Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-01-28 / 4. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. , Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész evre 8 P. félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fiH. POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP ARAb 16 FILLÉR. # Nem szabad emelni a lakbéreket A „Budapesti Közlöny" kedd reggeli száma közli a kormánynak a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról kibocsátott rendeletét, amely a lakás és egyéb bérelt helyiség bérének felemelését korlátozza. A rendelet értelmében a bér összegét nem lehet magasabb összegre felemelni annál a bérösszegnél, amelyet a helyiségért az 1939. évi szeptember napján fizetni kellett. A béremelés tilalma vonatkozik az úgynevezett külön díjakra, vagyis a felvonó, központi fűtés, melegvizszolgáltatás, porszivóhasználat és üvegbiztosíiás címén fizetett összegre is. A rendeletoen foglalt korlátozó rendelkezések azonban nem vonatkoznak uj házakban a rendelet j hatá'ybalépése után használatba vett helyiségek bérletére, valamint azokra a helyiségekre sem, amelyeket adókedvezményben is részesülő átalakított házban adnak ki, úgyszintén nyaralókra és fogadókra sem. Még sok a az iskolákban Dr. Békefi József kir. tanfelügyelő a várm. közigazgatási bizottságban nemcsak az elmúlt hónapról, hanem arról a félévről is átfogó jelentést tett, amióta a tanfelügyelős^get vezeti. Az iskolalátogatások alkalmával szerzeit tapasztalataival — mint mondotta — nem lehet elégedett. Az iskolák küls-5 állapota sok tennivalót mutat, az épületek tekintélyes százaléka nem felel meg céljának. Igaz ugyan, hogy a főispán megértő, értékes támogatása folytán rendkívüli kedvezően kaptak álamsegélyt sok rossz iskola részére, de még hátra is sok van és csupán súlyosabb hiányok megszüntetésére mintegy 2 n.illió P ál'amsegélyre volna szükség. Kifogásolható sok esetben a?, épületek karban tartása és környéküknek tisztasági állapota. Az előbbiek megszüntetése az iskola fenntartók kötelessége és itt kérte az alispán megértő támogatását, ha a községek a fenntartásból eredőleg vagy a fenntartók' támogatására összegeket irányoznak elő. Az épüle ek környékének és belsejének rendben tartására a tanítóság közreműködését fogja igénybe venni. A ne e'és és népi kultúra tekintetében a fanfelügyelő szerint az ősi kultúráju Veszprém megye joggal támaszthat még követelményeket mindazokkal szemben, akik mostani kultúrájának valamilyen tényezői s ezért a történelmi idők fokozottabb felelőségérzetét akarja vezéreszmévé tenni, a f gyelmezett ségen át. Végül kijelentette, hogy feladatát, szükség szerint erősebb kézzel is biztosítani fogja. Szabályozták a bejelentési kötelezettséget Az iparengedélyek kiadásának űj rendje Az ipa'ügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben szabályozza az iparengedélyek kiadásának módját. Eszerint az alább felsorolt kivételektől eltekintve az iparengedélyeket és iparigazolványokat ismét az elsőfokú iparhatóságok adják ki. Az iparügyi miniszter külön engedélyével adhatók csak ki iparengedélyek és iparigazolványok jogi. személyeknek, azoknak, akik a zsidótörvény értelmében zsidóknak tekintendők, az ipar gyárszerü üzésére. Továbbá ugyancsak az iparügyi miniszter külön engedélye alapján nyerhetnek iparengedélyt illetve iparigazolványt az élő állatkereskedők, féregíitóvállalatok, fogadó iparosok, fogtechnikusok hitelhírszolgálati és hiteltudosító vállalatok, menetjegy irodák, nyomdaiparosok, ószeresek, pénzkölcsönzők, sokszorosító irodák, szikvizgyárosok, színházi jegyirodák, temetkezési vállalatok, ügynökök, vagyonőrző vállalatok és zsibárusok. — A rendelet a fióküzletek nyitásának engedélyezését is az elsőfokú iparhatóságra fcfeia- . -j; - •.-.••_;! :r Miniszteri rendelet jelent meg, mely a bejelentési kötelezettséget újból szabályozza. A rendelet szerint minden magyar állampo'gár továbbá mindenki, akinek állampolgársága kétes, vagy nem állapítható meg, esetleg még megállapítva nincs, lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének 45 napnál hosszabb időre való megváltoztatását, egyik városból, vagy községből más városba való távozását köteles bejelenteni. Ez a kötelessége minden magyar állampolgárnak akkor is, ha ugyanabban a városban 1 kását változtatja. Olyan egyének, akikre személyes honvédelmi kötelezettség hárul, ideértve a leventekötelezettséget, hadikötelezettséget, honvédelmi munkakötelezettséget, a személyes vagy különleges légvédelmi kötelezettséget is — lakóhelyükről, illetve lakásukról való eltávozásuk esetén kötelesek újabb tartózkodási helyüknek pontos elmét a lakásban visszamaradandóknál, hozzátartozóknál, bérlőtársnál, főbérlőnél vagy ha ilyen nincs, a házfelügyelőnél vagy a szomszédasszonynál hagyni. Az országos nyilvántartás céljából külön bejelentőlapon kell bejelenteni minden fiút, annak az évnek szeptember hó 1. napjától kezdve, amelyben 12. életévét eléri, továbbá minden ennél idősebb férfit. Ug ancsak külön lapon jelentendők be mindazok a leányok, akik 16. életévüket betöltötték. Külön bejelentőlapot kötelesek kitölteni özvegyek, vagy elváliak, továbbá azok a törvényes feleségek, akik népösszeírásnál már ismertetett különleges szakismerettel vagy tanult mesterséggel rendelkeznek és 50. életévüket még nem tötlötték be. Bejelentésre kötelezik a tanintézeteket, menházakat és kórházakat. Ugyancsak felelősek a szállodák vezetői is azért, hogy az újfajta bejelentő lapon történjék a vendégek bejelentése. A rendelet jegyzéket közöl 636 városról illetve községről, ezeknek nem az előirt 45 napos határidő a mérvadó, hanem a lakóhelyen történt minden 24 órát meghaladó változást azonnal be kell jelenteni. Külön mellékletben felsorolja a rendelet, hogy melyek azok a szakképzettségek, amelyek az ország érdeke szempontjából a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban nyilvántartásba kerülnek. %zeaény leány nem marad ie *.» Igen tisztelt ismeretlen „szegény Leány és szegény Fiú /" Lapunk multheti számában ezen a helyen az Önök prókátora voltam. Hallom, hogy a cikk hatása következtében támadt örömükben farsangi bálozó vidámságuk gyöngyöző kacagása az ajkukra fagyott, kemény életküzdelemtől barázdákkal még alig szántott homlokuk elkomorodott, a szemük sarkában ott ragyogott egy könnycsepp, mint májusi hajnalon a virágok kelyhében a harmat. Önök ismeretlenül és látatlanul megszorították tollforgató kezemet és gratuláltak, mert sikraszálltam és meg mertem irni azt, amiről Önök csak álmodni mernek, vagy hangtalanul beszélni. Azt irtam, hogy ne ténje szét senki az álmok fátyolát az Önök életében és most egy hét múlva én nyúlok az álmok fátyola felé. No, ne ijedjenek meg, nem leszek hütelen a zászlóhoz, melyre az. igazság van irva. Az elvekhez is töretlenül ragaszkodom. Egy jottányit se adok fel, mert nem adhatok fel. A cikk minden szaváért vállalom a felelősséget és tárgyi tarta mából egy betűt sem vonok vissza. De valamit mégis meg kell magyaráznom. (Sonasem gondoltam, hogy cikkemért mindjárt apologétának is kell lennem.) Nem Önök, de mások feladták a kérdést, — bár elvileg a tárgyi igazságot lelkesedve dicsérték, — hogy miért irtam, kikről és kiknek irtam? Az első kérdésre könnyű a felelet. Egyetemes hibát — és nem személyeket — os'oroztam Sohase szerettem a veszekedést. Tudom nagyon jól, hogy nem szeretni, de gyűlölni is kevesen vagyunk Miért szítanék akkor széthúzást? Távol legyen ez; tőlem 1 Nagyrabecsült főszerkesztőm értette meg legjobban szándékomat, akinek velem együtt az a hivatása, hogy dicsérjük az erényt és javítsuk a hibákat. A második és harmadik kérdésnél történt érthetetlen és meg nem okolt felháborodás. Egyesek találva érezték magukat, mások meg azt a nemzeti és (nem vagv ahogy irtam) vallásos alapon működő értelmiségi egyesületet vélték tettesnek, amelyiknek én is tagja vagyok. így h t önmagam alatt is „fűrészeltem" volna a fát. Ennek az egyesületnek olyan agilis vezetője van, akinek vak engedelmességgel hűséges katonája és legodaadóbb munkatársa vagyok és leszek. Gondolatai és tervei, az én gondolataim és terveim is. Sohasem mérlegelem parancsait, maradéktalanul megteszem azt. Mert tudom, ahol ketten összefogunk, ott csodát tehetünk, de milliós tömegek is széthullanak, ahol nincs egyetértés. Ismétlem, hogy a cikk tárgyi igazságából egy betűt se vonok vissza.