Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-11-24 / 47. szám

POLITIKAI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VA SARNAP XXXVII. évfolyam, 47. szám Dr. Felelős szerkesztő: • BUDAY ¥UUEHC | Pápa, 1840 november 24., vasárnap MegyéspiispSkiink körlevele Megyésfőpásztorunk november hó 11-én adta ki a f. évi XV. körlevelét. A körlevél teljes egészében közli XII. Pius pápa apostoli levelét, melyben Őszentsége elrendeli, hogy nov. 24-re eső vasárnapon, az egész föld kerekségén a szentmiséket az igazságos és tartós békéért ajánlják fel és hogy ugyanezen a napon nyilvános könyörgéseket tartsanak a világbékéért és a háborúban elesettek és sújtottak enyhüléséért. A körlevél pontosan körülírja ^a pápai parancs végrehajtásának részleteit. * Ennek érteimében a plébániai templomban este 6—7 órakor szentségimádás és szentbeszéd lesz. A ferencesek templomában pedig7—8órakor lesz szentségimádás. A Főtér rendezése A múltkori cikkünk városszerte nagy feltűnést keltett. Számtalan elismeres érkezett szerkesztőségünkbe, hogy Pápa város egyetemes érdekét szem előtt tartó cikkünk minden sora reális alapon áll. Elismeréssel adóznak, hogy bár tervünkben van olyan, illetve lesz olyan, amely máról-holnapra nem valósitható meg, de igenis egy 50 esztendős terv keretében, — amelyet a városnak, mint minden más város meg is teszi — le kell fektetni. Kulturális, szépérzéki és gazdasági fejlődés csak előre elkészített tervek alapján történhetik. Nincs elég hivatali hely a városházán Mostani főtérrendezési elgondolásunkat különösen az teszi aktuálissá, hogy éppen a városháza problémájával akarunk foglalkozni. A jelenlegi városháza annyira túlzsúfolt, hogy ott minden van, csak hivatali helyiség nincs. A forgalmi adóhivatal a Singer-házba került, a számvevőség a Hitelbank házában van, a közgyűlési termet és az anyakönyvi hivatalt pedig a Pápai Takarékpénztártól bérli Pápa városa. Mégis tarthatatlan, hogy egy városnak ne legyen városháza. Hol legyen a városháza A mi elgondolásunk az lenne, ha már egyszer a Főtér rendezéséről beszélünk, hogy a városházát vigyék a Griff-szálló helyére. Mint a mellékelt vázlatos tervünk is kidombori ja, oda egy impozáns, a Főtérnek megfelelő Darokkstilusban épített városházát kellene építeni. (Esetleg Wetder, Kocsis tervei szerint.) Tudjuk, hogy a Griff-szálló az ottani területtel nem a városé, de ezt akár egy nagy tranzakcióval, akár pedig azzal a 10 év előtti tervvel, amelyről annak idején olyan sokat beszéltek, meg lehetne oldani. Sürgős teendők Addig is, amig itt uj városháza épitése megtörténnék, elengedhetetlenül szükséges, hogy a város a Griff sarkán levő hirdetőoszlopot azonnal eltávolítsa. Itt nem beszélünk arról, hogy milyen durva ízléstelenség, hogy az a hirdetőoszlop ott van, csak azt említjük meg, hogy a legnagyobb életveszélyt jelent mint a gyalogjárókra, mint pedig a járművezetőkre. Teljesen elfogja a kilátást és számtalanszor megtörténik, hogy kerékpárosok, autósok majdnem egymásnak rohannak, és a gyalogjárók is versenyfutást végeznek, mikor egyik oldalról a másikra akarnak átmenni. A bérautóállomást is helyezzék el azon- , nal a Hungária elé. Senki emberfia nem helyesli azt, hogy a piaci forgalom középpontjában legyen a bérautóállomás. A Hungária előtti tér éppen olyan központi fekvésű, mint a Griff-szálló előtti tér. Ezt éppen olyan jól meg lehet közelíteni, mint azt. Gyakorlati tervek Ha az uj városháza most megépülne, feltétlenül ugy kell azt építeni, hogy azt a helyet, ahol most a Bacon húsüzem bejárata van, ugy képezzék ki, hogy ne olyan éles sarok legyen mint most, hanem, beljebb vigyék, hogy a FŐ-utcára nagy belátás eshessék. Amit egy kis körültekintéssel a mostani átépítésnél is meg lehetett volna csinálni. A leendő uj városházánál a földszinten üzlethelyiségeket vélünk elhelyezni és semmiesetre sem korcsmát, vagy kávéházat — a templomra való tekintettel. Ez a városnak nagy jövedelmi forrása lehetne, hiszen központi fekvésénél fogva minden üzletember versenyezne, hogy megkapja. A mi elgondolásunk szerint semmiféle fát, vagy telefonfülkét stb. az épület elé ültetni, illetve helyezni nem volna helyes. A telefonfülkét építsék be magába az épületbe. De ugyanoda helyezzék el a MÁVAUT-autóbuszinegállót is. Lehetetlen helyzet az, hogy éppen a legszűkebb Főutcán, a Központi-szálió előtt legyen az autóbuszmegálló. Először is életveszélyes ott a forgalom ; másodszor az utasok számtalanszor szakadó esőben ott ázaak, amig az autóbuszra várakoznak. A kapuszin További elgondolásunk az volna, hogy a Kossuth Lajos-utcai kapuszint A Főtéren elhelyezendő Városháza vázlatos terve. az uj városháza építésénél is, mint történelmi emléket meghagyja a város. Természetes azonban, hogy a kapuszin alatt semmiféle üzlethelyiség fenn nem tartható. Hanem a két falán domborművekkel, vagy emléktáblával meg lehetne örökíteni Pápa város egy-egy történelmi emlékét. (Lásd Veszprém.) Pl. Gróf Esterházy Károly, Vak Bottyán, Enyingi Török Bálint, ihászi csata, borsosgyőri insurgens ütközet, stb. Semmiképen fenn nem tartható se etikai, se morális szempontból, hogy az illemhely ugy álljon ott a Fő-téren, mint ahogyan most áll. Azt az illemhelyet a föld alá keli süllyeszteni, környékét és tetejét parkírozni. De addig is, amig a jelenlegi helyzet álí fenn, Budapest mintájára egy előfalat építsenek a bejáratokhoz. Magyaráznunk ezt bővebben nem kell. Városrendezési és történelmi emléke folytán szükségesnek tartjuk, hogy a régi református templom előtt és a mögötte levő házakat bontsák le és az utcaszintről is tegyék láthatóvá. Ahogyan a Kardos-lábasház műemlék, éppen olyan műemlék a régi református templom lábasfolyosója is. Mint történelmi emléket, ezt is érdemes volna a városnak a régi eldugott helyzetéből kiszabadítani. A Kardos-ház hibái Ezúttal még szóvá tesszük azt is, hogy olyan építészeti meggondolatlanságok, mint ami a Kardos-háznál is előfordult, soha többé elő ne forduljon. Egy műemlék számba menő, Pápa barokk-világát legjobban kifejező épületre ráépítettek egy mórgót és minden vegyülékkel kevert stilusu homlokzatot. Az ember azt érzi, hogy valakinek Velencében egy ugyanilyen stilusu épület megte szett — elfelejtette azonban azt, hogy az egész épület olyan stílusban van épiíve — és azt ide hozta Pápára. A városépítési bizottsághoz fellebbezünk, hogy a jövőben ilyen dolgokat semmi körülmények között ne engedélyezzen. Mint legelső cikkünkben is megírtuk és jelen cikkünk elején is ismételtük, mi itt 50 esztendőre előre gondolunk. De szükségesnek tartjuk mindezeket leszögezni. Mert előállhat az a helyzet, hogy 50 esztendőn belül is, esetleg holnap, itt akármelyik házat lebonthatják és ujat építhetnek és akkor előállhat ismét az a lehetetlen helyzet, hogy ötletszerűen építenek és elrontják a város képét legalább 100 esztendőre. A szükségeseket meg kell tenni, a hasznosakat meg lehet tenni és a kényelmeset pedig meg ázabad tenni. Hősies lelkekre van szükség — mondotta dr. Székely László, az ismert papköltő szíveket megfogó ünnepi beszédében, a KLOSz pápai csoportjának műsoros estjén. Olyan lelkekre, akik ragaszkodnak az egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyházhoz, szeretetétől ég a szívük, s nemcsak fedezet nélküli, üres szavakkal, hanem egész szívükkel is katolikusnak vallják magukat Mert a csak anyakönyvezett katolikusok ideje lejárt, azok elhullanak mint a férges alma, megposhadnak mint az útszéli pocsolya. A ma katolikusainak élniök kell a kat. Egyház szerint. Dicséretes dolog, ha valaki a zöid asztalnál a katolikus elveket elsőrendű tárgyalási iránypontoknak veszi s kiáll értük, de mindenkinek van halhatatlan lelke is s ennek üdvösségéhez a zöld asztal nem elégséges, hanem kell hozzá a szentmise, és a szentségek is, az Egyház élő kegyelemforrásai. A nagyhatású ünnepi beszédet a Jókai-mozgót teljesen megtöltő közönség lelkes tapssal jutalmazta. Dr. Székely László azonban nemcsak prózai szavakat hullatott a szívekre. Gazdag skálájú költői hangját is hallatta. Az elmélyedő lélek, a befelé néző, mélyen katolikus költő szíve