Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)
1940-07-28 / 30. szám
POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VIStRRIP. XXXVII. évfolyam, 30. szám Felelős szerkesztő: Dr. BUDAY FERENC Pápa, 1940 július 28., vasárnap Hamuth János Ott ült a szerdán délután tartott városi közgyűlésen az elnöki székben a maga lelkiismeretének igazával. Két órán át tartott pergőtűz zúdult feléje, hogy a nyilvánosan róla mondott Ítéletre feleljen. Magas homlokán redők rajzolódtak, arca falfehér lett néha, majd bíborvörössé változott, fátyolozott hangját úgy verte vissza aZ|ütöttkopott városháza nagyterme, mintha nem is az elnöki székből, de a vádlottak padjáról szólva vágódtak volna azok a falakhoz. Nem érzelmekkel, eszmékkel vagy az előadás művészetével dobálózott, de az örök ember annyiszor és oly sokszor megtépázott, eltemetett becsületességének krátere szakadt fel benne. Talán egyetlen szavunk se lenne, ha éppen nem a becsületes emberről volna szó. Tisztában vagyunk azzal, hogy aki magasan áll, arra mindenki felfigyel, tettét leméri. Elhivatott egyénnek kell lenni annak, ha mindjárt kis közület élén áll is valaki, aki nem együtt emelkedik és sülyed az őt körülvevő tömeg szellemével. Neki magasabban kell állni, vágtató üstökösnek kell lenni, melynek roppant pályáját, izzását, robogását igen sokszor csodálni, de bárkivel utánoztatni nem lehet. De mégsem szabad az elérhetetlenség- elefántcsonttornyában lakni, hanem ott kell járni,az emberek között, akik szenvednek, akiket az élet igazságtalánságai megtépáztak, akiket számtalanszor a mélyből kell a tiszta magasságok felé vezetni. A mi hivatásunk ezeknek a lemérése. De sárbatipornánk önmagunkat, ha akár a tömeg, akár az egyén különvilágában érlelődő dudvák gyomlálásában őrölnénk fel erőnket. Nekünk volt és lesz is alkalmunk Hamuth János és munkatársai tettét ismertetni és lemérni, de azt emberiesen tettük eddig és tesszük a jövőben is. A »Pápa és Vidéke* hagyományaihoz hiven szóvá tesz minden olyan kérdést, mely közérdekű, de nem • felejti el soha, hogy azt igazságosan tegye. A szerdai közgyűlésen Hamuth János ellen történt olyan több kitétel, mely őt személyében érintette. Az igazság mérlegének két serpenyője van. Ha mérni akarunk vele, nemcsak a hátrányt, de az előnyt is fel kell rakni rá. Mi ezt tesszük. Unalomig ismételjük, hogy mi őt közéleti tetteiért mérlegeltük a múltban és megtesszük a jövőben is. Éppen ezért állítjuk, hogy a helyzeti és gazdasági adottság miatt — és talán elsősorban ezért — nagyvonalúsággal 1 nem áll elő, de, hogy tisztakezü, becsületes, puritán és munkás ember volt eddig, az bizonyos. Körömszakadtig, utolsó leheletünkig állítjuk ezt. Mert ez az igazság és mi ettől nem térünk el. Nem mentjük Hamuth Jánost, a polgármestert a két árvíz következményeiért. De leszögezzük, hogy annak a képviselőtestületnek, melynek ülésén most ítéletet mondtak felette, éppen olyan felelőssége van, mint a polgármesternek. Ennek a képviselőtestületDr. Antal István városunkban Dr. Antal István államtitkár, kerületünk közszeretetben álló országgyűlési képviselője szombaton városunkba érkezik és délután 6 órakor résztvesz a Magyar Élet Pártja választmányi ülésén, ahol az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről fogja a választmányt tájékoztatni. Dr. Antal István tájékoztatói mindenkor a legnagyobb érdeklődést váltották ki városunkban, különösen nagy érdeklődésre tart számot ez a tájékoztató most, a legválságosabb időkben. Képviselőnk röviddel ezelőtt volt az igazságügyminiszterrel Belgrádban, ahol magas jugoszláv kitüntetést is kapott. Képviselőnk látogatásaiból látjuk, hogy mennyire szívén viseli választó kerületének ügyét, mert az őt terhelő mérhetetlen munka közben is tud magának időt szakítani mindig arra, hogy választóival fenntartsa az érintkezést. A választmányi ülés befejeztével 7 órakor panasznapot tart képviselőnk. Lócákon tartott viharos városi küzgjülés Polgármesteri javaslat — Szabályozzák a Bakonyeret — Éles támadás a polgármester ellen — Sürgős megoldások — A közgyűlés elfogadja a javaslatot — Jusson minden képviselőtestületi tagnak egy szék a nagy teremben Július 24-én, szerdán déluitáti 3 órakor nyitotta meg Hamuth János polgármester a rendkívüli városi közgyűlést, melynek egyetlen tárgysorozata volt: Polgármesteri javaslat a Bakonyér és a városon keresztül vezető vízlevezető árkok árvízveszélyének megszüntetése, az ezen vízfolyások ismételt károsítása okainak felkutatása és az esetleges felelősség megállapítása tárgyában. A megnyitó után Dr. Hermann László főjegyző felolvasta a mult gyűlés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv azon részéhez, mely Pápay Lajos érdemeit méltatja, Hajnóczky Ferenc szólt hozzá. A gyűlés ismertetése Utána Hamuth János polgármester szólalt fel. Bevezetőjében megemlítette, hogy ezt a rendkívüli közgyűlést egyes képviselőtestületi tagok törvényes beadványára hívták össze. Majd visszapillantást vetett a Bakonyere szabályozására. 1914. és 1929. időközre térek vissza — mondotta. A jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a város 1914-ben fog- i lalkozott először ezzel a kérdéssel. 1929-ben ismételten felvetődött a kérdés, de végleges elintézést nem nyert. 1934-ben újabb eljárás indult, hogy a Bakonyér szabályozása megtörténjék. A m. kir. székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal kidolgozott egy tervet, melyet az alispánság jóvá is hagyott és megállapította az érdekeltséget. Ez ellen nemcsak egyesek, de több százan fellebbezéssel éltek. 1937-ben a m. kir. Földiművelésügyi Minisztériumhoz került az ügy, melynek megállapítása iutá|nl a közigazgatási hatósághoz került végső döntésre. 1938. október óta itt van az akta. Ezen előzmények előrebocsátásával most három szempontból kell megvizsgálni ezt az ügyet: 1.) műszaki, 2.) jogi, 3.) pénzügyi szempontból. Műszaki szempontból majd Csaba városi főmérnök úr ismerteti a kérdést. Jogi szempontból az előbb említett helyzet alapján meg kell várni a döntést. Pénzügyi szempontból a helyzet a következő: Kb. 20.000—30.000 P-be kerül a szabályozás. Tanácsolom, mint ahogyan polgármesteri jelentésemben is megvan, hogy a város ezt az összeget adja 3—4 o/o-os kamatra kölcsön az érdekelteknek. Ki hivta össze a közgyűlést? Ezután következett volna a polgármesteri javaslat ismertetése. Előbb azonban id. lilék Ferenc szólalt fel. — Nem látom világosan a helyzetet. Ki hivta össze ezt a közgyűlést? >A meghívóban semmi sincs erre nézve feltüntetve. Hamuth János polgármester: Bevezetőmben ismertettem azt... Közben Dr. Uzonyi Kálmán helyettes polgármester állt fel, hogy a polgármesteri javaslatot ismertesse. De nem jutott szóhoz, mert többen egyszerre beszélve taglalták a kérdést. Egy kérdés zavaros tisztázása Dr. Uzonyi Kálmán: Nincs joga egyetlen képviselőtestületi tagnak sem a polgármesteri javaslaton kívül... Dr. Csarmasz Ferenc és Dr. Jilek József: (egyszerre közbevágnak) Nem áll, de igenis joga van! Dr. Csarmasz Ferenc szerint — téves a kérdés ilyetén való eldöntése. Itt elvi szempontról van szó. Ha a törvénybea meghatározott számú képviselőtestületi tag beadvánnyal él és az egyezik a polgármesteri javaslattal, akkor annak keretében lehet tárgyalni, ha nem fedik egymást, akkor mind a két javaslatot a közgyűlés elé kell terjeszteni... Dr. Jilek József: Nem fedik egymást Dr. Uzonyi Kálmán felolvassa a polgármesteri javaslatot. Mikor ahhoz a ; a részhez ér, hogy a sváro|s a közigazganek jogában lett volna már az árvizek előtt szólni, akkor most sokkal jogosabb lenne bírálata. Itt a jövőt tekintő méltányosságról ne beszéljünk. Baj után ítélkezni nemcsak könnyű, de szépséghiba is. Felelősségre vonni annak, aki szintén felelősséggel tartozik, nem kényes kérdés-e? Ezt a gondolatot vázolta a közgyűlésen Dr. Csarmasz Ferenc szavaival élve: »A két egyház képviselőj e« Németh József apátplébános és ólé Sándor lelkész. Mi tisztában vagyunk a Hamuth Jánossal fennálló követelményekkel, de érdemeit is ismerjük. Az ő polgármestersége alatt történt meg, hogy az egy.millióhatszázezer pengős tartozás, folytogató kamataival együtt-háromnegyed részére csökkent. Az ő eszméje és érdeme a kislakások építése. Polgármesterségéhez fűződik a repülőtér építése, mely egymillió pengő anyagi forgalmat jelent a városnak. Nevéhez fűződik a két iskola, napközi otthon és víznyomásfokozó építése. Elfelejtjük, hogy mennyi utat építettek és a'többi munkával együtt mennyi keresethez jutottak az emberek? Mi ellentétben álltunk az O. T. I. palota elhelyezésének kérdésében, de a kórház bővítésével együtt ennek építendő terve is az x ő polgármestersége alatt került szőnyegre. Mi ezeknek bírálatát a múltban is megtettük és a jövőben is tárgyilagosan, a .köz szempontjából és hivatásunk adta kötelességből megtesszük. Vannak Hamuth Jánosnak fogyatékosságai, de vannak érdemei is. Erről pedig megfeledkezni nem szabad. Távol áll tőlünk, hogy egy pillanatra is kétségbe vonjuk a bírálók városuítík jólétéért aggódó becsületességét és jóhiszeműségét. Méginkább elvetjük azt a durva ízléstelenséggel szárnyrakelt suttogást, mely itt elvi ellentétet vagy más- törekvést vélne felfedezni. De ne feledkezzünk el róla, hogy akármilven vezetőnek és akármilyen bírálónak éleslátásúnak kell lenni, égni kel bennük a felelősségtudatnak, lángolni a tetteknek, életet kell áldozni az eszményért ' és a célért és felfokozni az egyéni áldozatot. Ez a kezdete és vége a közéleti szereplésnek. E nélkül lehet valaki'szel-.: lemi titán, ragyogó előadó, zseniális eszmei meglátó, díe elhivatott és alkalmas vezér soha nem lehet. - : 1 ARA 16 FILLÉR Á