Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-09-01 / 35. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. XXXVII. évfolyam, 35. szám Felelős szerkesztő: . Dr. BUDAY FERENC Papa, 1940 szeptember 1., vasárnap Czapik Gyula megyéspüspök a bevonultak családtagjainak gondozásáról Dr. Czapik Gyula, veszprémi megyés­püspök most megjelent körlevelében időszerű rendelkezéseket intéz papjai­hoz. (Jtal arra, hogy a mostani nehéz idők eseményei, szeretett hazánk és nemzetünk érdekei fokozottabb mér­tékben számítanak a papság tevékeny­ségére. — Tudom, — írja pásztorlevelében a megyéspüspök, — hogy egyházme­gyém papjait erre külön nem keli buzdítanom, ezért csak figyelmüket hí­vom fel a következőkre: 1. A hatósá­goknak, főkép a katonai parancsnoksá­goknak készséggel legyenek segítsé­gére. 2. A bevonultak családjaira kü­lönös figyelemmel legyenek. Ügyes-ba­jos dolgaikban álljanak segítségükre. Ha szükséges, járjanak el érdekükbein. A megyéspüspök ezenkívül elrendeli, hogy további rendelkezésig minden szentmisében vegyék oratio imperata-ul hazánk és nemzetünk ügyéért a Ma­gyarok Nagyasszonya miséjének colec­táját és minden vasár- és ünnepnapon a nagy,mise után az intenciót is érthe­tően kimondva imádkozzanak hazánk ügyének igazságos diadaláért és a plé­i" bánia bevonult híveiért. Kérjék az Urat: tartsa meg őket lelki és testi egészségben és hozza vissza családjuk körébe. Ugod várúr népének élete és kívánsága Csendes, magyar kisközség Ugod. Széles, poros utcái néhol sikátorsze­rüvé válnak. Messze körülötte a Ba­kony erdeje zúg, mintha jelezné, hogy ott lent a völgyben, ahol Ugod elterüi, béke legyen. Mintha az élet minden nehézségét magára vállalná. Pedig ma­gához csalogatja az ugodiakat, hogy nyáron mészkövet, télen fát szállítsa-, nak belőle. Ugod történelmi múltja Nincs hivatalos adat róla, de állító­lag Ugod a honfoglalás korái'g nyúlik vissza. Egyesek szerint régebbi ere­detű volna, mint Pápa. Amit már a történelmi kritika is el­fogad, azzal Ugod valóban dicseked­hetik. Ugod Csák Máté fiának, II. De­meternek volt a birtoka, ö maga nem lakott itt, hanem fiának, Ugodnak aján­dékozta. Ugod rakta le alapját az ugodi várnak. Róla nevezték el a várat és később a községet is, mint ahogyan ma is hívják. Valamikor igen nevezetes szerepe volt az ugodi várnak. Anyavár volt. Ti­zenkét másik vár is hozzá tartozott. A legmesszebb eső vár a jánosházi volt. Történelmi szerepénél fogva termé­szetes volt, hogy nemcsak jobbágyok és katonák laktak itt, hanem kereske­dők és iparosok is felkeresték. Olyan virágzó kereskedési élet indult meg benne, hogy messze földön híres volt. Ennek a kereskedői szelleminek fényes bizonysága az is, hogy Ugodot elveszí­tették az ősök és Csenig kereskedő mesteré lett az. Később enyingi Török Bálint kezére jutott, majd utána Esterházi nádoré lett. Ma is az Esterházyak kezén van Ugod nagyobbik része. 11.000 kataszt­rális hold Ugod területe, ebből 8.000 i hold Esterházy birtok. A boldogot nevelő Ugod Ugod Török Bálint birtoklása kivéte­lével mindig mélyen hívő és buzgó ka­tolikus község volt. Hiszen ez olyan természetes folyománya volt ainnak a szellemnek, mely szenteket és boldo­gokat adott a magyarságnak. Itt élt és halt meg Boldog Csák Mór dömés szerzetes is. Dragovits István, a közszeretetben álló esperes-plébános a Boldog Csák Mór halálát ábrázoló jelenetet szeretné a templom festésénél megörökíttetni. A barokk templomhoz Závory Zoltán tanár festőművész készített csodás el­gondolású tervet. Ha kivitelre kerül a terv, bizonyos, Závory élete egyik legszebb alkotását nyújtja benne. A megelégedett Ugod Beszéltünk Ko2loWSzky Iván főjegy­zővel, aki nagy elfoglaltsága mellett is szakított annyi időt, hogy megvilá­gítsa előttünk Ugod gazdasági helyze­tét. Egy községi írnok van mellette, akinek segítségével irányítja Ugod köz­igazgatását. 2200 lakosa van Ugodinak. De ugyan­ennyi él Amerikában is. Ennek nem­csak az az oka, hogy az ugodi mész­égetők. Amerikában is kereseitek, ha­nem az is, hogy itthon nem volt szá­mukra olyan élettér, amelynek kereté­ben megtlálták volna ooldogulásukat. Az egyre szaporodó ugodiaknak ke­vés lett a családi birtok. A szétdara­bolt örökségen csak nyomorogni tud­tak volna és ezért mentek sokan Ame­rikába. Ha a kormány földreform akciója valóra válik, bizonyos, hogy Ugod ha­talmas fejlődésnek indul. Jelen pilla­natban 400 hold parcellázásáról van szó. Ez is sokat lendít a község lakóin. A pápai járásnak egyik legnagyobb és legmegelégedettebo községe ez. Ez­zel nem lehet azt mondani, hogy itt tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne. Az élet mindenhol és mindenkinek nehéz ma. Ennek tudatában Ugodon nincs egyensúlyából kibillent élet. Élik a ma­guk csendes, küzdelmes életét. Nincs eladósodás. A község háztar­tása is rendben van. Ebben különös ér­deme van a kiváló főjegyzőnek. Adó­ját mindenki rendesen megfizeti. Ha Ugodi r. k. elemi népiskola. Feszület a templom előtt. (Dr. ötvös Dániel felv.) munkaalkalom van, akkor nem is lesz baj soha, mert az ugodiak szeretnek dolgozni. Télen fát irtanak, nyáron ki­ki a maga birtokán dolgozik, mészkö­vet fejt vagy mésszel kereskedik. Üt­jai jókarban vannak. A Hangya egy főüzlettel és egy fiók­üzlettel szépen működik. Ugodnak két kívánsága van: először földet és legelőt, másodszor kultúr­házat kell adni, illetve építeni. Az iskola Mosolygó, tiszta kis gyermekek ját­szanak az iskola udvarán. Szemükből tükröződik a boldogság. Nem ismerik a városi gyermekek színpompás játékát és ezer igényét, de egy bizonyos, hogy sokkal boldogabbak, egészségesebbek. Valóságos vasgyúrók. Ügy látszik az egyszerűségben van a boldogság. Szabó József kántortanítóval beszél­tünk. 200 gyermek jár az elemi isko­lába, 90 az ismétlőbe. Az iskola minden igényt kielégít. Tágas, levegős, világos. A gyermekek jó tanulók és jó maga­f viseletüek. Ez is mutatja, hogy az | ugodi szülők szívükön viselik gyerme­| keik sorsát. A legények és eladósorba kerülő leányok a virágzó Kalot keretében csoportosulnak. Szeretnek szórakozni, gyakran tartanak műkedvelő előadást és bálát. Csak egy kis baj van. 200 P lakbért fizetnek a Kalot otthonért. Van szép ifjúsági könyvtáruk, melyet szívesen látogatnak. Egészségügy Dr. Fülöp Tibor orvos szerint Ugo­don nincs különösebb kifogás az egészségügy terén. Alacsony a talaj­víz és ezért tuberkulózis egyáltalán nincs. Az ugodiak lakása lehetne egy kicsit jobb is. Köböl építik legnagyobbrészt és ezért sok helyen vizes az. Különö­sen szerencsétlen eszme volt a »Gyö- | pön« felépíteni a sok kis lakást, mert ez mocsaras. A leventék kapnak orvcosi előadást. A télen volt cukor és tej akció. Az ugodiak nem részegeskednek. Mérték­letes nép az. Égetően sürgős volna egy védőnő. Talán sikerül majd hamarosan ezt is elintézni. Munkája révén bizonyára még egészségesebb és kiegyensúlyozot­tabb nemzedék lenne Ugodon. A Dunántuli Mész, Tégla és Kőipari r.-t. ugodi telepe szorosan véve hozzátarto­zik a pápai iparosodáshoz, amelyet elősegített az a körülmény, hogy Ugod környékén a Bakonyból elsőrangú mészkő áll az ipartelep rendelkezé­sére. A bányában a köveket robantással fejtik, amit Keskeny vágányú vasúttal szállítanak az ipartelepre. A bakonyi mészkő tulajdonságainál fogva igen al­kalmas égetett mész gyártására is, va­lamint a keménysége miatt úttestek, vágányhálózatok építésére. Az égetett meszet folytonos üzem­ben készítik és a kemencének napi teljesítménye 125 métermázsa. A mész­üzemhez tartozik saját lokomobil meg­hajtással rendelkező zúzómű is, ami a különféle kívánalmaknak megfelelő mi­nőségre zúzza és szortírozza a köveket. A telep áprilistól késő őszig van üzemben és 5S embert foglalkoztat, akiknek a heti keresetük 20—25 P-t . tesz ki, napi 8 órai munkaidő melllett. Földet, földet, földet! Ugod a magyarság történelmében nem emelkedett soha vezérszerepre, de becsületes népe azért számottevő té­nyező volt a magyarság életében. Bár­kivel beszéltünk egyetlen végkövetkez­tetést vont le: földhöz juttatni az ugo­diakat. ők nem a felforgatás szelle­mében akarják ezt. Higgadtan megvár­ják a kormány intézkedését, de csak azért említik mindezt, mert jól tud­ják, hogy az egyetemes magyarság dr­szágépítő munkájából, az újabb ezred­évben csak így tudják kivenni ré­szüket. R Bakonyér szabályozásának ügye Lapunkban sorozatosan foglalkoz­tunk a Bakonyér szabályozásának kér­désével. Mint ismeretes a Közigazgatási' Bíró­sághoz került az ügy végleges elinté­zés végett, hogy megállapíttassék a partbirtokosok kötelezettsége és köte­lezettségének mérve. A Közigazgatási Bíróság meghozta ARA 16 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents