Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-10-20 / 42. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP XXXVII. Évfolyam, 42. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 október 20., vasárnap Szent Imre herceg Főtér és a pápai piacok Hány helyen vannak a pápai piacok? Ha valaki a pápai piacokat végig akarja járni, annak egy, délelőtt arra sehogyan sem elég. Átfogó képet alkotni azokról teljesen lehetetlen. Nem beszélünk itt az állatvásártérről, melyet a városnak a vasúttal ellentétes oldalára helyeztek el. Ez alkalommal csak a kisebb piacokról beszélünk, hogy merre vannak azok városunkban szétszórva. A zöldséges- és tejpiac, valamint a baromfipiac a Szent Benedek téren kezdődik és többrendbeli kanyargások után elkigyózik a Tókertbe. A szénapiac a Vásár utca végén az adóhivatal előtt székel. A fapiac a Batthyány utca végén húzódik meg. A kosarasok a Széchenyi téren, a református templom előtt vannak. Az edényesek az Anna templom előtt vonulnak fel. Az ószeresek a Bástya utcában a Tűzoltó laktanya előtt ütötték fel sátraikat. És végül a kirakodóvásár és a gabonapiac a Fő téren a nagytemplom körül zajlik le. Képzeljük el azt a szegény falusi házaspárt, amelyik bejön Pápára, hány felé kell szaladgálnia egy fél nap alatt, hogy ügyes bajos dolgait elintézhesse. 4—5 kilométert lonolhat mind a férj, mind a feleség és mégsem tudnak végezni, mert egyes piacok egymástól olyan távol vannak, hogy versenyfmónak kell annak lenni, aki ezt beakarja járni. Hát még ha a hivatalos dolgokat is számba vesszük. Nem jobb azonban a helyzet a pápai lakosok részére sem, ezeket a nagy távolságokat nekik is végig kell járni. De nézzük a helyzetet az árusok szempontjából. A piacoknak még legrendezettebb része a Szent Benedek téren van. Itt legalább vezet egy járda, amelyet azonban korántsem a piac, hanem a moziba járás kedvéért készíttetett a város. Az árusok nagy része azonban — akiknek nem jut pad — és a vásárló közönség is esős időben nyakig áll a sárban, száraz időben pedig fuldokol a porfelhőben. Amint lejebb megyünk, az állapot egyre rosszabb lesz. A gödrök szaporodnak, járható út sehol és mire az eladó és vevő végigszenvedi a piac örömeit, holtra fáradt. De nézzünk körül a Fő-téren, hogy ott ugyan mi van. Az árusok a kocsiút és a gyalogjárda közötti kis részeken, a vízmosásokban és a csatornákban álldogálnak és nincs olyan hely, ahol az eladó megfelelő helyre tehetné a portékáját, sem pedig ahol a vevő azt rendes úton meg is közelíthetné. A Bástya utcát nem kell bemutatnunk, az mindenre való, csak arra nem, hogy ott vásárt tartsanak. Ezek az állapotok okvetlenül kell, hogy gondolkodásra késztessék városunk vezetőségét. Árt ez a helyzet mindenképen az egész városnak. A falusi ember nem szivesen jön olyan helyre, ahol kilométereket keil gyalogolnia, ahol tönkremegy a ruhája és lábbelije és mégsem tudja a dolgait elintézni, de átkozza a helyet az eladó is, akiknek legnagyobb része pápai kisember, hogy nem tud portékájával rendes helyen megállni. Gondoskodni kell tehát a városnak arról, hogy ezeket a lehetetlen állapotokat valamiképen megszüntesse és ezt a kérdést véglegesen rendezze. Mi legyen a Fő téren? Piac vagy parkírozás? A Fő-tér rendezésénél két szempont jöhet számításba. Az egyik, hogy parkírozzuk a Főteret, hogy így a város központja megfelelő keretet kapjon. Míg a másik lehetőség, hogy a Fő-tér továbbra is a város kereskedelmének a középpontja maradjon és azt vásártérré kell kiképezni. Bármelyik álláspontnak lesz is Városi közgyűlés 53°/

0 lesz a városi pótadő I Csütörtökön délután 3 órai kezdettel tartotta városunk képviselőtestülete rendes, majd ezt követőleg rendkívüli közgyűlését a képviselőtestületi tagoK érdeklődése mellett. A rendes közgyűlés tárgysorozatában szerepelt a jövő évi költségvetés. Pápa város évi szükséglete 1,011.000 pengő, melyet 53 százalék pótadóval sikerül csak a bevétellel egyensúlyba hozni, örömmel értesült a képviselőtestület arról, hogy a polgármester minden lehetőt megtesz, hogy a közélelmezés terén a tél folyamán hiány ne legyen Antal István nagy beszéde ICunszentmártonhan és ezen célból nagymennyiségű élelmet szerez be a város. Úgyszintén biztosította a polgármester a város tüzelő szükségletét is. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata közüí a legérdekesebb a polgármester azon bejelentése, hogy a Bakonyér szabályozása minden utániárás ellenére sem

1 tesz a jövő nyár eiött. keresztülvihető. Elfogadta a közgyűlés a lakóházak kötelező ÍPiicbogózására vonatkozó szabályrendelctaL. Több kisebb ia\aslat letárgyalása után 5 órakor ert véget a közgyűlés. A Magyar Élet Pártja kunszentmártoni szervezetének nagyválasztmány a vasárnap délelőtt népes gyűlést tartott, amelyen Antal István államtitkár mondott hosszább beszédet. »Ha arra gondolunk — mondotta többek között —, hogy országunk egy szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal küzködő Európa közepén a béke, a nyugalom, a munka és a biztonság szigete, azt kell mondanunk: jó és becsületes munkát végeztünk a nemzet érdekében. Nagyjelentőségű: gazdasági, szociális és földbirtokpolitikai kezdeményezések történtek, amelyek további kiépítése most van folyamatban — ideértve az új zsidótörvényt is, amelyet végre úgy kell megcsinálnunk, hogy ezt a nehéz problémát végkép levegye a magyar élet napirendjéről. — Erdély visszatérése után óriási feladatok előtt állunk: valósággal új országot kell teremtenünk a régi helyébe. Az alapelv: a magyar faj megerősítése és a magyar nép propagatív erejének felfokozása mindenáron, minden eszközzel, ha keil a legnagyobb áldozatok igénybevételével is. E politika első célja természetesen a föILdimüves nép felemelése, — mert ez alkotja faji erőink kiapadhatatlan, egészséges ősi forrásait. Erős, egészséges, magabízó, öntudatos földmüvességet akarunk s erre mint szilárd fundamentumra felépíteni az'új magyar áKamot olyként, hogy abban minden társadalmi réteg megtalálja a maga méltó elhelyezskedését s egyik se domináljon a másik fölött. Nem parasztállam a célunk, aminthogy nem munkásállam, nem hivatalnok állam, egyáltalán nem osztályállam, hanem magyar nemzeti állam, amely'ben az egyes dolgozó osztályoknak a nemzeti közösség érdekében való harmonikus együttműködését az államhatalom igazságtevő ereje biztosítja. A legélesebben állástfoglalunk minden Olyan elgondolás ellen, amely ezt az országot valamely társadalmi osztály kizárólagos uralma alá akarja hajtani — ez az ország csakis minden társadalmi réteg, minden magyar ember közös hazája lehet. Míg a határokon túl vészes lángok világítanak felénk, addig nem engedhetjük meg a belső egyenetlenség fényűzését magunknak, addig teljes épségben kell fenntartanunk a nemzeti egység gondolatát, — amelynek 'oly sokat köszönhetünk. több a hive, a jelenlegi állapot tovább fenn nem állhat. Egy város Főtere nem állhat itt ilyen elhanyagoltan. Akár parkírozzák, akár vásártérré alakítják, ezt a kérdést tovább elodázni nem lehet. De vizsgáljuk meg közelebbről a két lehetőséget. Lehet e a végleges piac a Főtéren? A Fő-tér kötött hely, oit a továbbterjeszkedésre lehetőség nincs, az marad akkora, amekkora most. Oda a többi piacokból egyet sem lehet már elhelyezni. Mellette szól kétségtelenül az, hogy a város főútvonalán fekszik s így a legkönnyebben megközelíthető, a végleges rendezésnél azonban véleményünk szerint mégsem vehető számításba. A város fejlődésével ugyanis okvetlen számolnunk kell és amint el kellett onnét vinni a tej es zöldségpiacot, amint kiszorultak onnét az ószeresek, lassanként mindig több és több ipari és kereskedelmi ágat kellene onnét eltávolítani. Egyszercsak mennie kellene a cipészeknek, majd a csizmadiáknak és így tovább és azokat úgy kellene szétszórni a szélrózéa minden irányába, mint az az eddigiekkel történt. Amint látjuk, ez a megoldás nem felel meg, kell tehát egy-egy helyet keresni, ahol belátható időre megoldódik a piac helyzete és ahol legalább sikerül több eladási ágat tömöríteni. Más megoldás, mint a jelenlegi baromfipiac meghosszabbításaként a volt PFC. pálya és az Esterházy uradalom jelenlegi gyümölcsöse, nem igen kínálkozik. Itt a Fő-téren levő összes árusok és a gabonapiac is elhelyezést nyerhetne, sőt talán még a többi szerte-széjjel levő egyéb piacok is megtalálnák a helyüket. Számba vehetjük itt azt is, hogy a Tapolca beboltozásával még elég nagy helyet nyerhetünk, ezenkívül ha tekintetbe vesszük azt, hogy a város ha színházat tud, építeni, a mozit fedett vásárcsarnokká kívánja átalakítani, úgy a mozi épülettel és a körülötte levő területtel igen nagy piacteret nyerünk. Ezen a részen idővel azután még a további terjeszkedésre is megvan minden oldalon a lehetőség. A piacnak a Fő-térről való elhelyezése azonban kétségtelenül olyan magánérdekeket érint, amelyek mellett szó nélkül el nem mehetünk. A Fő-téren üzlettel bíró iparosok és kereskedők természetszerűleg azért tették oda üzleteiket, mert ott van a piac. Ezek érdekeinek megvédése kétségtelenül elsőrendű feladat. Ezen jogos magánérdekek megvédésére azonban önként kínálkozik az, hogy a piacia vezető útat a Fő-utcán, valamint a Fő-téren keresztül a nagytemplom mögött kell elvezetni, amely esetben a vásárló közönség ugyanazon az úton fog elhaladni, mint most. Hozzon továbbá a város olyan értelmű határozatot, hogy az új piac