Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-03-19 / 11. szám

Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90, Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a P ápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill POLITIKAI HETILAP. t mmm MEGJELENIK MINDEN VASARNAP 1848-1939 Az elmúlt márciusi napok a 48-as nagy eszmék felidézésével, a magyar szabadság dicsőítésével és a függet­lenségi gondolat ünneplésével telet­tek el. Míg mi itt bent e szűkebb hazában ünnepeltünk és lelkesedtünk, kint a határokon felfakadtak mind­azon rügyek hajtásai, amelyeknek magvetői a történelmi ősök voltak. A magyar szabadság és függetlenség gondolata jutott tovább egy lépéssel és öltött testett az eltiport véreink egy részének a hazához való foko­zatos visszatérésében. A mult ölelkezett össze a jelennel, hogy a kettő létrehozza a szebb, bol­dogabb magyar jövendőt. A mult elevenedett fel az ünnep­lésünkben, az a mult, amely nekünk sok vészen és viharon keresztül erőt adott a szenvedések elviselésére. A multat idéztük fel, amelyből minden­kor erőt meríthettünk a jövő küzdel­meire és amely mult lelkesített ben­nünket a cselekvésre, elszántságra akkor, mikor erre hazánknak szük­sége volt. Nincs okunk multunkon szégyenkezni, mert ha ez a mult takar is olyant, amire fájó szívvel emlé­kezünk, mégis mindenegyes lapja a történelmünknek a magyarság nagy­ságát, elhivatottságát bizonyítja. A most lezaljó események bizonyságai annak, hogy népek és nemzetek pil­lanatok alatt omolhatnak össze, csak azért, mert létük nincsen megfelelő múlttal alátámasztva. Egy nemzet léte vagy nemléte múlt­jától van függővé téve. Jöhetnek az eseményeknek bármilyen fordulatai, nem lehet hosszuéletü az a nemzet, amelynek történelmi múltja nincsen. A háború utáni békeszerződések a tör­ténelem tanulságait félrelökve akarták a térképet megváltoztatni, egyes népe­ket letiportak, megfosztottak életfel­tételük legfontosabb elemeitől csak azért, hogy más mesterkélt államok­nak helyet szorítsanak. A történelem tanulságai ez esetben is rácáfoltak ezen erőszakolt és minden alapot nélkülöző emberi elgondolásokra. A történelmi erők következetesen halad­tak a kijelölt utakon tovább és rövid idő kellett csak ahhoz, hogy mindaz, ami a történelmi tanulságok teljes negligálásával létrehoztak, pillanatok alatt összeomoljon. A jelen itt kapcsolódott be a múltba, mikor kint a határokon meg­indultak a magyar honvédek, hogy mindannak gyümölcseit beszedjék, amelynek magvetését őseink végez­ték. Ha nem lettek volna meg ezek az áldozatos magvetők, ha nem let­tek volna hőseink, vértanúink, akkor ma jelenről sem beszélhetnénk. De nem elégséges dicső őseink megünneplése, az általuk elvetett mag termésének learatása; hanem minden magyarnak a jövőt is szem előtt kell tartani. Nem szabad felednünk, hogy utánunk is generációk sora jön, kik kutató szemmel fogják vizsgálni ugyancsak elődeik cselekedeteit. Mi is belekerülünk a történelem távla­tába, hol cselekedeteinket nem a pil­lanatnyi hangulatok szemszögéből, az események látszólagos kényszerű­ségéből fogják vizsgálat alá venni, hanem megítélik azon szemszögből, hogy jól vagy rosszul cselekedtünk-e, méltók leszünk-e utódaink elismeré­sére, A mult és jelen eseményei kell, hogy kialakítsák a jövőt, ennek a jövőnek kimunkálói mi vagyunk. Tanuljunk tehát a múltból és eszerint irányítsuk cselekedeteinket. Ne feled­jük el a 48-as hősök tanítását, ragasz­kodjunk a szabadság, függetlenség gondolatához és ezeket az eszméket a tiszta és minden rossztól és mel­lékgondolattól mentes testvériség megvalósításával igyekezzünk valóra váltani. A márciusi ifjak nem azért hozták azt a mérhetetlen és kellően nem értékelhető áldozatot, hogy mi most ezen eszmék árulóivá váljunk és divatos koreszmék, önző egyéni érdekek miatt odadobjuk a szabad­ság és függetlenség eszméjét. Amiért százan és sok ezren életüket áldoz­ták, azt nekünk is meg kell tartanunk, mert csak igy válunk dicső őseink méltó követőivé és igy érdemelhetjük ki késő utódaink elismerését. Az utó­dok nemes példája, a mi cselekvé­seink alakítják ki a magyar jöven­dőt, amely ha a legideálisabb test­vériség jegyében lesz kimunkálva, újra szép és dicső lehet. R budapesti Mezőgazdasági Kiállítás egyes csoportjai A budapesti országos mezőgazda­sági kiállítás gerincét alkotja a te­nyészállatkiállitás, ezenkívül a követ­kező csoportok lesznek még, a ba­romfikiállitás. Külön csoportban sze­repelnek ez évben is az angóra-nyul­tenyésztők, a kutyakiállitás, a lovas­mérkőzések és mutatványok, több napos concours, fogat versenyek és bemutatók lesznek, változatos prog­rammal. A méhészeti kiállítás is új, tetsze­tős kivitelű csarnokba költözik ez évben. Új, szép kivitelű pavilonban fog szerepelni a szeszegyedáruság is. A növénynemesítők nagy anyaggal, szép összeállításban fognak szere­pelni. A gazdasági szakoktatási intézmé­nyek a mult évhez hasonlóan gazdag, változatos és tanulságos anyaggal szerepelnek. A gazdatanácsadó iroda az idén is működni fog. Önálló kiál­lítási csarnokban vesznek részt a gazdasági népiskolák. Az idei kiállításnak kiemelkedő része lesz a mezőgazdasági iparok tárgykörébe vágó kiállítás, amelyet a földmülésügyi minisztérium mezőgaz­dasági kisérletügyi intézményei ren­deznek. A kisérlétügyi intézmények mező­gazdasági ipari kiállítását kiegészíti a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal kiállítási csarnokában a mezőgazda­sági ipari kész termékek értékesíté­sére vonatkozó kiállítási anyag. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara kiállítási anyaga ez évben is egy egész nagy csarnokot fog betöl­teni. A falú egészségvédelmi kérdé­seivel foglalkozó kiállítást a rende­zőség felkérésére a M. Kir. Orszá­gos Közegészségügyi Intézet rendezi, egy nagyméretű pavillont teljesen megtöltő anyaggal. A vadászati csoport keretében idén Széchenyi Zsigmond gróf keletafrikai, indiai és alaskai vadászatainak nagy­értékű trófeái lesznek láthatók. A halászati kiállítás a nyíltvízi, va­lamint a tógazdasági halászat min­den ágát bemutatja a kiállítás láto­gatóinak. Államrendészet kiállítása stílusos pavilonjában szemléltetően fogja bemutatni az erdősítés jelen­tőségét. A M. kir. Dohányjövedék a legjobb dohánymintákat, a dohány­mag értékesítésére és a jégbiztosí­tásra vonatkozó adatokat, növényvé­delmi szereit (niktin, nikotin) mutatja be. Ugyanitt fog szerepelni az ál­lami sójövedék is, amely bemutatja az áltatala forgalombahozott összes sófajtákat. A házipari kiá !lílás pavilonjában a magyar királyi háziipari felügyelőség rendezésében bemutatásra kerülő gazdag anyag méltóképpen fogja képviselni háziiparunkat és iparmű­vészetünket. A „kiállítási faluban", amelynek há­zai jellegzeies vidékeink (Halas, Mezőkövesd, stb.) stílusában épültek, népművészeti és népviseleti bemutató lesz. Idén kunsági és göcseji házzal bővül a kiállítási falu. Az élelmiszerkiállítás megnagyob­bodott csarnokában számos kiállító cég fog szerepelni. Az idei zöldme­zőkiállitás a rét- és legelőgazdálko­dás egyik legfontosabb kérdésére fogja a gazdák figyelmét felhívni. A tejgazdasági kiállítás a tejter­melés és a tej értékesítés szervezet kiépítése terén az utolsó tíz eszten­dőben elért óriási fejlődést fogja szemléltetni. A kiállítás „kisgazda udvarában" a kisíenyésztők mintaszerű istállója és tehéntartása lesz látható. Március 15-nek megünneplése A református főiskola képzőtársa­sága szerdán délelőtt tartotta meg hagyományos emlékünnepét a hiva­talok vezetői, a társadalmi egyesü­letek képviselői s hatalmas közön­ség jelenléte rnelletf. A Himnusz akkordjainak elhang­zása után Nagy Ernő III. é. th. sza­valta el mély átérzéssel Ébresztő­köszöntés 1939. március Idusán c. pályanyertes ódáját Útána Petőfi— Zsasskovszky: Nemzeti induló című dalát énekelte el a kollégiumi ve­gyeskar Szabó Sándor főiskolai ének­és zenetanár vezetésével. Az ünnepi beszédet Süle Jenő IV. é. th. a képzőtársaság ifjúsági el­nöke mondotta, ki párhuzamot vont 1848 és napjaink reformtörekvései között és tartalmas beszéde után megkoszorúzta a honvédszobrot. A Nemzeti dal elszavalása után, amit Adorján Qyula VIII. o. t. szavalt, a honvédszobor előtti ünnepség a Szó­zat eléneklésével ért véget. Innen az ifjúság és a közönség a Petőfi-ház elé vonult, ahol Pető­finek a Szabadsághoz című költe-

Next

/
Thumbnails
Contents