Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-03-03 / 9. szám

Egyedül? Hányszor hallhatjuk: árvák és elhagyottak, egyedülvalók vagyunk mi magyarok itt Európa közepén. Társtalanul és rokontalanul élünk itt ezen a földön, ahová ezer esztendő előtt messzi Kelet felől őseink meg­érkeztek. Ezer éven át mindig magunk verekedtünk, hol tatárral, hol török­kel, hol a déli vagy nyugati végeken élő szomszédainkkal. Széchenyi is így sóhajtott fel ebben a nagy tör­ténelmi magánosságunkban: „Egye­dül vagyunk.. Egyedül lennénk? Annak a tizen­három milliónyi magyarnak, akik a Duna-Tisza mentén, a Kárpátok alján és szétszórva az őt világrész vala­mennyi táján élnek, — mint Ady mondja, — sem rokona, sem barátja, sem ismerőse e földkerekségen? Nem vagyunk egyedül 1 Rokonaink, test­véreink vannak a Keleti-tenger kék partján, sziklás Suomiban, a csillogó vizű ezer tótól ragyogó, fenyőkkel zöldelő, nyírfáktól aranyló messzi Finnországban, Észtországban, test­véreink élnek a messzi orosz pusz­puszták, az uráli rengetegek titok­zatos mélyén. Idegenek is, mimagunk is „ázsiai­nak" szoktuk magunk nevezni. Pedig az őshaza, ahol testvéreinkkel négy­ezer évvel ezelőtt együtt éltünk, nem Ázsiában volt. Az őshaza helyéről csak a nyelvészeti paleontológia tud felvilágosíiást adni. írott feljegyzések erről a régmúlt időről nem maradtak ránk. Közös szókészletünk azonban ezen a téren is a helyes útra térít bennünket. E tudomány a követke­zőképen gondolkodik: Ha valamely nyelcsalád tagjaiban ugyannak az állatnak, növénynek egyező neve van, fel kell tennünk, hogy a közös név az alapnyelvből, az Ősnép szó­készletéből maradt fenn. Az ősnép­nek tehát ismernie kellett az illető növényt, állatot, az ősnépnek tehát ott keltett laknia, ohol az ilyen álla­tok, növények együtt előfordulnak. A finnugor alapnyelv kikövetkez­tetett szókincsének tanúsága szerint a finnugor ősnép erdőben, folyóban, tóban bővelkedő területen élt, és vadászattal, halászattal szerezte meg élelmét. Ismert számos állatot: emlőst, madarat, halat, férget, több fontos növényt, fafélét és a legfontosabb ásványokat. A természet jelenségeire, tárgyaira, lényeire vonatkozó arány­lag gazdag szókészletének javarésze azonban nem szolgálhat közelebbi földrajzi fogódzóul: tó majdnem min­denütt található, kigyó, lepke óriási területen él stb... Ismert azonban a finnugor ősnép olyan állatokat, növényeket is. amelyek nem minde­nütt, nem akárhol, hanem csak bizo­nyos földrajzilag körülhatárolt terü­leten fordulnak elő. Ilyenek pl. a jegenyefenyő, az erdei fenyő, a rén­szarvas, a boróka, a cirbolya-fenyő, a szilfa, a fagyai, a fogoly, a sün, a nyuszt stb... A magyaroknak, a finneknek és többi testvérnépünknek őshazaját tehát ott kell keresnünk Mindennemű festék-, lakk- és kence-árufc háztartási cikkek állandóan raktáron! estékszaküzlet VESZEL! FERENC Horthy Miklós Fő-u. 6. szám. Lakás: Jókai Mór-u. 56. szám. Telefon: 17*05 10 01 Pápai tsrvnéffiypiao ahol ezek a növények és állatok együtt előfordultak vagy előfordulnak. Ez a hely pedig csak Északkelet Európában kereshető, közelebbről a Volga-könyök és az Ural-hegység között elterülő erdős vidéken, a Káma és a Bjelaja-folyók környékén. Itt éltünk együtt kb. négyezer esztendő­vel ezelőtt finn testvéreinkkel. Innét távoztak el őseink Kelet felé és a történelemben páratlanul álló hatal­mas varga-betűvel Ázsiából jöttek a Kr. utáni IX. században a Kárpá­tok medencéjébe. A finnek egyik költője, Larin Á/yöstí Trrianon után így dalolt rólunk: Oh büszke, hősi Magyarország I Határid édáz martalóchad Tiporja most, de feltűzöd még A Kárpátokra lobogódat... Nem lehet szolgák földje soha A magyarok nemes, ősi hona I Kanisto Artúr helsinki egyet, tanár 1938 nov. 20-án pedig ezeket mon­dotta : „A Finn-Magyar Társaság ma különös öröm jegyében tartja öszze­jövetelét. Ugyanaz az öröm tölt el bennünket, amely a magyar testvér­nép szívét melegíti: a bánat után öröm. Két hosszú évtized telt el azóta, hogy a véres világháború befejezé­sekor Magyarország földjét és népét könyörtelenül szétdarabolták... De a magyar nép nem esett kétségbe ... Rendületlenül hitt és hisz az isteni örök igazságban, Magyarország fel­támadásában ... Midőn az örömün­nepen Horthy Miklós kormányzó fogadta a magyar nép első szerencse­kívánat itt, ezt mondotta: „Egy szép álom megvalósult, álmodjunk még szebbeket 1" Álmodjunk mi is, a magyar nép távoli testvérei. Álmod­juk és reméljük, hogy Magyarország területi épsége mielőbb megvalósul­jon." Négyezer évvel ezelőtt elváltunk egymástól, de a finn testvérek együtt­éreztek velünk a bajokban, együtt vigadoztak velünk örömünkben. Úgy látszik, a mi napunk felfelé tart az égen. Éz örömmel, a jó Isten iránti hálával tölt el bennünket, de ugyan­akkor golgotás lelkünk egész mele­gével, aggódó szívünk minden dob­banásával Észak felé nézünk, ahol testvéreink élet-halál harcukat vívják egyéni szabadságukért állami függet­lenségükért. Figyelünk és velük együtt ostromoljuk mindnyájunk közös Atyját egy jobb korért, egy jobb, szebb jövőért. Testvérek ne csügged­jetek ! Vigyáz az Úr Rátok is, miránk is, a volga-parti ugor népek késői leszármozottjaira !.. . Benedictinus Búza Rozs Árpa Zab 2100-21-00 18-00-18'00 2000-20-50 1900-1900 Zsir 1-80—1-80 Vaj 260-4-00 Túró 70—80 Tejfel lit. 90—l'OO Tengeri 2100-21-50 Fokhagyma 50—50 Vö öshagy. 16—18 Kelkáposzta 30—30 F-káposzta 30—30 Burg. 8'50—12*00 M.-hus 136— f52 B.-hus 1'32—1*72 S.-hus T80—r80 Zsirszal. 172—1'72 Tojás Tej Nullásliszt Főzőliszt Kenyérliszt Bab Zöldség Sárgarépa Széna 9'50 12-14 18-20 40-40 38-38 34-36 46-50 30-30 20-20 -11*00 Szalma OO'OO—00*00 Hirdessen a Pápa és Vidékében l A ker. szoc. munkásság üdvözlő távirata a Kormányzó Úrhoz Főméltóságu Kormányzó Úr ország­lásának 20. évfordulója alkalmával táviratot inléz. A távirat így hangzik : A pápai ker. szoc. szakszervezetek Vezérlőbizottsága szerdán este ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a Főméltóságu Kormányzó Űri A nemzeti alapon szervezett pápai keresztény­szocialista munkásság, országlásának 20. év­fordulója alkalmival hódolatteljes tisztelettel köszönti Főméltóságu Kormányzó Úrat és kérjük az Egek Urát, hogy minden igaz magyar legna­gyobb örömére az Úristen még soká éltesse. H i r e k Eljegyzés. Dömötör Annuska (Zalameggyes) és Zabó László kán­tortanító (Zalaszegvár) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Tóth József kir. jb. fogház­őrt fogházörmesterré nevezte ki. A Baross Szövetségben szerdán este Kiss László keresk. isk. tanár tartott érdekes és tanulságos előadást az árvetéskészítésről. Az Emericana corporatiója márc. 1-én d. u. 6 órakor a bencés gimná íum dísztermében gyűlést tart. Tanárválasztás. A pápai r. kat. Egyházközség közgyűlése elmúlt va­sárnap töltötte be a polgári fiúisko­lánál megüresedett tanári állást. Az állásra két pályázó közül Fülöp Sándor tolnatamási lakos választatott meg. Mátyás király emlékünnepély. A Marcaltői Dalárda a Levente-Egye­sület bekapcsolásával Mátyás király születésének 500. évfordulója napján február 23-án pénteken este tartott emlékünnepélyt. A megemlékezésen kívül 6 szavalat és 6 (szóló és kar­ének) énekszám gazdagította az ünne­pély műsorát. A Zeneiskola növendék hang­versenye. A pápai Zeneiskola márc. 5-én (kedden) délután órakor az Állami Polgári Leányiskola nagy­termében növendékhangversenyt ren­dez. Pénzt találtak; igazolt tulajdo­nosa a rendőrkapitányságon átveheti. A Finn-Magyar rokonság jegyé­ben rendezi meg a bences gimná­zium önképzőköre első nyilvános díszgyűlését e hó 10-én d. u. 5 órakor a gimnázium nagy dísztermében. A gyűlést Herold Ferenc ifjúsági elnök nyitja meg. Előadásokat haliunk a finn irodalom gyöngyeiről, a Nóbel díjas Sillapááről, a finnek szabadság­harcáról. Bálint Livia VIIÍ, o. t. Koskenniemi finn költő költeményét finnül szavalja el. Kollárovics Fülöp saját költeményét adja elő. Zongorán Sybéliusnak, a finnek Kodályának, Valse triste c. gyönyörű darabját Kovárczi Lajos VIII. o. t. adja elő. Szünet után Radványi Kálmán: Diák­tanács c. három felvonásos rövid vígjátéka kerül színre. Szereplők, ren­dezők a VII. osztályosok. Az ünne­pélyen mindenki díjmentesen kapja meg az Önképzőkör díszes kiállítású időszaki értesíiőjét, amely új köntös­ben, gazdag tartalommal másodszor jelenik meg. Jegyeket elővételben a „P A X" könyvkereskedésben lehet jegyeztetni. Mivel az ünnepély tiszta jövedelmének egy részét a finn se­gélyakciónaak szolgáltatjuk be, felül­fizetéseket köszönettel fogadunk. Haszonállat vizsgálat. A polgár­mester elrendel'e, hogy a város terü­letén levő ló, csikó, öszvér és szamár tulajdonosok állataikat március hó lQ-én reggel fél 8 órára a vásár­térre a tavaszi haszonállat vizsgá­latra állítsák elő. Közgyűlés. A Pápai Football Club 1940 évi március hó 3-án, illetve határozatképtelenség esetében 1940 évi március hó 10-én d. e. 11 órakor tarja évi rendes közgyűlését a Lloyd Társulat nagytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents