Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-04-23 / 16. szám

POLiTIKSi *ff:TILfiP. - MEGJELENIK MINDEN VASŰRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a P á pai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: OH. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fiii., a szöveg között 5 fill Manapság az emberek nem az évektől öregednek meg, hanem; önmaguktól. . . A mai élet egy nagy rohanás... A repülőgépnek, villanynak, versenynek csak egy mottója van : élni akarok 1 . . . Pedig hiába emelte fel az ember önmagát a levegőbe, hiába állította fel a gyárakat és gépeket, az élet e roppant zaja megölte az ember boldogságát. Vérbenforgó szemek — égnek meredő öklök, tengerzugást megszégyenítő üvöltések vannak manapság napirenden. Káprázatos diplomáciai ügyeskedések, ragyogó dadogások és féktelen önbizalom a világuralmi helyzetben — jellemzik korunkat. Mindezek ellenére a mai élei zsákhordók és cirkuszlovak, habzsolvaélők és cfontvázarcuak körmenete. Egy világ, amelyben az önzés rákja pusztit, ahoí az emberek rohanva élnek és roskadozva cipelik mázsanehéz szivüket. . . Az agyonhajszolt, összevérzett szívüket mégis igy szólítja meg egy messzi hang: Nem az az emberiség baja, hogy kevés a földön az arany és az ezüst, a kenyér és ruháravaló, hanem az a mi nagy bajunk, hogy kevés bennünk a szeretet. Nem a szegénység a bajok végső gyökere s nem a munkanélküliség, nem a felfordult társadalmi rend, nem a fedualizmus és nem is a kapitalizmus. Ez már mind csak folyomány, csak megnyilatkozás és következés. A baj gyökere az, hogy mi emberek nem tudjuk igazán szeretni egymást, hanem mindegyikünk csak magára gondol s a humanisztikus jelszavakat csak akkor hangoztatja, amikor másokat akar áldozatkészségre kényszeríteni : maga pedig, ahol csak teheti, kibúvik a szeretet feladatai alól. Innen van a nemzetek öiökös gyűlölködése és háborúskodása egymás ellen, hol gyilkoló fegyverekkel, hol a gazdasági érdekharc taktikáival. Kevés az olyan ember, akinek igazán szive ügye lenne a társa békéje és jóléte. Akinek szent szenvedélye volna a jótevés, a másokon segítés, a társadalom megmentésén való önzetlen dolgozás. Kevés az olyan ember, aki szívesen lemond a maga kényelméről, kedvteléseiről, passzióiról, hogy a szociális gondoskodás munkáinak szentelje minden fölös pénzét, idejét és szeretetét. Miért oly kevés a szeretet a világon ? Azért, mert az emberekben ritka az élő hit és a mély és igaz vallásosság. Ahhoz, hogy ez a szerencsétlen világ ne hajszolja agyon önmagát s az emberekfne dobálják szét életüket, nem kell más, mint csak több hit. Tehát több hitet, több komoly vallásosságot, több feltekintést az Égre 1 Több magunkbaszálíást, lelkiismeretvizsgálást, több önvádat, több lelki megtisztulást! Több vágyódást Krisztus után, több hitéletet, több együttélést az Egyházzal! Akkor majd lesz több szeretet, több nyugalom és több béke ... béke ...! (~nyi.) R szőllőültetés szabályozása A magyar kiráíyi földmivelésügyi miniszter az új szőlőgazdasági törvénnyel kapcsolatban a következőket közli: 1. Három évig semmiféle címen nem szabad új szőlőt telepíteni. Tehát olyan terüíe et, amely három év óta nincs szőlővel beültetve, 1941. októberéig nem szabad szőlővel betelepíteni. 2, Olyan szőlőt, amelyet bármi okból kivágtak, vagy kivágnak, vagy kipusztult, a kivágás évét követő három éven belül olyan feltétellel szabad csak felújítani, (újból beültetni) hogy a felújítást az illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelőségnek előzetesen be kell jelenteni. 3 választókerületek új beosztása Már hetek óta makacsul tartja magát a hir, hogy rövidesen feloszlatják a parlamentet és uj választások lesznek. A parlament feloszlatása idejére vonatkozólag különböző híresztelések vannak, egyesek szerint még e hónapban megtörténik a feloszlatás, mások szerint viszont feltétlenül megvárják mig a miniszterelnök és a külügyminiszter visszaérkeznek Berlinből, hova csak április 28-án indulnak. Tekintet nélkül a választások pontos idejére, az mindenesetre megállapítható, hogy a közeljövőben számítani lehet a választásokra, erre engednek következtetni az egyes pártok fokozottabb tevékenységei a kerületekben, az itt-ott tapasztalható készülődések és az évek óta szokott jelöltek mozgolódásai, kik a végén mindig lemaradnak az indulásból. A választásokat illetőleg legjobban érdekli az embereket, hogy milyen törvény szerint történik a választás és milyenek lesznek az uj kerületi beosztások. Az első kérdés tekintetében egységes a felfogás, hogy az eljövendő választások csak az uj választójogi törvény szerint bonyolittatnak le. E szerint a választás tehát titkos lesz; lajtsromra és egyéni listára lehet szavazni. A legteljesebb homály fedi az egyes választókerületek beosztását, úgyhogy e tekintetben egyelőre csak találgatásokra vagyunk utalva. A választójogi törvény szerint 135 képviselő egyéni kerületben, 125 képviselő pedig lajtstromon választható, amihez most jön még a nemrég visszatért Felvidék. Lajtstromos lista lesz a törvényhatósága városokban és vármegyékben. A törvényhatóságu városokra esik 43 mandátum, ezek szerint a vármegyékre marad 82 lajtstromos mandátum, amit ha 25 vármegyére felosztunk — figyelembe véve a szavazók számát is — Veszprém megyében ezután 2 lajtstromosan megválasztott képviselő lesz. • Az egyéni kerületek beosztása is teljesen bizonytalan. Veszprém megyében eddig 7 képviselőt választottak. Az uj törvény behozza a lajtstromot, ami valószínűleg 2 mandátumot vesz majd igénybe, igy előreláthatólag 5 egyéni választókerület lesz. Ha öt választókerületre oszlik fel a vármegye, ugy ezek a kerületek valószínűleg megegyeznek az öt járás területével, jóllehet egy kis eltolódás fog mutatkozni, ami azonban egy kevés változtatással kiküszöbölhető lesz. Az árusitás szabályozása a napi- (élelmiszer) piacokon A napi- (élelmiszer) piacokon folyó árusítási jog tekintetében az utóbbi években ellentétes álláspontok merültek fel. Ezért a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 7100-1939. szám alatt körrendeletet intézett a törvényhatóságok első tisztviselőihez, amely szerint az elsőfokú közigazgatási halóság által engedélyezhető napi- (élelmiszer) piacokon — bizonyos kivételes esetektől eltekin.ve — csakis élelmiszerek (ideértve m ndennemű élelmi cikket, tehát pl. az iparosok által előállított élelmicikkeket, a fűszerárukat, az élő szárnyast, baromfit és nyulat, a szópós malacot, szopós bárányt, szopós gidát is), továbbá ker i és mezei (mezőgazdasági) termények, valamint tűzifa árusítható. Ezeket a cikkeket a napi- (élelmiszer) piacokon általában mind a helybeli, mind a nem helybeli őstermelők és az iparjogosítvánnyal biró kereskedők és iparosok is egyaránt árusíthatják. A napi- (élelmiszer) piacot engedélyező elsőfokú közigazgatási hatóság azonban esetről-esetre szabad mérlegelés tárgyává teheti és döntheti el azt a kérdést, hogy a nem helybeli iparjogosítvánnyal biró élelmiszerkereskedők (iparosok) árusítását az egyes napi (élelmiszer) piacokon megtiltja-e, vagy sem. A kérdés mérlegelésénél minden esetben figyelembe kell venni egyfelől a helybeli élelmiszerkereskedők (iparosok), másfelől a helyi fogyasztó közönség jogos érdekeit, ezzel kapcsolatban a helyi közélelmezési viszonyokat, valamint az élelmiszerek áremelkedésének meggátlásához fűződő nagyfontosságú közérdeket és döntés előtt meg kell hallgatni az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményét is. A nem helybeli iparjogosíiványnyal biró élelmiszerkereskedők (iparosok) árusítási tilalma kimondható az általuk árusítható cikkeknek csupán egy bizonyos meghatározott körére is. Végül figyelemmel arra, hogy a napi- (élelmiszer) piacok célja a lakosság közvetlen fogyasztási szükségletének * kielégítése, a napi-