetben, amely jelenleg ott éktelenkedik. Itt van a FŐ-tér, a Szent Istvánút, a FŐ-, Jókai Mór-, Márton István-, Deák Ferenc- és Korvin-utcák a város belterületén levő egyéb utcák és terek égetően sürgős, megoldatlan közlekedési és építkezési problémái, amelyeket csakis egy ilyen nagy építkezés keretében tudna a város megoldani. Nagyon kevés esetben számíthatunk ekkora építkezésre, de ha ezekbe a város nem kapcsolódik bele, ezekre már jóelőre nem készül fel és ezeket a várható lehetőségeket nem állítja be a városfejlesztés programmjába, hanem máról-holnapra jelöli ki azoknak ötletszerűen a helyét, akkor városrendezésünk problémái soha nem jutnak el megvalósulásukhoz. A fejlődésért minden városnak áldozatot kell hozni. Pápán azt, hogy a meglevő telket odaajándékozza a város egy középítkezésre, nem veszik semmibe. A meglevő vagyontól sokkal könnyebben válunk meg, minthogy tartozásainkat növeljük, pedig az eredmény végső alakulásában ugyanaz, a vagyon apad. Mi nem akarunk ezzel a cikkel ötletszerűen új helyeket ajánlani a székház építésére, csak reá akartunk mutatni azokra az irányelvekre, melyeket szükségesnek tartunk a város fejlesztésének a szempontjából szem előtt tartani. * Hozzászólásoknak lapunkban készséggel adunk helyet. Egyházközségi közgyűlés A róm. kat. egyházközség közgyűlése dr. Hegedűs László elnöklésével vasárnap délután tárgyalta az egyházközség 1939. évi zárószámadását. Nemcsics Elek pénztáros ismertette a zárszámadást a közgyűléssel, melyből örömmel állapithatjuk meg, hogy a nehéz viszonyok ellenére az egyházközség anyagi helyzete az elmúlt évben már javulást mutat. Vagyona 96.349 pengőről 102.162 pengőre emelkedett, tartozása pedig 148.862 pengőről 144.797 pengőre csökkent. A tartozások törlesztésére az előző évi 5721 pengővel szemben 9289 pengő lett fordítva. Ezekben a nehéz időkben igen nagy dicséretére vált az egyházközség vezetőségének, hogy javítani tudott az egyházközség anyagi helyzetén, igy minden reményünk meg lehet arra, hogy kedvezőbb körülmények között ez a javulás még sokkal nagyobb arányú lesz. A zárszámadás összeállításának hatalmas munkáját Nemcsics Elek pénztáros végezte. Az ő lelkiismeretes, mindenre kiterjedő, lelkes munkája nagyban hozzájárult a kedvező eredmény kialakulásához. Fiatalkorú biztosítottak jelentkezésének elősegítése, gyógyíidültetése Az OTI folyó évben is elküldéses ingyenes gyógyüdültetésben részesíti az engedélyezett létszámon belül azokat a 18 éves életkoron aluli öregségi stb. biztosításra is kötelezett (a 16 éves életkoron alul kivételesen a csupán betegségi biztosításra kötelezett) fiatalkorú intézeti tagokat, akik egészségi szempontból vagy más fontos okokból üdülésre szorulnak és az előző 2 évben elküldéses gyógyüdültetésben nem részesültek. A fiú biztosítottak üdültetése a sárvári üdülőtáborban 1940. évi július hó 29-től augusztus 11-ig és 1940. évi augusztus 12-től augusztus 25-ig két csoportban, 2 heti időtar* tamban történik, a Magyar Cserkészszövetség útján munkaközösség fenntartásával. At üdültetés időtartamára egyénenként megállapított 2 hét megegyezik a 30.000/1936. Ip. M. iparügyi miniszteri rendeletben a tanoncok részére törvényesen biztosított ARA 16 FILLÉR