Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-03-24 / 12. szám

Pápavidéki Gazda Rovatvezető: A Pápai M. kir. Mezőgazdasági Szakiskola A fagyos takarmányrépa és burgonya etetése állatainkkal Nagyon sok gazda panaszkodik, hogy a tavalyi répa és burgonya termésnek jórésze elfagyott. Kétségen kívül, bármennyire is igyekeztünk azt ősszel megfelelő vastagságú takaróval ellátni, mégis előfordult, ebben a szokatlan nagy hidegben, hogy gyök — gumósaink nagy része elfagyott. Dióhéjban szeretném ismertetni gazdatársaimmal a fagyos répa, burgonya etetésére való tudnivalókat. A fagyos vagy félig felengedett répa, burgonya etetésétől tartózkodjunk. Abban az esetben, ha répánk vagy burgonyánk fagyott, úgy csak annyit szabad a meleg istállóba bevinni, ami egy napi szükségletre elegendő. Ezt a mennyiséget aztán felaprítjuk, (répavágóval felszeleteljük) pelyvával vagy szecskával bekeverjük és a rendesnél hosszabb ideig füllesztjük. A fagyott gyök- és gumósok etetésénél az a lényeg, hogy előbb felengedtetjük és csak azután etetjük állatainkkal, ellenkező esetben hasmenést, elvetélést, emésztési zavarokat okozhat. Sokan feltennék azt a kérdést, hogy miért olyan édes a fagyott burgonya ? erre a felelet egyszerű : a répában az alacsony hőmérséklet a szénhydrátokat nem változtatja meg, addig a burgonyánál több-kevesebb cukor halmozódik fel. A burgonyánál a keményítőből állandóan keletkező cukor 0° feletti hőmérsékleten gyorsan ég szénsavvá a 0° on aluli vagy ennél alacsonyabb hőmérsékVlllany erővel minden színre újjáfestem régi kopott retiktiljét és cipőjét — aranyra, ezüstre is. Hó- és sárcipőt barnára, feketére Győri bőröndös Pápa, Kossuth Lajos-utca 1. lelnél azonban a lélegzés megakadályoztatása folytán a cukor elbomlása meglassul, ami a cukortartalom folytonos emelkedését idézi elő. Hajós István m. kir. gazd. tanár A borok barnatörése A barnatörést az oxidász nevü enzim okozza, amelyet oly mikroorganizmusok hoznak létre, mint például a penészek. A borok barnatörése leginkább a fejtés után szokott előfordulni, amikor a bor nagy felülettel érintkezik a levegővel. Ha a törés már a hordóban jelentkezik, akkor az először a bor felszínén jön létre s mindig lejjebb-lejjebb hatol a borba. Ha a törés a fejtés után jön létre, akkor az a bor egész tömegében jelentkezik, mert a bor mindenhol érintkezik levegővel. A barnatörés ü bor mélyreható íz és szagváltozáson megy keresztül, így például sajátságos kenyérízt nyer, szaga szintén kellemetlen lesz. Hogy borunk hajlamos a barnatörésre vagy sem, azt legjobb még a fejtés előtt megállapítani. Ez pedig úgy történik, hogy a fejtendő és gyanús borból egy pohárba mintát veszünk ki és állani hagyjuk azt egy napig. Ha törés nem áll elő, akkor borunkat félelem nélkül fejthetjük nyiltan. Ha ellenben törés áll be, akkor legjobb a bajt megelőzni oly módon, hogy hektóliterenkint 10—15 gr. káliummetabisulfitot adagolunk a borba. Ez a mennyiség bortól függően változhat is és próbálgatással, kísérletezéssel állapíthatjuk meg a helyes mennyiséget. A káliummetabisulfittal kezelt bort egy hétig még állani hagyjuk s aztán nyiltan lefejthetjük. A barnatörést sokkal könynyebb megelőző kezeléssel elhárítani, mint a már barnatöréses bort megjavítani. A már megtöri bornak önmagától való letisztulására ne számítsunk. A barnatöréses bort kénezzük le elég erősen (10—15 gramm káliummetabisulfit, tehát 5—7 gramm kénessav) majd pedig alkalmazhatunk csersav-zselatinos derítést. (6 gramm csersav, 9 gramm zselatin.) A vörös boroknál tojás fehérjés derítést alkalmazunk. Nagyon vigyázzunk tehát borainknál arra, hogy barnatörést ne kapjanak, mert először is tetemes költségbe és fáradtságba kerül annak a megjavítása, másodszor pedig a barnatöréses bor sohasem lesz olyan, mint annak előtte volt. Pallér Gáspár. Kőtelező a kaliforniai paizstetii irtás A m. kir. Főldmívelésügyi Minisz'er a 130.825/1940. VIIÍ. B. 2. számú rendeletével Vaszar és Takácsi községek határára elrendelte az egységes és egyidejű védekezést — állami támogatással — a kaliforniai- és általában a pajzstetvek ellen. Ez a rendelkezés nagyjelentőségű, amihez az kell, hogy a gyümölcsfatulajdonosok átérezzék azt a nagy veszélyt, amit a paizstetvek nagy elterjedése és pusztítása jelent és hathatósan hajtsák végre a rendelkezéseket. Az idén 60 községben és 10 városban indul meg az egységes és kötelező védekezés a Kárpátalján kívül, mely zárt területté nyilváníttatott és ahol az egész területen megindult a védekezés. Az egységes védekezést és irtást a hatóság rendeli el, az mindenkire kötelező. A munkálatok szakszerű és eredményes kivitelét a m kir. növényegészségügyi körzetek ellenőrzik. A védekezésnél az első teendő — ha még meg nem történt volna — a fák kiritkítása és kéregtisztítása, hogy a ritkítást követő permetlé hatékony lehessen. — Fenti két községben a gyümölcsfák mechanikai munkáira a határidő III. 15-ben állapíttatott meg. K y Hirdessen a Pápa és Vidékében 9 Eillitz Ferenc Fiai Rt1940. március 27-én délután 4 órakor tartja Pápán, dr. Sulyok Dezső vállalati ügyész Horthy Miklós Főutca 9. I. em. alatti irodahelyiségében, XVI. évi rendes közgyűlését, amelyre a t. részvényesek meghívatnak. Az alapszabályok 10. §-a szerint szavazati jogot csak az a részvényes gyakorolhat, aki részvényeit le nem járt szelvényeivel együtt a vállalat pénztáránál, vagy a Pápai Hitelbank Rt.-nál letétbe helyezte. A közgyűlés tanácskozási tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése, az 1939. évi zárószámadások tárgyalása, a mérleg megállapítása, határozat az 1939. év nyereségének az előző évről áthozott veszteség csökkentésére és a fennmaradó veszteségnek új számlára való átvitele iránt és a felmentvények megadása. 2. Igazgatóság és felügyelőbizottság választása. Az alapszabályok 18. §-a alapján beadható indítványok tárgyalása. Meghívó. R Pápai Ker. Önsegélyző és Hitelszövetkezet 1940. évi március hó 31-én délután fél 3 órakor az intézet helyiségében (Korvin-u. 3. sz.) tartja XXX. évi rendes közgyűlését, melyre az érdekeltek azzal hivatnak meg, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés 1940. évi április hó 7-én délután fél 3 órakor ugyanott — tekintet nélkül a megjelent tagok számára — az alapszabályok 30. §-a értelmében fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. Az 1939. évi zárszámadás megvizsgálása és az igazgatóság és felőgyelőbizottság erre vonatkozó jelentésének tárgyalása. 2. Mérleg megállapítása és a felmentvények iránti határozathozatal. 3. A nyereség felosztása. 4. Igazgatóság jelentése a XXV. évtársulat feloszlásáról. 5. Igazgatóság jelentése a XXX. évtársulat megalakításáról. 6. Igazgatósági tagok választása. 7. Választmányi tagok választása. 8. Felügyelő-bizottsági tagok választása. 9. Az alapszabályok 32. §-a értelmében beadható indítványok tárgyalása. Pápa, 1949. évi március hó 11-én. A Pápai Ker. Önsegélyző és Hitelszövetkezet Igazgatósága. Az 1939. évi deaember hó 31-én belépett és kilépett tagok kimutatása, a felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg és eredmény-számla s a jelen meghívó az egyesület helyiségében kifüggesztették és bárki által a hivatalos órák alatt megtekinthetők.