Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-08-18 / 33. szám

flzt beszélik... hogv a Bakonyér a jelenlegi nagy esőzések alkalmával állandóan fontolgatta, hogy kiöntsön-e. Eddig neira öntött ki. hogy a Perutznak legutóbbi eredményei alapján az NBC mellett az ABC-t is meg kell tanulnia. hogy Pápán hamarosan vasöntöde lép üzembe. Közkívánatra a megrepedt szíveket is újra öntik. hogy az agglegény front néhány ifjabb évjárata rövidesen főkötő alá kerül. hogy egyik hölgy lábdaütő a tenniszpályán gyakorolta az úszás karlendítéseit. 1

1 hogy a pótvizsgára készülő diákok már befejezték a nyári vakációt. hogy az öntözőkocsi a vasárnapi nagy eső után is szorgalmasan fellocsolta az utcákat. hogy egy termetes old-boy tenniszező röí-röffel győzött vékonydongájú »ifjú öreg«. társa ellen. „Ojjé i ligetbe nagyszerű" — daloltuk valamikor régen a boldog békevilágban, amikor a város apraja- nagyja itt töltötte el a szabad idejét, itt örüít, itt szórakozott, itt felejtette el a mainál kétségtelenül kevesebb gondját. A régi pápaiak emlékeznek rá, milyen volt akkor a liget. Gondozott utak, pompázó virágok, apró kis fehér-piros karókkal szegélyezett üde pázsit tették kedvessé a ligetet, ahol vidámság, zene, jókedv üdítette fel a város polgárait, akik ha elfáradtak, válogathattak a sok padban, ahol kipihenhették fáradalmaikat. Időközben eltűnt a jókedv, a zene, a vidámság, de eltűnt az is, ami ezekből a régi emlékekből még a mostani viszonyok közölt is megmaradhatott volna: a rendezett utak, a nyíló virágok, a sok pad és az üde pázsit. Mert bizony most ha végigmegyünk a ligeten, elég elhanyagolt állapotban találjuk. Az uíak — különösen az úgynevezett kisligetben — nem valami gondozottak. Padot csak BEKÖSZÖNTŐ. Pipere, kozmetikai, háztartási és egészségügyi cikkek. Márkás kölnivizek és parfümök. Magyar virágos kertek illatbokrétája a „Bokréta" illatszertár Pápa, Kossuth Lajos-utca 22/b. Állandóan friss arc- és tejkrémek. Fővárosi „felső ezrek" kozmetikai intézetének, a „DERCÉ" kozmetikai laboratórium késziíményeinek egyedárusitása. — Hudnut, Toway, Balilla, Carneval, stb. márkás minőségű cikkek árusítása. Nagyon szolid árak. Szíves pártfogást kér: Szkurszkl Pálné cégtulajdonos. a hármas úton találunk nagyobb számban, a virágágyak évről-évre kevesbednek, a pázsitot pedig felváltotta a kaszáló. Egyetlen emlék maradi csak meg a régi világból a maga ősi eredetiségében, amit nem tudott megrágni az idő vasfoga, amit a liget felé közeledve már messziről megérzünk undorító illatáról, ami megfertőzi a liget levegőjét: az illemhely. Ezt nem lett volna szabad meghagyni, ezt kellett volna már réges-régen onnét eltüntetni és helyébe egy higiénikus építményt készíteni. Nagyon kérjük a város vezetőségét, hogy a jelen cikkben foglalt kívánalmaknak — melyeket olvasóinktól hozzánk érkezett számtalan panaszra tettünk közé — a lehetőség határain belül tegyenek eleget, hiszen ez az egyetlen hely, ahova a város lakósai egy kis szabad levegőre mehetnek. Hova vigyék az apró gyerekeket? csak ez a hely van a számukra és így legalább tegyük nekik olyan kedvessé, mint nekünk volt gyermekkorunkban, hogy ők is énekelhessék mint mi valamikor „ojjé a ligetbe jól" Haladéktalanul meg EielI kezdeni a Bakonyér szabályozását A mostani rendkívüli időjárás mellett, mikor nap-nap után zúdul ránk a felhőszákadás, az egész város szorongva lesi a Bakonyér és a Tapolca vízállását az árvízsujtotta területen lakók pedig rettegve gondolnak az újabbi árvíz lehetőségére és álmatlanul, készenlétben állva töltik el az esős éjszakákat. Lehet hogy a Közigazgatási Bíróság ítélete napokon belül megérkezik, de még ennyi ideig sem várhatunk a jelenlegi körülmények között. Tudomásunk. szerint nincs semmi akadálya amak. hogy a szabályozási munkálatok megindulhassanak. A városi közgyűlés elhatározta, hogy a hozzájárulás költségeit kölcsön adja a kötelezetteknek. Igy tehát, ha nem vállalná is a Városunk halódó atlétikája és swegh«alt úszóélete város magára a szabályozási költségeket, a bíróság ítélete alapján meg lesz a (lehetősége annak, hogy a kötelezettektől a felmerült költségeket behaitsa Nagyon kérjük az illetékeseket, ne hagyják állandó rettegésben a veszélyeztetett területen lakókat, mert habár emberi számítás szerint 100 éven belül nem várhatunk újabb árvizet, a rendkívüli időjárás megteheti velünk azt a rettenetes tréfát, hogy ez évben harmadszor is elönti a már kétszer víz alá került részeket, ezt a felelősséget pedig senki sem veheti magára. Kezdődjék el tehát az a szabályozás még a mai napon és ne várjunk még holnapig sem, mert hátha későn lesz. Városunk szépen fejlődő labdarúgó sportja mellett szomorúan látjuk, hogy a pár évvel ezelőtt még virágjában élő atlétikánk és reményekre jogosító úszóéletünk a teljes hanyatlás útjára lépett. Mindkettőt csak a diákok és a leventék kultiválják, az iskola padjaiból és a levente foglalkozásból kikerülő ifjúságot azonban nincs egyesület, amely szárnyai alá venné és így a szépen induló tehetségek elkallódnak anélkül, hogy képességeiket kifejthetnék. Mikor a ligeti sportpálya megépült, hatalmas lendül tet vett a pápai sportélet, az uszoda megépítésekor pedig mindenki olimpiai bajnoknak készült, sajnos azonban ez a szalmaláng lelohadt, komolyan soha nem vette senki a kezébe ezt a nemzeti szempontból igen fontos ügyet és ma már ott tartunk, hogy az egykor az összes kerületi bajnokságok kiválóságairól, a pápai atlétákról már nem is hallunk, az úszósportunk kifejlesztésére évekkel ezelőtt rendezett három város (Győr—Sopron—Pápa) versenyéből pedig Pápa teljesen kimaradt és úszóéletünk még megindulása előtt ki is múit. Ilyen nagy diákvárosban mint Pápa, ahol a nagyszámú tanuló mellett 1.200 levente is van, lehetetlen, hogy ne lenne megfelelő anyag, akikből épen olyan kiválóságok lennének nevelhetők, mint a régiekből, csak a segítő kéz, az odavaló, munkát vállaló sportember hiányzik. Ne vegyék rossz néven városunk sportegyesületetei, ha elsősorban őket tesszük felelőssé azért, hogy ez a két sportág így lehanyatlott városunkban. A Perutz, a Máv—Kinizsi, a PSE érezzék az erkölcsi felelősséget, amivel a magyar sportnak ezen a téren is tartoznak. A ligeti sporttelep létesítésénél higyjék el, nem a labdarúgás játszotta a főszerepet, hanem az atlétika. Az építéshez adott állami támogatást csakis abban a reményben kaptuk meg, hogy itt élénk atlétikai élet fog kialakulni. Ezt az erkölcsi kötelezettséget pedig be is kell tartani és a pápai atlétikai és úszóéletet újra fel kell támasztani. A Toldik, a Darányik városában új atlétáknak, úszóknak kell nevelődni, akik dicsőséget szereznek a magyar névnek és Pápa városának. Kossuth-utca 10. szám alatt 4-szobás hallos lakás november l-re kiadó. Bővebbet a Raidl-cégnél. yári vasa r augusztus 11-től 25-ig a IDL CÉGNÉL H Pápai iskolák Évkönyvének szemléje Ref. Nőnevelő Intézet. a) Leányliceum és Tanítónőképző. A dr. Horváth Endre igazgató szerkesztésében kiadott évkönyv bevezetőjében kegyeletes hangú megemlékezést olvasunk az intézet két elhunyt tanáráról, egyik tragikus sorsú növendékéről és dr. Darányi Kálmánról, a főiskola elhunyt világi gondnokáról. — Az intézet múltját és kormányzatát ismertető fejezetek előtt »Búcsúzunk« cím alatt emlékezik meg az új igazgató a nyugalomba vonult Kutassy Mária igazgatóról és Geö'bel Ilonáról. Itt méltatja dr. Balassa Brúnó volt tanker. kir. főigazgató és dr. Sinkovits Dániel főigazgatósági szakelőadó érdemeit is. — A tanártestület iskolai munkakörére vonatkozó adatokból tudjuk meg, hogy az intézetnek 17 tanára volt; közülök 4 próbaszolgálatot teljesítő segélydíjas. Az iskolatörténeti szempontból jelentős események sorában legfontosabb az igazgató változás, de lényeges változások történtek a tanártestület összetételében is. Az intézet nevelő- és oktatómunkáját az intézeti nevelés és tanítás külső feltételeit, az internátusi elhelyezést, az ifjúsági körök és egyesületek működését, a fegyelmi állapotot feltüntető beszámolókból ismerjük meg. A statisztikai adatok szerint az intézetnek 108 osztályozott tanulója volt, közöttük 69 református, 22 evangélikus, 14 katolikus, 1 unitárius és 2 izraelita. Foglalkozásra nézve a szülők között legtöbb volt a pap, tanár, tanító és köztisztviselő. — Az iskola székhelyén lakott 44 szülő. — Kitünörendü volt 2 tanuló, jelesrendű 18, jórendű 49, elégséges 38. — Egy tárgyból bukott 1 tanuló. — A komoly és tartalmas Évkönyvet az internátusra vonatkozó ismertető, a jövő tanévi tájékoztató és a tankönyvjegyzék zárja be. • ; b) Polgári Leányiskola. Külön Évkönyvből ismerjük meg a ref. polgári leányiskola elmúlt tanévi történetét. Az eddig közös igazgatású intézetben 1939. évi szeptember hó 1-től kezdődően mind tanulmányi, 'mind anyagi! téren külön vállt a polgári leányiskola a tanítónőképző-leányliceumtól. A polgári leányiskola új igazgatója Ligárt Ida lett. A Rendtartás előírásai szerint adott beszámolók részletesen utalnak az iskola nevelő és oktató munkájára. — A statisztikai táblák szerint az iskolának az elmúlt tanévben 141 osztályozott tanulója volt, közülök 18 magántanuló. Vallás szerinti megoszlás: ref.