Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-10-13 / 41. szám

POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASfiRNAP. Pápa, 1940 október 13., vasárnap Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Szelek szárnyán Látogatás a Perutzgyár vitorlázó repülőinél A Perutz-gyár fogatán robogunk Borsosgyőr felé, egy negyed óra múlva elhagyjuk a falut és már fel is tűnik előttünk *a borsosgyőri közös legelő egyik oldalán a vitorlázó gépek hangárépüiete. Oldalán egy póznán ott lebeg a piros-fehér színű szélzsák, amely éppen északkeleti szelet mutat. Jókor érkezünk. Most tolják ki az egyik Ha, 2057. sz. Vöcsök típusú vitorlást. Feláll az egy héttel ezelőtt A. vizsgát tett nyolc- repülő: Arz Gusztáv, BabjáK József, Hargitai Zoltán, Magyar Jenő, Móricz István, Rozsnyai László, Kovács Ernő, Mayer Gyula, az oktató Melhoffer Albert előtt. Katonás fegyelemmel hallgatják utasításait és máris apró kétKerekü kocsira teszik a gépet és elviszik a rét egyik végére, majd a csörlő autó elrobog es egy kilométer távolságban megáll a geppei szemben. Két vitorlázó szalad a drótkötélért, az autótól elhúzza a gépig, beakasztja a gép elején levő horogba és máris a gépbe ül az oktató, beszíjazzák, a jelzőzászlók magasba lendülnek, a csörlő autó kereke zúgni kezd, pár másodperc múlva azonban élesen íelvágódik a levegőbe és máris 300 méter magasságban lebeg felettünk. A repülő kioldja a kötelet, amely viszszahull a földre és a gép engedelmesen követi a benne ülő ember akaratát. Köröz felettünk és bámulva nézzük a fejűnk felett Icarus késői utódát, amint egymásután veszi az éles fordulókat, míg körülbelül öt percnyi repülés után egy-két méterrel a fejünk felett suhain el, miközben ijedten kapjuk le a fejünket és ugrunk széjjel, de a gép már símán le is szállt és mosolyogva száli ki belőle Melhoffer oktató. Kérdezzük tőle mit érzett a levegőben. Szerinte nincs szebb és felemelőbb érzés, nincs nagyobb élvezet, mint fent járni a magasban, játszani a széllel, fent az éles, tiszta levegőben. egyenkint 2000 P-ért, hangárt építettek közel 3000 P költséggel, kibérelték a borsosgyőri gazdáktól a közlegelőt. Simon Böske autója Beszerezték a csörlő autót. Az autó nevezetessége hogy ifjú és szép korában Simon Böske, a hajdani miss Európa tulajdona volt. A gyár tulajdonosa Perutz Félix maga is annyira érdeklődik a repülés iránt, hogy szombaton délután maga is megnézte a repülőket, Löffer Ferenc, a gyár főmérnöke társaságában. Melhoffer Elemér oktató ö a lelke az egész szakosztálynak. Szeretetreméltó modora közkedveltté tette mindenki előtt. A katonás fegyelem, amit fenntart és az a ienyügöaő tudás, amit bemutat, valamint az a tanítási készség, amivel a saját tudását átadja a többieknek, a legnagyobb reményekre enged mindenkit feljogosítani, hogy ez a szakosztály igazi nagy fejlődést és haladást fog az ő irányítása mellett élérni. A repülők Alig várják, hogy felszáíljanak. Szívesen vállalták a kezdeti nehézségeket. A legnagyobb lelkesedéssel húzzák a kötelet, viszik a gépet, hogy mielőbb rájuk kerüljön a felszállás pillanata, amit egyik sem adna oda semmiért. További tervek: Az ősz folyamán még bemutató lesz A fokozatos fejlődés szükségessé teszi rövidesen . újabb nagyobb teljesítményű gépek beszerzését. A hangár nagyobbítását rövidesen elkezdik. Ha az időjárás engedi, még az ősz folyamán a város közönségének is szeretnék tudásukat bemutatni. Bevonják a diákokat és a leventéket Megbeszélést folytattak már a középiskolákkal és a leventékkel is, akiket szívesen vesznek fel a szakosztály tagjai közé, hogy ezt a remek sportot megtanulják és gyakorolhassák. A talaj planírozása: örömmel emlékeznek meg a borsosgyőri gazdákról és az ácsi cukorgyárról, melynek mindegyike égészen csekély bérösszeget kér a használatért és amiben tudnak, segítségére vannak a vitorlázóknak. Egy baj van csak a repülőtérrel, hogy sok helyen gidres-gödrös és nagyon ráférne egy kis plamrozás. Szerény véleményünk szerint Pápa város a 'téli inségmunka keretében talán segítségére tudna sietni a szakosztálynak. Felemelő érzéssel hagytuk ott a pápai vitorlázó repülőket, örömmel töltött e* bennünket, hogy a magyar ifjúság most is megérti az idők szavát és lelkesedéssel vállalkozik arra a munkára, amit a nemzet tőle megkíván. Magyar ifjúság: Szelek szárnyán fel a magasba! Utcát a Jókai-utcából a Szent Anna templomhoz Együtt a mérnök, a tisztviselő, a munkás Az oktató után egymás után szállanak a gépbe az A vizsgások. Mintegy 400—500 métert repülnek 40—50 méter magasságban 40—50 másodperc idő alatt. A mérnök, a tisztviselő és a gyári munkás testvéri egyetértésben végzi a reájuk háruló feladatot. Kiknek köszönhető Pápán a vitorlázó repülés megvalósítása A nyár folyamán merült fel a gondolat, amely nagy pártfogót talált Kütfcel Nándor gyárigazgató személyében, aki átérezve azt a nagy nemzeti és hazafias érdeket, ami a vitorlázó sport fejlődéséhez fűződik, mindent elkövetett, hogy az elgondolás valóra váljék. 27 taggal indult neki a szakosztály a munkának és ma már 8 A vizsgás pilótája van, aki rövidesen a B vizsgát is leteszi és további 22 ifjú várja, hogy tagja lehessen a szakosztálynak. A gyár megértő támogatása A gyár tulajdonosai a Perutz Testvérek ugyancsak örömmel tették magukévá a megvalósítás tervét és a szükséges anyagi eszközöket biztosítottáK. Vettek két Vöcsök típusú iskolagépet A megyésfőpásztor bölcs intézkedése lehetővé tette, hogy az alsóvárosi katolikusok lelki szükségleteiket a közvetlen szomszédságukban levő szent Anna templomban elégíthetik ki. Sajnos azonban a szent Anna templom éppen a Város legforgalmasabb helye a Jókai-utca felől nem közelíthető meg csak nagy, körülbelül félkilométeres kerülővel. Ha a város illetékes tényezői eddig nem vették volna tervbe, most éppen az említett körülmény teszi halaszthatatlan kötelességükké, hogy a Jókai-utca közepe tájáról a város által jelenleg fatelep céljaira bérbeadott telken keresztül a Jókai-utca és a szent Annatér közt a kapcsolatot megteremtsék, annyival is inkább, mivel idővel, az új plébánia kiépülésével ez a városrész úgyis a szent Anna-plébániához fog tartozni. Ezt a városrendezési munkát a lakosság vallásos érzületének ápolásán kívül közlekedési szempontok is szükségessé teszik. Ez a város részéről megindítandó rendező munka azért sem várathat sokáig magára, mivel a város középiskolás diákságának csaknem egyharmada a szent Anna templomba jár vasárnaponként, a közönség pedig naponként templomba. Az ide való jutást az úthiányon kívül a szent Anna-tér, a Zrinyi-utca és a többi utca kikövezetlensége is megnehezíti. Különösen a beálló őszi esőzések alkalmával, sárban, lucsokban lehet csak célhoz érni, ami egészségi szempontból is káros a szegényesen öltözött hívekre. Ha mindezek figyelembevételével még arra is gondolunk, hogy az útnyitással, utca és térrendezéssel a városrendezés, városszépítés is sokat nyer — azt hiszem — nem fog sokáig a mostani áldatlan állapot megmaradni, hanem hamarosan elkövetkezik nem csak az e városrészen lakók, hanem az egész város javára ezeknek a már régen esedékes kérdéseknek a megoldása. —ö—l. Paradicsomvölgyi „néma barátok" kolostorának romjainál Irta: MOLNÁR ISTVÁN. A Bakony legcsodálatosabb természeti szépsége a Paradicsom völgy. Pápától 28 km. Völgye messze nyúló és lorrásokban igen gazdag. A lassan emelkedő hegyeket évszázadokkal ezelőtt őserdők borították. A rengetegben lármás és népes vadászatok voltak. Az egyik kőszikla csoportozat feletti téren a »Völgkeü-i« várpalota állott. Királyi vadászatok népe itt talált pihenést. Nagy Lajos a völgykői várpalotát leromboltatja és köveiDől felépítteti 1364ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére Szent Bruno fiainak, a karthauziaknak templomát és kolostorát. A Paradicsom völgye az Egynáz legszigorúbb rendjénen, a »néma barátoknak« otthona lesz. Ide jönnek az Istent keresők a világ romlottságát és minden szennyét megvetők serege. Ide jönnek a saját maguk megszentelését, imával és bőjtöléssel tökéietesítök szent csapata. A fennségesen szép völgy az imádság és önsanyargatás eszközével a túlvilági Paradicsom előcsarnokává lesz. Ma csak az írott és a földből elég gyakran előkerülő nyomokból ismerhetjük meg a mult századok csodásan szép megszentelt életét. Nagy Lajos bőkezűségéből épült leveldi karthauzi templom korának legcsodálatosabb alkotása lehetett. A hagyomány azt tartja róla ma is, hogy vörös márványból épült. Romjai felett padányi Biró Márton, az egyházmegye nagy restaurátora 1747—50 között hatalmas és művészi értékű barokk templomot építtet. A templom búcsú lévén tele van imádkozó hívekkel. Valamikor csak a »néma barátok* jártak itt... Körmenet sem indult innét és az ének sohasem hangzott fel... csak a szerzetesek imája szállt a Mindenható trónja felé ... A templom a világ elől teljesen zárva volt. Az ötven hold területre épült kolostor telep középpontja, lelke és irányítója volt. A fennségesen szép istenházát a szerzetesek egyszerű temetője vette körül. A templom körül volt elhelyezve a felső kolostort képező cellasor, mig az alsó rész a térnek a község felé néző oldalán állott. A plébánia a 4—5 m. széles alapja a felső kolostor egyik fontos épületének a maradványa. Az épület közeli átalakítása bizonyára sok mindent tisztázni fog. Az egész karthauzi telepet két öl magas kőkerítés vette körül. A vendég csak az alsó kolostor kapuján keresztül juthatott a »néma barátoké csendes birodalmába. Az előtérben lévő alsó kolostor igen nagy és hatalmas épületből álott. Ez volt a telep homlokzata. Ebben volt a közös ebédlő, a könyvtár, a gyógyszertár, a kórház, a konyha és éléskamra, végül a sok műhely és vendégszoba. Itt laktak a »megtért testvérek* a fogadalomra készülők, akik 16-nál többen nem lehettek. Itt volt a lakása a kolostor feje, a perjel helyettesének, ő volt az alsó kolostor »főnöke«. A »megtért testvérek« a fogadalom előtti szerzetes életet élő karthauzi jelöltek voltak. Közülök került ki a szakács, pék, sarukészítő, kertgondozó gazda és nyáj őrző. A háttérben lévő felső kolostor egymás mellett épült cellasorból állott. Mindegyik különálló cella egy szerzetes lakása volt, melyet egy kis kert vett körül. A rend szabályai megkívánták az egyedüllétet. A kicsiny cellák bútorzata: egyszerű, gyalulatlan deszkából készült ágy, asztal és szék. A sarokban