Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-12-01 / 48. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELELIK MŰIDEN VASARHAP XXXVII. évfolyam, 48. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY ¥BUEUC Pápa, 1840 december 1., vasárnap Mátyás-tér Irta: MOLNÁR ISTVÁN. A város évezredes múltjában a legdiadalmasabb és legvirágzóbb kor a renaissance ideje. Királyi és főúri vendégek jártak utcáin és fontos országgyűlést tartottak falai között. Gyönyörű házait és palotáit hatalmas bástyák védték. A Főtéren levő két­tornyú templomát messze földön is­merték. Ipara és kereskedelme Dunán­túlon legélénkebb és leghíresebb volt. A vármegyének, sőt az országnak is egyik legnépesebb és legnagyobb városa: Pápa. földesura a nagyhirü Zápolya család. Legkiválóbb tagja az osztrák hadjárat és Bécs ostromának félelmetes hirü hadvezére a későbbi nádor: Zápolya István. Az ország legvagyonosabb és legnagyobb tekin­télyű főura. Pápai udvartartása főúri fényével országhirü. Az igazságos Király is házat épit Pápán. Bakonyi vadászatai alkalmával sokszor meg­fordulhatott nádorának fényűző ott­honában és saját pápai királyi kas­télyában. Pápa virágzó életét és fénykorát teljesen tönkretette a másfélszázados végvári küzdelem. A harci zajban és véres háborúkban a város elnéptele­nedik, a mult minden emléke vagy elpusztul, vagy pedig romokban hever. A régi fény ősi emlékét egyedül Mátyás király kastélya őrizte meg. Közelében házak épültek a város újjáépítésekor. Itt telepednek le a ferencesek. Hódoltság előtt a mai Szent László utcában volt a kolos­toruk. A szomszédságban épülnek fel a XVIII. század pompás alkotásai: a Zichy, Bischitzky, Kenessey és Szenti onay házak. Sajnos a divatos pápai „beépités"-i szokás itt is el­végezte romboló munkáját. Stílustalan üzletházak épültek a csodás szép házak elé és mellé. Elfoglalták a teret és ai utcákat. Mátyás király háza ma barokk köntösbe öltöztetve elfeledten és elrejtőzködve tengeti csendes életét a vakolat „remekek" között. Valósá­gos nyomozást kell folytatni az ide­gennek, mire rátalál a város legrégibb épületére. A Fő-tér rendezésénél figyelemmel kell lenni itt is a történelmi múltra és annak értékeire. A Zichy és a Kenessey hazak közötti épületek le­bontásával a két barokk épület a megszélesedett Corvin utca sarkára kerülne. A XVIII. századbeli építke­zéskor is ez volt az elgondolás. A köztük levő 4-5 ház későbbi utcába való épülés. A megszélesedett utca tengelyébe esne Mátyás király kas­télya. Az előtte lévő özv. Kremsier Józsefné szlovákiai állampolgár hosz­szu és stílustalan házát is el kellene távolítani. Az Assziszi Szent Ferenc utca szük bejárója igy megszűnne és visszanyerné eredeti egyenes vonalát. A renaissance fényébe visszaállított Corvin ház történelmi hangulatába pedig nagyszerűen illeszkednének bele a ferencesek temploma, kolos­tora és a barokk kor pompás házai. A város legszebb része nyerné vissza ősi fényét és hangulatát. A királyi ház előtt parkírozni lehetne. Itt kellene elhelyezni az igazságos Király emlék­müvét. A város legrégibb történelmi hangulatát tükröző tér pompásan kap­csolódna a Főtér hatalmas területéhez és jól kiegészítené és kihangsúlyozná a csodásan szép nagy templom és terének barokk művészetét. A vármegye legnagyobb városa ma is Pápa. Különösen, sőt furcsán érde­kes, hogy a város nemcsak fejlődésé­ben, kereskedelmében, iparában és népesedésében maradt el a közeli városoktól, hanem érzéktelen maradt az ezeréves múltjának összegyűjté­sével és megőrzésével szemben is. Veszprém, Győr és Szombathely e tekintetben példaadó munkát végez­tek. Nálunk az iskolák nyitottak mu^ zeumokat. Középiskoláink folyosóin, tantermeiben, vitrinekben és szekré­nyekben porosodottan megbecsülhe­tetlen értékek tengődnek. Pápán a szétszórtság általános jelenség! Itt szétszórtak a piac, a városháza ... és a muzeális gyűjtemények is! Miért nem lehetne Pápán is muzeumot szervezni és fenntartani ? Kisebb városokban lehetséges. Hasonló meg­oldást egyetlen környékbeli város sem tudna találni. Corvin Muzeumunk érté­keivel pedig messze földön ismertté lehetne tenni városunk hírnevét. A Pápa és Vidéke nemcsak a mos­Emeljék fel a szegénységi bizonyítványok kiállításánál az értékhatárt tani nehéz időkre mondja el a meg­valósítandó terveket. Évtizedekre megadja a fejlődés és rendezés irány­vonalát. Nyomtalanul tűnik el az igaz­ságos Király születésének ötszázados évfordulója. Még egy ünnepséget sem tartottunk! A nagy évfordulónak le­gyen emléke a Mátyás-tér, a nagy király emlékmüve és a Corvin Mu­zeum terve. Többen fordultak hozzánk, hogy tegyük szóvá, hogy szegénységi bizo­nyítványt a városházán csak annak adják ki, akinek havi keresete a havi 60 pengőt nem haladja meg. Amint tudjuk, ezt a napi 2 pengős napszámbér figyelembevételével álla­pították meg évekkel ezelőtt. Időközben azonban az árakban és a napszámbérekben is igen nagy változások állottak be és az évekkel ezelőtti megállapítást tovább fenn­tartani antiszociális intézkedés. Az a kérésünk a város vezetősé­géhez, hogy tegye mérlegelés tár­gyává az általunk tolmácsolt pana­szokat és az értékhatárt legalább 120 pengőben állapítsa meg, mert körülbelül ez fedi a jelenlegi viszo­nyoknak megfelelő állapotot. Ne akadályozzunk meg szegény embereket abban, hogy jogos igé­nyeiket szegényjogon kereshessék és igénybe vehessék azokat a kedvez­ményeket, amiket a törvény az igazolt szegénység esetén nyújt. Szociális közigazgatás Lapunk egyik számában hírt ad­tunk arról, hogy a közigazgatás mi­ként gondoskodott a nyári, sürgős munkaidőben az apró gyermekek felügyeletéről és neveléséről. Most pedig arról tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a hivatása magaslatán álló közigazgatás miként gondoskodik a legszükségesebb élel­mezési cikkekről, tovább az önhibád jukon kívül kereset nélkül maradtak ellátásának biztosításáról. Ez volt a célja az elmúlt héten Pápán tartott járási jegyzőértekezlet­nek, amelyen a vármegye alispánjá­nak akadályoztatása miatt dr. Kenes­sey Zoltán vm. főjegyző elnökölt. Az elnöklő vármegyei főjegyző örömmel állapította meg, hogy a pápai járás helyi közigazgatása min­den tekintetben előrelátó volt, mert a közélelmezés zavartalan ellátásának biztosítására alig lesz szükség kor­mányhatósági támogatásra. Egyedül a tűzifa és zsír szükségletnél mutat­koznak hiányok. Azonban mind a két probléma megoldható különösebb hatósági intézkedés nélkül. A tűzifát a járás erdőgazdaságai tudják bizto­sítani, mig a zsírellátás a községi „Hangya" szövetkezetek utján nyer megoldást. Az értekezleten örömmel nyert megállapítást, hogy a járás területén alig van 600 munkanélküli, azoknak egy része is azonban olyan, aki munkanélküliségből akar megélni. Ezzel szemben a pápa-ugodi hitbi­zomány erdőgazdaságának kb. 400 munkásra van még szüksége, ahol a munkások naponként 4—6 pengő napszámot kereshetnek, tehát aki dolgozni akar, kaphat munkát. A folyamatban levő útépítések ugyancsak bő munkaalmat adnak, tehát mindenki, aki dolgozni akar, megkeresheti a téli megélhetést biz­tosító napszámot. Az értekezleten közölte a várme­gyei főjegyző, hogy a m. kir. kor­mány a 40 milliós keretben végzendő állami közmunkák között a pápai Bakonyér szabályozására 30.000 pen­gőt, a pápai Kis-Séd meder jókarba­helyezésére pedig 32.000 pengő ál­lamsegélyt adott. Ugyancsak ezen közmunkakeretben a pápa—vesz­prémgörzsönyi útépítésre 90.000, a bakonyság—bakonyszentiváni útépí­tésre 70.000, a gecsegyarmati máv. állomáshoz vezető útépítésre 45 000, a vanyola—pápanyőgéri útépítésre 20.000, a ganna—döbröntei útépí­tésre 30.000 pengőt juttat a kormány. Itt említjük meg, hogy a törvény­hatóság az 1941 évben folytalja és fejezi be azokat az 1940 évi bekötő­útépítési munkálatokat, amelyeket a folyó évben egyrészt a rendellenes időjárás, másrészt a nagymérvű ka­tonai behívások folytán jelentkezett munkás és fogathiány miatt befejezni

Next

/
Thumbnails
Contents