Pápa és Vidéke, 37. évfolyam 1-52. sz. (1940)

1940-07-21 / 29. szám

A Tokért és Erzsébetváros VIZ ALATTI Óriási felhőszakadás Pápán és a Bakonyban — Bakonyér és a Tapolca kilép a medréből — Az ejtőernyősök mentése — Kétségbeesett, menekülő emberek — Mi a teendő? Kedden egész nap gabonaérlelő forróság volt. Napnyugtakor barna felhők úsztak .az égen, hűs szél borzolta az ^Erzsébet-liget és Esterházy-park platán fáit. Este 7 óra felé a nappal'30 fokot mutató hőmérő 15 fokra esett le. Viharos szél rohant végig a város felett. Gyorsan besötétedett, csak az egymásután cikázó villámok kísérteties fénye világított, melynek nyomán szakadatlanul földetrázó mennydörgés riasztgatta a nyugovóra térő 'embereket. Lassan esni kezdett az eső. Előbb nagy cseppekben, később mintha dézsából öntötték volna. Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy reggelre milyen veszély lesz megint. A koromsötét felhők a Bakxmy felé húzódtak, hogy a fák koronáiban ronggyá tépődve öntsék .magukból a 'veszélyt hozó vizet. Hömpölygő ár Az óriási aláhulló vízmennyiség hirtelen megduzzasztotta a Bakonyeret és a (Tapolcát. A gondozatlan meder nem tudta levezetni a felesleges vízmennyiséget és reggel háromnegyed ,6-kor a gyi;móti-úti vámnál átszakította a partot és hömpölyögve rohant végiig a víz sl kerteken és szántóföldeken. Mint az láprilisi nagy . áradáskor, pillanatok alatt elérte a Tókert utcáit. A hömpölygő, szennyes .ár előbb ^bokáig, majd 1 Órán belül,már derékig ért,

1 Kétségbeesett emberek szaladgáltak házukban. Védekezni nem is tudtak. Tehetetlenül nézték megint, mint tavaszCOR Július 22-23., hétfő-kedd VERNE GYULA világhírű regénye filmen Strogoff Mihály (A cár futárja) Rendezte: Erich Eichberg Főszerepben: A Wohlbrück Július 25-26, csütörtök-péntek A legvidámabb magyar filmi Havi 200 fix Főszereplők: Uray Tivadar, Jávor Pál, Páger Antal, Salamon Béla stb. Július 27-28., szombat-vasárnap A legelső kirobbanó sikerű magyar film! Meseautó Főszereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula stb. Előadások kezdete : hétköznap és 3A9 órakor, ünnep- és vasárnap 4, V27 és 3A9 órakor. — Elővétel mindennap 11—l-ig és 1 órával az előadások kezdete előtt. Telefon: ?H-33 szál, hogy a pillanatról-pillanatra emelkedő víz miként ömlik be házukba. Veszély — Mentés Az Edvy-malom megvadult jószágait pánikszerű gyorsasággal áthajtották a Hódoskai majorba, mert már az udvaron zúgott az árvíz. Egy hős, szabadságon lévő katona áttörte a Gáncs Károly vendéglőjét körülzáró kőfalat, hogy az országúton keresztülfolyó víz be ne hatoljon a szobákba. 7 óra felé a Lakosi és Péntek malmoknál a Tapolca is kilépett medréből. Víz alatt az egész határ. A le nem aratott búza derékig állt a vízben. Telt kalászuk remegett a szürke virradatban, mintha azt mondaná: segítsetek, hiszen belőlem lesz á kenyér és a kalács. A gábonakeresztek imbolyogtak a vízben. A veteményes kertek, melyet annyi go;nddal ápoltak a szegény emberek, mind víz alatt állt. Parvanow Grigor bolgár kertész döbbenve szemlélte, mi lett munkájának eredménye. Háromnegyed 7-kor Martsa Dániel ezredes telefonon érdeklődött a veszély felől. Nemsokára íkatonai teherautók rohannak a veszélyeztetett pontokon. A grófi utat Ferencz Gyula őrmester irányításával az ejtőernyős század 5 helyen átvágta, hogy mentse, ami menthető. Vágtatva rohant a víz az Esterházy-parkba és onnan át az Erzsébet-ligetbe, A folyton emelkedő víz innen az Erzsébet-városba ömlött. Bakonyér, Vörösmarty, Kazinczy, Döbrentei utcák 10 óra előtt imár mind víz alatt álltak. A műtrágya gyárban Dr. ötvös Dániel vezette a ^mentési munkálatokat. A gyárat már csak 'egy oldalról lehetett megközelíteni. Az :ár |egyre emelkedett, mert a kis Bakonyér is íkiáradt. A levente otthonnál katonák dolgoztak. Makray hadnagy osztotta a parancsot.; Elzárták a víz útját, hogy legalább a levente otthont megmentsék. A magán házaknál kétségbeesett fejetlenség. Egy kis gyermeket a 150 cm. árból az utolsó pillanatban mentett ki egy katona. Miért történt? Leírhatatlan elkeseredés mindenfelé. Szitkozódtak és 'káromkodtak, nem éppen dicsérhető ;módon. Mint minden bajnál, keresték az okot. Sokan a város vezetőségét okolták. Mi végigjártuk az árvízsújtotta vidéket egészen a külső határig. Beszéltünk a'szerencsétlenekkel. Láttuk az okokat. Tisztában ^vagyunk azzal, hogy ilyen felhőszakadást /semmiféle vezetőség és intézmény (meg nem gátolhat. A természeti erőket ember nem regulázhatja. Tudjuk, hogy embermagasságig hajladozik a nád és a sás a Bako'nyér medrében. Ismerjük, hogy a Bakjonyér a város ; szélén kb. 300 méteren kétszer 90 fokos, szög alatt fordul, ami megakadályozza a gyors lefolyást. Vitathatatlan tény, hogy a folyók medre iszappal telt és alacsony a partja. Tudomásunk van arról, hogy a vasúton túl 30 cm-rel emelték az országút magasságát és valóságos vízduzzasztó gátat emeltek, de viszont lefolyó csatornákat nem építettek. Amikor ezért panasszal élt Dr. ötvös Dániel, éppen a tavaszi, árral kapcsolatosan az illetékes vármegyei hatóság azzal érvelt, hogy 100 esztendőnként egyszer előforduló áradásért nem áldozhatnak rendkívüli módon. Nem akarunk olajat önteni a tűzre. Mi lojális, (mérsékelt, megértő, igazságos, de [hivatásunk és erkölcsi érzésünkből fakadó kritikával éltünk eddig. Éppen ezért, (minden demagógiát félretéve, az együttérzés hangján, a legmélyebb tisztelettel felkérjük a város vezetőségét, nyilatkozzon, hogy az ilyen, egymásután következő veszélyt lehetséges-e mérsékelni, ha nem is lehet megiszüntetni. Van-e rá mód és lehetőség, hogy annyi száz tönkrement kisembernek súlyos kárát a jövőben valami képen kikerüljük? Mit fog tenni a város, hogy a jövőben , ilyen méretű árvíz ne legyen? iNem az olvadást és felhőszakadást akarjuk .megszüntetni, csak annak következményét. A város vezetőségétől lapunk jövc heti számának megjelenéséig tisztelettel kimerítő nyilatkozatét kérünk. Dr. Buday Ferenc. n pápai iskolák Évkönyvének szemléje 1. Szent Benedek-rendi gimnázium. Az előző tanévihez képest gazdagabb tartalommal jelent meg a Bencés-gimnázium 1939/40 tanévi Évkönyve Biró Lucián igazgató szerkesztésében. Az iskola értékes oktatói- és nevelői munkáját ügyes elrendezésben bemutató Évkönyvet Kerényi Olaf tanárnak Horthy Miklós J második évtizedes országlásáról írt ünnepi hangú, emelkedett szellemű megemlékezése vezeti be. A dr. Balassa Brúnó miniszteri osztályfőnök főigazgatói munkásságát méltató sorok után az iskola elhúnyt tanáráról, Boksay Endréről olvasunk meleghangú, őszinte megemlékezést. Külön értéke és érdekessége az Évkönyvnek dr Szalay Jeromos tanulmánya Vidovics Ágostonról, a neves pápai ortológusról, aki a magyar nyelvművelés terén terén végzett lelkes és értékes munkájával Pápa irodalomtörténetének egyik számottevő alakja. Az 1939/40 tanév történetéhez fűződő adatok között az iskola éléről eltávozott dr Dobrovich Ágoston igazgatóról olvasunk méltatást. „Itt végzett vezetői munkája az intézet jóhírnevét öregbítette; kötelességtudása, rendszeretete a tanártársak és tanítványok előtt mindig példakép marad." Az elmúlt tanévi adatokból tudjuk meg, hogy az intézetet Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Szerecz Imre dr, a kat. középiskolai főhatóság képviselője, dr Koch Nándor tanker. kir. főigazgató és Madocsay Pál tanügyi tanácsos látogatták meg hivatalossan. A vallásos és hazafias nevelést bemutató fejezet rávilágít arra, hogy a pápai Bencés-gimnázium az elmúlt tanévben is biztos bázisa volt a vallásos elmélyülésen, áldozatos hazaszereteten alapuló magyar művelődésnek s tradícióit híven és következetesen őrzi. Városunk életében betöltött hitbuzgalmi, tudományos irodalmi, művészeti és társadalmi szerepét a tanárok egyéni munkásságán keresztül ítélhetjük meg. Ez a munkásság sokoldalú és szemléletesen utal az iskola és a város életének termékeny kapcsolataira. A rendtartás által előírt beszámolók után jelentős teret kapnak az Évkönyvben az ifjúsági egyesületek. Végigolvasva ezeket a gazdagtartalmu, komoly beszámolókat, az az érzésünk, hogy a Bencés-nevelés főereje az ifjúsági egyesületek lüktető életében s azoknak tisztult szellemében, lelkében keresendő. Az Önképzőkör mozgalmas szakosztályi-élete az ifjúság tudományos felkészültségének, a Mária Kongregáció az A. C. szellemében végzett hitbuzgalmi munkának, a Missziós Egyesület a miszsziós gondolat térhódításának, a Cserkészet a tisztult világnézetű, egészséges ifjúság kialakításának szolgálatában állt és végzett elismerésre méltó munkásságot. Ha ezekhez az egyesületekhez hozzávesszük még az Ifjúsági Sportkör sikerekben gazdag működését, az Ének- és Zenekar sokoldalú szerepléseit s az elmúlt tanévben megindult Diákkaptár mozgalom gyűjtőmunkájának eredményét, teljes egészében bontakozik ki előttünk az egyesületek szerepe az iskola életében. A statisztikai-táblák szerint az iskolának 376 osztályozott tanulója volt az elmúlt tanévben. Létszámemelkedés az előző tanévhez képest: 17. —• Róm. kat.: 361, másvallású: 15. — A taníttató szülők között legtöbb a kisbirtokos, kisbérlő és a kisiparos. Az általános tanulmányi-eredmény: kitűnő rendű volt összesen 24, jeles rendű 31, jó rendű 117, elégséges 165, egy tárgyból elégtelen 29, több tárgyból elégtelen 9. — Jelentős a vonattal bejárók száma: 126 tanuló. Figyelő. flzt beszélik.., hogy Pápa rizstermelésre tér át. hogy az öreghegyi gyerekek nehezen várják a cukorosztó Dani bácsit. hogy a cserkész táborozással kapcsolatosan egy kedves eset történt. Egy kis diák éjjel álmában megholt anyukáját hivta. hogy egy belvárosi kis korcsmában egy szűkebbkörü társaság kora délutántól záróráig 60—70 filléres rendelés mellett szórakozik. 3ÚKB1 M0Z60 Július 23—24., kedd—szerda. CSORTOS, MAKAY, SZELECZKY, SZILASSY nagyszerű magyar filmje Bercsényi huszárok Július 25-26., csütörtök—péntek. A legmulatságosabb MICKEY ROONEY film! Andy Heardy csalódik a nőkben Július 27-28-29., szombat vasárnap-hétfő. CHARLES VANEL, MARTA LABARR, JEAN PIERRE AUMONT izgalmas, exotikus filmremeke f.O.f. Sahara Előadások kezdetei Hétköznapokon és 1/i9, vasár-és ünnepnapokon */* 4,6 és 1I*9 órakor. Jegyelővétel délelőtt II—l-ig, délután az előadások kezdete előtt egy órával. Jegyrendelő telefonszám : 10—88. — A telefonon rendelt jegyeket kérjük V* órával az előadás kezdete előtt kiváltani.