Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-12-22 / 51. szám

mindig tudtunk önállóan alkotni és gondolkodni s hisszük, hogy a magyarság a jövőben is meg tudja szervezni életerőit és kialakítja a maga egyéniségének, lelkivilágának legmegfelelőbb, korszerű életformát. Keresztje továbbra is a golgotás kereszt, a szeretet fája lesz. Nemzetünk jövője nem a külsőségektől, az értéknélküli, zavaros elgondolásoktói függ, hanem az ősi magyar államalkotó erők összefogásától és munkábaállításától. A nagy újjáalakulás hajnalán olyan vihar zúg körülöttünk, amelynek nem volt még párja a történelemben. Országok, társadalmak építményeinek minden eresztéke recseg ebben az orkánban s évszázadok nem hoztak annyi átalakulást, mint most a hónapok vagy hetek. Nincs idő se tréfára se a — hátramenésre. Ha be akarjuk tölteni a Kárpátok medencéjében történeti hivatásunkat és vezetők akarunk itt lenni, ha mindenkinek jobb és megelégedettebb jövőt akarunk biztosítani, át kel alakulnunk, úgy az egyénnek, mint a társadalomnak. Áldozatot kel hoznunk a nagy magyar sorsközösség megvalósításáért, tudnunk és éreznünk kell, hogy egy nagy történelmi nép alkotásra hivatott gyermekei vagyunk, amelyben* az evangéliumi szeretet és a krisztusi béke legyen az uralkodó és ennek a nagy erkölcsi tőkének birtokában akarjuk kimunkálni a második ezer év szentistváni birodalmának fundamentumát. Meddig fart a háború? Nostradamus megdöbbentö jövendölései Csodálatosak a szellem, a lélek útjai. Egyeseknek néha megnyílik a jövő s a messze jövendőnek eseményeit tudják kiolvasni a homályból az Úrnak, a Teremtőnek beleegyezésével. Nostradamus, aki a történelem eseményeit messze évszázadokra megdöbbentő pontossággal megjövendölte, 1503. dec. 14-én szüléiéit Provenceban. Már fiatal korában két rejtélyes világ vonzotta: a csillagos ég titka és az ember csodálatos belső világa. Ez az érdeklődése tette csillagásszá és orvossá. Mint fiatalember bekalandozta egész Franciaországot. Legbiztosabban mindig ott lehetett megtalálni, ahol legjobban dühöngött a pestis. Ezeket a mindenkitől elhagyott betegeket ápolta s ő csodálatosképen sohasem kapta meg a bajt. Sajátságos orvosi csuhát szerkesztett magának. Ez a ruha lábig ért és keleti szattyánbőrből készült, amelynek szaga akkori elképzelés szerint ellenáll a pestis mérgének. Inge nedvekbe, olajba és hétféle por keverékébe volt áztatva. Fejét csuklya borította, csak a szeménél volt két kis üveggel védett lyuk. Orrára egy balzsamokkal és parfőmökkel megtöltött csőszerű szerkezetet erősített, szájában pedig fokhagyma leveleket tartott. Ebben az öltözetben, amelynek Karácsonyra! JL Harisnya kesztyű jjjlfjfL mg JliiplL nyakkendő ---ll--- legolcsóbban Pala divatházban Kossuth L. u. 18. állandó viselése felér a legszigorúbb penitenciával, vándorolt évekig a forró délvidéken. Harmincéves korában házasodott meg először, de felesége és két gyermeke három éven belül meghaltak. Újra megkezdte bolyongását. Még jobban belemerült a csillagok rejtélyes világába. 1547-ben véglegesen megcsömörlötte a kóborlást, megházasodott és Salonban telepedett le. Már volt háza, laboratóriuma, csillagvizsgáló távcsöve. Nappal mint orvos az élettani folyamatokat figyelhette meg, éjtszaka az égi testek titokzatos járását vizsgálhatta. 1566-ban halt meg: magányos vándorútra indulhatott és nyugalmat is nyert. A Jóslások Könyve. Azt a könyvet, amely jóslásait tartalmazza, 1555. március 1-én adta ki. Az előszóban így ír: „A száraz asztronómiai prófétai négysorost magába foglaló jövendölések könyvét éjtszakai tanulmányaimat friss lehelettel felüdítő, hosszú számításaim alapján írtam. Kissé homályosra fogalmaztam őket és jóslásokat tartalmaznak, mostantól 3797. évig." Alig jelent meg Nostradamus műve, egyik jóslata végzetes gyorsasággal beteljesedett. „A fiatal oroszlán felülmúlja az öreget, harci tusában, különös párviadalban. Aranykaliíkában repeszti szét szemét. Két seb közül ez lesz az első, majd kegyetlen halál következik." — II. Henrik, francia király, 1559-ben nagy lovagi tornát rendezett, amelyen ő maga is résztvett. A második összecsapásnál félrecsúszott a király aranyos sisakrostélya és a fiatal testőrkapitány dárdája kiszúrta egyik szemét. Kiiencnapi súlyos szenvedés után halt meg. Napoleont egész világosan megjósolja : „Olaszország kötelében egy császár fog születni, aki a birodalomnak sok pénzébe kerül. Akárkihez is szegődik, azt fogják róla mondani, hogy inkább mészárosra hasonlít, mint fejedelemre." — Napoleon Korzika szigetén született és kicsi, tömzsi alakjával valóban nem volt császári jelenség. H világháborúra 30—40 versszak vonatkoztatható. A háború kitörésére: „Villámtól sújtva elesik a nagy, fényes nappai; a követelés hordozójától megjósolt rossz jel. A jóslás értelmében sötét órában kitör a viszály, Reims London és Etruria dögvésztől viselősek." — — A „nagy", Ferenc Ferdinánd, akit fényes nappal gyilkoltak meg. A követelés hordozója a Monarchia ultimátuma. Reims, London és Etruria Franciaországot, Angliát és Olaszországot jelenti. Angliának 1914—18-ban Németországot sújtó blokádjáról igy jósol : „A szigetlakók hosszú ostrom után nagy erőt fognak ellenségeik ellen kifejteni. Akik kívülről éhhalálnak vannak kiszolgáltatva, még nagyobb nyomorba fognak zuhanni." — „Észak erőfeszítései hatalmasok lesznek. Az Óceánon meg fog nyílni a kapu. A szigetbirodalom újra sértetlen marad, de a vitorlától felfedezett London remegni fog. " — Ez utóbbi jóslatban „észak" Németországot, a szigetbirodalom Angliát jelenti. A vitorlák a léghajók; a Londont megremegtető Zeppelinek. Magyarországról többek között a következőket jósolja: „Amikor az élet és halál folytán Magyarországban az uralom meg változik, a törvény durvasága túl fogja szárnyalni a kegyetlenséget, fővárosa jajgatástól és kiáltozástól lesz hangos, Castorés Pollux ellenségekként állnak egymással szemben a küzdelemben." — Az utalás félreérthetetlenül az októberi forradalomra és kommunizmusra vonatkozik. Castor és Pollux a barátság, az összetartás jelképe; az ő szembefordulásuk egymással testvérháború! jelent. A Nép szövetségről a következő találó megjegyzéseket teszi: „A genfi tónál bosszúságot fognak kelteni a fecsegések. A napok heteaké válnak, majd hónapokká, majd évekké. Azután az egész Cssze fog omlani. A kormányok a hiú törvényeket átkozni fogják." — „A képmulaíószövetség rövid életű lesz. Egyesek átalakuinak, a többség viszszanyeri régi alakját. A hajókban egy nyakas nép fog ülni. Azután Rómának új leopárdja lesz." — Az átalakulás Oroszországra, Németországra és Olaszországra vonatkozik. A visszanyert alak: a békeszerződé sekben elvesztett területek visszaszerzése. A hajókban ülő nyakas nép az angol. A leopárd, az oroszlánhoz hasonló: Mussolini. A spanyol vonatkozó jóslásai közül csak ezt az egyei idézem: „Spanyolország polgárai templomba rejsik a kincset. Mindenki visszavonul a titkos búvóhelyre. Éhes bandák fogják a templomot megostromolni. Ott helyben elragadják, elrabolják a rettenetes zsákmányi." — Spanyolország egyik leghatalmasabbika menekülni fog. Ettől egy hosszú ideig sajgó seb. Azután Tókert elején gyönyörű saroktelek eladó. Érdeklődni lehet Selinkó Manónál egy hatalmas fog jönni, aki a seregeket a hegyeken átvezeti, mindent szétrombol, azután béke fog uralkodni." — hatalmas, aki „a seregeket a hegyeken átvezeti", Franco. A nyugati villámháborút megelőző német-szovjet szövetségről a következőket mondja: „A nagy uralkodó, két másik baráti, szövetséges uralkodóval egy nagy társaságot fog alapítani. Ó milyen zokogást fog okozni ez a művészi mestermunka." Belgium elfoglalásáról így jósol: „Amikor a legnagyobb győzedelmeskedett s Agrippina, a vezér visszafoglalja Frankfurtot, a nürnbergiek, augsburgiak és a bázeliek keresztülmennek Belgiumon Franciaországig." — A „legnagyobb" és Agrippina Hitlert jelenti. Hitler hajtotta végre 1936. márciusában a versaillesi békeszerződés tilalma ellenére Frankfurt és a Rajnavidék megszállását. Fianciaország megszállását így rajzolja: „Németek fognak jönni és az országot majdnem Spanyolországig elnéptelenítik" . . . Önkéntelenül vetődik fel az ember előtt ezekután, vájjon megjelentek-e Nostradamus élőit éjtszakai látomásaiban a mai háború borzalmas fegyverei? Egyik versszakának elemzése közben arra döbbenünk, hogy még a fegyvert is megnevezi: „Amikor a szokatlan madár hangját a szellőztetőkészülék felett hallani, a búza vékája olyan drága lesz, hogy az ember emberevővé válik." — A „szokatlan madarat", a repülőgépet, a zuhanóbombázót a németek félelmetesen üvöltő, idegbajt okozó szirénákkal szerelték fel, amelyeknek megszólalása már pánikba döntötte a francia katonákat. Meddig fog tartani a mostani háború? Erre vonatkozólag Nostradamus a következőket jósolja: „Tűz hull az égből a királyi házra. Amikor a márciusi fény elsápad, még hét hónapig háború. Őrült embergyilkolás." — A királyi házra hulló tűz a London felett megjelenő német repülőgépek bombazápora. Az erre következő március után még hét hónapig tart a háború. Nostradamus szerint tehát 1941. októberében fejeződik be ez a háború. * * * / Nostradamus jövendöléseit olvasva, különösen a már beteljesedettekre gondolva, szinte parancsolólag kellene elfogadnunk jóslatait. Az isteni akarat azonban kifürkészhetetlen. Lehet, hogy igaza van Nostradamusnak ebben a dologban is, lehet, hogy nincs. Hisszük azonban, hogy a ka^ rácsonyi kis Jézus, a Béke fejedelme hamarosan elhozza az igaz, őszinte békét, a nemzetik diadalmas békéjét. Kerényi Olaf.