Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-04-09 / 14. szám

Heti kritika A napi politikai események olyan gyorsan és meglepetésszerűen köve­tik egymást, hogy azok felett kriti­kát mondani szinte lehetetlenség számba megy, mert a leglogikusabb­nak látszó elgondolások, következ­tetések is csődöt mondottak és egy­mást követték az olyan események, amelyekre órákkal előbb még gon­dolni sem mertünk volna. A meg­lepetések korszakát éljük, mikor cső­döt mond minden politikai előkép­zettség, magasabb diplomáciai érzék. Nem egészséges állapot ez, mert ez a bizonytalanság az emberi lelket hozza válságos helyzetbe. Ha nagy vonásokban nem tudhatjuk, hogy a közeljövőben mit hozhat, ez tanács­talanná tesz bennünket, mert nem számíthatunk a jövővel, minden cse­lekvésünk, lépésünk a sötétben való tapogatás. Nyugalom kell a politikába és ez hozhatja meg az emberek békéjét is. Minden magyar ember szívszo­rongva lesi az angol-lengyel tárgya­lások eredményét. Tudjuk azt, hogy ezen tárgyalások hazánkra is nagy jelentőségűek lesznek, mert a szőnye­gen forgó kérdéseket nem lehet a magyar kérdés elintézése előtt nyug­vópontra hozni. Tudjuk, hogy ezen tárgyaló felek egyike a legközvetle­nebb barátunk, kivel hosszú száza­dok sorsközössége fűz bennünket ' össze. Ezen barátunk jelenléte nekünk garancia és bizalommal tölt el ben­nünket, mert a lengyel soha nem hagy el bennünket. De nem félünk a másik tárgyaló féltől sem, mert a mi ügyünk fegfőbb védelmezője az igazság. Az angol nép is kellett, hogy felismerje ügyünk igazságát és ezt felismerve nem válhatik az igaz ügy eltiprójává. Magyar kérdés van és ez a tárgyaló asztalra került, egy pillanatig sem kételkedünk, hogy onnan csak győzelemmel kerülhet el, ezt várjuk a közeli napok politikai eseményeitől. Valóban nagy örömet csak jó­minöségü ajándékkal szerez. Meinl Gyula r.-f. csokoládé- és bonbon­gyára, melyet a legmodernebb gépek­kel szerelt fel az eddigi jóminőséget még fokozta. A húsvéti csokoládé­figurák kizárólag finom étcsokoládé­ból készültek. Erről fióküzletünkben meggyőződést lehet szerezni (Pápa, Horthy Miklós Fő-utca 19.) egy díj­talan csokoládékóstoló utján. Klement Ferenc zongorahan­goló találmánya. A m. kir. Szaba­dalmi Bíróság Klement Ferenc Zon­goracimbalom" talámánya 1—3 évi díját hitelezte. A feltaláló ezúton közli, hogy elköltözése miatt még e hónapban keressék fel zongorahan­goíás, javítás céljából. (Basszushúr fonás sajátrendszerű géppel, húrozás, bőrözés stb.) Előjegyzések Papp Sándor puskaműves műszerésznél, Fő-tér 13. Építkezők, építőiparosok és építöanyak kereskedők figyelmébe I fl leghitünöbb égetett mész haphatő: Bakonyalja! Mészgyár Mészégető telepén, Tapolcafőn. (Vízművekkel szemben.) Állandóan friss mész! Közlekedési eszközök a gyárak birtokában A gyáripar ugy nyersanyagát, mint kész produktumait a különféle pia­cokra, saját raktáraiba vagy a vasút­hoz, hajóállomáshoz legtöbb esetben saját szállítóeszközeivel fuvarozza. Ezek a szállítóeszközök nagy szá­muknál fogva is jelentős mértékben foglalkoztatják a gépipart. A legke­vesebb közlekedési eszközre a ruhá­zati iparnak van szüksége; legtöbbet a kő-, föld- és agyagipar, az élelme­zési ipar és a vas- és fémipar ren­delkezik. Az összes gyárak birtokában a következő szállítási eszközök vannak: mozdonyok 209 db vasúti kocsik 4.419 db csillék 14.300 db kocsik 4.914 db teherautók 1.119 db pótkocsik 349 db egyéb 968 db összesen 25.369 db Ebből a kő-, föld- és agyagipar bir­tokában 12.898 db, a ruházati iparé­ban 75 db van. Ha az előbb közölt számokat más államok hasonló szá­maival összehasonlítjuk, akkor azt láthatjuk, hogy nálunk a gyárak aránylag jóval kevesebb szállítási eszközökkel rendelkeznek, mint a külföldi gyárak. A legtöbb szállítási eszközökkel rendelkező gyárak Amerikában van­nak. Amerikában vannak ugyanis olyan gyárak, hol a munkásokat munkájuk végeztével lakóhelyükre a gyárak autóbuszai szállítják haza őket. Sőt Amerikában nemcsak a munkásokat, hanem az árukat is autókon hazaszállítják a vevőknek. Mi nem tudjuk az áruk elosztását olyan kényelmessé és praktikussá tenni, mint az Amerikában van, de bizonyos az, hogy hazánk területének szaporodása miatt nemsokára a gyá­rak birtokában levő közlekedési esz­közök is megfognak szaporodni. Pápai terménypiae — Károlyi János színtársulata Veszprémben. Veszprémi tudósí­tónk jelenti, hogy Károlyi János szín­társulata Veszprémben megkezdte színi évadját. Tudvalevően a színtár­sulat Veszprémből Pápára jön, igy remélhető, hogy a jövő hó elejével Pápán is megkezdődik a sziniévad. Mint a veszprémi jelentésből látjuk, Karolyi társulata ezúttal is kiváló erőkből van összeállítva, úgyhogy minden tekinte ben ki fogják elégí­teni a szinpártoíó közönség igényeit. Változtatás nélkül hosszabbít­ják meg a gazdavédelmi rendel­kezéseket. Április hó 30-án lejár a gazdavédelmi rendelkezések határ­ideje. A pénzügyminisztériumban folynak ebben az ügyben megbeszé­lések. A szándék egyelőre az, hogy momentán nem történik semmi vál­toztatás és a most érvényben lévő rendelkezéseket hosszabbítják meg. Egyes hírek szerint háromhónapos időtartammal hosszabbitanák meg a gazdavédelmi rendelkezések hatályát. Szakkörök azonban valószínűnek tartják, hogy a meghosszabbítás hat­hónapos lesz, tekintettel arra, hogy a nyár nem alkalmas e téren ujabb intézkedések megtételére. Iparos nyugdíj. Az iparosság régi vágya az iparos nyugdíj meg­valósítása. Lapunk hasábjain több ízben foglalkoztunk ezzel a kérdés­sel és sürgettük ennek megvalósítá­sát. Az illetékes körök is foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel és a megvaló­sítás érdekében megtörtént a kezdő­lépés. Az Ipartestületek Országos Központja elrendelte a statisztikai adatok beszerzését és evégett kérdő­íveket bocsájtott ki, amely kérdőív minden olyan szempontra kiterjed, ami a nyugdíj kérdésében fontos lehet. Az adatok beszerzése folya­matban van és remélhető, hogy ezt a lépést további tettek fogják követni és nemsokára megvalósulhat ezen legszükségesebb intézmény, amely hivatva lesz az iparost öreg napjaira is biztosítani. Búza 19 50—19*70 Rozs 14 80—15-00 Árpa 1700—1700 Zab 18-00-19 00 Tengeri 18*00—1800 Fokhagyma 20—20 Vörösnagy. 20—20 Kelkáposzta 24—24 F.-káposzía 26-26 Burg. 600-700 M.-hus 1*20-1-20 B.-hus 1-60—2 00 S.-hus 160—1-60 Zsírszal. 1 50—150 Zsir 1'6&—16S Vaj 2-80—3*40 Türó 50—50 Tejfel lit. 80-90 Tojás 06—07 Tej 20—22 Nullásliszt 38—38 FőzMiszt 36—36 Kenyérliszt 30—30 Bab 28—32 Zöldség 20—20 Sárgarépa 10—10 Széna 600—T CG Szalma 8 00-10 00 Gyáripar és munkásház építés. Arra törekszik az iparügyi minisz­térium, hogy az iparvállalatokat mun~ kásházépiiesekre bírja. Errevonatko­zóan felszólítást is intéztek a GyOSz­hoz azzai, hogy hívja fel tagvállala­tainak figyelmét erre a szociális szempontból is fontos célra. Munkás­házépítésekre az 1908. évi XVI. t.-c. értelmében a pótadókra is 25 éves adómentesség van, úgyhogy ez na­gyon megkönnyíti az építkezést. Az ipaidgyí minisztérium kérle a Gyoszt, hogy tegyen majd jelentést felszólí­tása eredményéről. A gyárvállalatok foglalkoznak is ezzel a kérdéssel, azonban pillanatnyilag alig valószínű., hogy nagyobbarányu ilyen építkezési tevékenységet lehessen lebonyolítani.. Szakkörök szerint jó lenne az OKH­hoz kölcsönök feltételét úgy módo­sítani, hogy azok az eddiginél na­gyobb arányú építkezési tevékeny­séget tegyenek lehetővé. Kolossváry László kerületében. Kolos sváry László az ugodi választó kerület kereszténypárti országgyűlési képviselője az elmúlt vasárnapon folytatva beszámoló körútját elláto­gatott Sikátor, Bakonypéterd és Ro­mánd községekbe, ahol élénk érdek­lődés közben tartotta meg beszámo­lóját, amelyben megemlékezett az álláshalmozásokkal kapcsolatos tör­vényről, a zsidó és földbirtokpoliti­kai törvényjavaslatról, szólott a Kár­pátalja visszajövetelérő], annak nagy horderejéről. Megemlékezett honvé* deink kiváló tetteiről, amit a nagy számban egybegyűltek gyakori he^ lyeslése és tetszés nyilvánítása sza­kított meg. A politikai tájékoztató beszédeket Szepesy István sikátor! evangélikus lelkész, Háhn János bakonypéterdi törvényhatósági bizott­sági *ag és Sieiner József román dl esperes plébános köszönő és buz­dító szavai zárták be. Magyar mesterek képkíállítása Pápán. Rendkívüli érdeklődés mellett nyílt meg Kossu h u. 23. sz. alatt a Szépművészeti Szalon kiállítása. Ért­hető ez hiszen Pápát elkerülték ez ideig a komoly tárlatok, ahol mint ezen is legkiválóbb, mondhatni vi­lághírű élő és elhalt mesterek egész sorát találhatjuk. (Csók, báró Med­nyánszky, Vaszary, Mendlik Oszkár, Mérő, Holíósy Éder, Szenes, Fülöp, Szüle, Csenecz, Telepi, Magyar- Mann­heiner, Rudnay Udvary, stb. szere­pelnek szebbnél szebb és értékesebb képeikkel. Külön érdekessége a tár­latnak az a Náray kép, melynek pandantját Mussolini vette meg Ró­mában. A képek közül már idáig is sok elkelt, mert azok reális áron, kedvező fizetési feltételek mellett is megvásárolhatók. A kiállítás, melynek vezetője dr. Zempléni M. Viktor az ismertnevű fővárosi festőművész, hús­vét utáni napokban zárul.

Next

/
Thumbnails
Contents