Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-04-30 / 17. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kor. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P. negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill Szent István Jobbja újra vármegyénkben Dr. Magyarász Ferenc O. Cist. A világtörténelemnek egymást kergető eseményeiben nehéz ugyan mindig megtalálni az okozati összefüggést, de kétségtelen, hogy az a hullámvonal, melyet a népek és nemzetek történelme leír, pragmatikus, vagyis egyik mint okozat a másikból mint okozatból folyik. S az okoknak és okozatoknak ezt a szakadatlan láncolatát itt a földön emberi történelemnek, amott a csillagok fölött pedig isteni gondviselésnek nevezzük. A gondviselésben éppúgy, mint a világtörténelemben nincsen véletlen. Az okok megvannak akkor is, ha mi nem ismerjük őket. Lám, mennyire sajnáltuk, hogy az ősszel elmaradt a Szent Jobb jubiláris országjárásának befejező szakasza, amelynek épp a mi vármegyénk székhelye, meg a Bakony ölén fekvő ősi zirci . monostor lett volna egy-egy állomása. Akkor nem voltak biztatóak a körülmények. Akkor megnehezült az idők járása fölöttünk. Akkor, ősmagyar nyelven szólva, a véres kardot hordozták végig az országon, a haza dísze-virága a katona formaruhájával együtt a magyar katona szellemét és lelkesedését is magára öltötte és vonult fölfelé, honnan a folyók vízének csobogásába, a Kárpátok erdeinek lombzúgásába, a falvak és városok harangjainak szavába a húsz éves elnyomatás után a szabadság szózata vegyült: Isten hozott benneteket, magyar honvédek 1 Ez más ünnep volt, mint az Aranyvonaté, s az Aranyvonat éneke elnémult. De nem véglegesen, nem örökre 1 Lám, az Aranyvonat újra elindult, a Szent Jobb eljő abba a vármegyébe, hol legyőzte a lázadó Koppányi, abba a városba, melynek akkori Szent György-templomában oly sokszor kulcsolódott Össze imádságra a ballal, hogy az irgalmas és igazságos Isten a balsorstól óvja s a jobb sorssal áldja meg testvértelen magyar, maradékait. A Séd völgyén át jött régen is a királyi apostol Székesfehérvárról Veszprémbe, a Cuha völgyén át zarándokolt Szent Márton pannonhalmi monostorába: most az ő romlatlan Jobbja ugyanezt az utat teszi meg, és éppoly természetes, mint amily illendő, hogy egész vármegyénk örömére rezonáljon a mi sajtónk is, a mi szívünk is. Köszöntsük tehát a Szent Jobbot annál nagyobb örömmel, hálával és bizalommal, mennél nagyobb az az ország, melyet a szabad magyar megint szabad hazájának mondhat. Nagy az örömünk, hogy a Szent Jobb meglátogatja azt a vármegyét és egyházmegyét, melyet ő alkotott. Nagy a hálánk, mert elfogulatlan igazságérzetünk azt a vallomást csikarja ki belőlünk, hogy a legutóbbi hónapok diadalmas eseményeiben Szent Istvánnak, országunk istápjának is hathatós része volt. És nagy a bizodalmunk, hogy ennek a Szent Jobbnak hatalma ledönti még a megmaradt határoszlopokat is, amelyeket a rövidlátó diadal és a mámoros bosszú az ő ősi országának testébe vert. Adja Isten, így legyen 1 Mezőgazdasági rokkantak biztosítása Még januárban jelent meg a mezőgazdasági munkások biztosítására vonatkozó rendelet, amely felemelte a baleset következtében meghalt gazdasági cseléd, vagy munkás hátrahagyott családjának haláleseti segélyét, bevezette az Özvegyi és árvajárulékot, továbbá lehetővé tette, hogy a nemcsak munkaképtelen, hanem magukkal tehetetlen és emiatt állandó ápolásra szoroló százszalalékos baleseti rokan'ak a rokkantjáradékon felül még ennek 50 százalékát kitevő tehetetlenségi pótlékban is részesüljenek. E rendelet előtt a haláleseti segély alapösszege 320 pengő volt és 800 pengőt nem haladta meg, s a fentebb idézett rendelet ezt úgy módosította, hogy a haláleseti segély, ha a meghalt biztosítottnak a 16 évét még be nem töltött gyermekei vannak, ezek közül az első és második gyermek után 100-100 pengővel, a további gyerekek után pedig 200200 pengővel emelkedik. A most kibocsátott 79.000 számú rendelet jelentős mértékben javítja a •gazdasági cselédek és munkások baleseti kártalanítását. Az eddigi szabályozás ugyani a baleseti rokkantak reszére rokkantsági fokának megfelelő járulékot biztosított, családjának nagyságát, vagyis gyermekeinek számát nem vette figyelembe. Az új szabályozás alapján az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnek mindazok a baleseti rokkantjai, akiknek keresetképessége legalább 50 százalékos a 16-életévüket még be nem töltött minden gyermekük után május 1-től kezdődően nevelési segélyt kapnak. Emellet eddig csupán a baleseti özvegyi járadékok összege volt a halálos balesetet szenvedett gazdasági cseléd vagy munkás hátrahagyott 16 éven aluli gyermekei után a már említett nevelési segélylyel emelhető, a most megjelent rendelet azon an az utóbbi tekintetében is fejlődést hozott. Eddig ugyanis a baleseti özvegyi járulék csak a harmadik és minden további gyermek után emelkedett nagyobb összeggel, míg a mostani rendelet értelmében ez a nevelési segély már az első két gyermek után is magasabb összeggel emelkedett. A különbözetet a baleset következtében meghalt gazdasági cselédek és munkások özvegyei a 16. életévüket be nem töltött első két gyermekük után január l-ig visszamenőleg meg fogják kapni. Az új rendelet tehát az Özvegy ellátatlan 16-évnél fiatalabb első és második g.érmékénél is felemeli a nevelési segélyt és a rokkantak ellátatlan 16 évnél fiatalabb gyermekei számára bevezeti a nevelési segélyt. A járadék összege tehát a gyermekek számától függ. Az új rendelet május 1-én lép életbe. ipari középiskola A tökéletes iparos nevelés legfőbb akadálya volt a középfokú ipariskola hiánya. Eddig az iparos nevelést egyedül az ipariskolák végezték, amelyek ugyan szép eredményt mutattak ezen a téren, mégsem voltak elégségesek arra, hogy ezen vezető társadalmi osztály magasabb nevelését végezhessék. A minisztérium már régebben foglalkozik egy új iskolatípus megvalósításának gondolatával, amely lehetővé teszi, hogy az iparos pályára készülő ifjúság magasabb képesítést kaphasson. A gondolat most a megvalósítás előtt áll, ugyanis az első ilyen középfokú ipariskola Székesfehérváron a legközelebb megnyílik. Az új iskolába azok vétetnek fel, kik a gimnázium, vagy polgári iskola IV. osztályát elvégezték és iparos pályára készülnek. Ez az iskola művelt és szakképzett úri iparososztály nevelését célozza, a végbizonyítványa az érettségivel egyenrangú. Nagy súlyt helyez az új iskola a szakirányú képesítésre is és emiatt műhelyek is lesznek mellette felállítva. Örömmel üdvözöljük ez első kezdőlépést és reméljük, hogy rövidesen az országban több ilyen iskola létesül. A kereskedésekben alkalmazott személyzet legkisebb munkabérei A legkisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottság határozatának módosítása tárgyában a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, 25.297/1939—1/a K. K. M. szám alatt újabb rendeletet adott ki, melynek főbb pontjai szerint a legkisebb bérek a következők : Főiskolai okleveles tisztviselők, ilyen képzettséget kivánó munkakörben: 1. évben 150, 2. és 3. évben 170, azontúl 200 pengő. Érettségizettek: az 1. évben, mint gyakornokok 70, a következő évben 90, a 2. és 3. évben 110, későbben 120 pengő. Pénztárkezelők és egyéb tisztviselők érettségi nélkül: 1. és 2. évben 55, 3. és 4. évben 75, 5. és 6. évben 90, később 110 pengő. Kereskedő segédek: 1. évben 70, 2. és 3. évben 90, később 110 pengő. Tanoncok: 1. évben 30, 2. évben 35, 3. évben