Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-03-12 / 10. szám

2 PAPA ES mm 1939 március 12 a jó Istent. Az Isten iránti nagy sze­retet vezette az egyszerű erdészlakból, a jó szülők köréből az iskolákba, egészen a római egyetemig, hogy minden tudásával és akaratával Isten ügyét szolgálja. Igen nagy tisztelője volt Jézus szentséges Szívének, akit oly szívesen és sokszor imádott a szentségi fátyol alatt. Az Úr Jézus volt számára minta, amely szerint alakította és formálta életét. Szerette papjait, nemcsak a sze­mináriumokban, hanem az egész egyházmegyében. Igazi atya volt. Is­merte minden egyes papját. Bármikor jöttek hozzá szíve és háza minden­kor tárva volt számukra. Minden ügyük érdekelte. És nekünk oly jó volt lábaihoz ülni s hallgatni atyai intelmeit. Szerette híveit is. Felkereste őket nemcsak a városokban, hanem a falvakon és a tanyákon is. Páratlan kedvessége, előzékenysége, figyel­messége lenyügözőleg hatott min­denkire. Nagyon szerette egyházmegyéjét. Az alkotások püspöke volt. Az inten­zív pasztoráció megindításában nem ismert akadályt. Mintegy 22 új plé­bánia, ezenkívül lelkészségek, káp­lánságok, templomok, iskolák és plé­bániák erigálása jelzik nagy alkotá­sait. Városunkat is nagyon szerette. Többször megfordult körünkben. Min­denkor szívesen jött városunkba. Minden intézmény, iskola és egyesü­let virágzása és fejlődése igaz öröm­mel töltötte el. Legutóbb is kará­csony ünnepére lapunk hasábjain küldött,meleg hangú üzenetet ked­ves pápai híveinek. Ki tudná azt a sok szeretetet fel­sorolni, amellyel a megboldogult nagy püspök elhalmozott bennünket, hisz utolsó akarata is szeretett egyház­megyéjét szolgálta, amikor általános örökösévé az egyházmegyéjét tette meg. De nemcsak a szeretet, hanem a szenvedés is életének a története. Szenvedés. Nemes és jó szíve sokat szenvedett. Amikor 40 éves papi jubileumára Rómába utazott, hogy ott, ahol első szentmiséjét mutatta be az Úrnak ugyanott mondjon hálás köszönetet az Istennek, — visszafelé ataztában érte a szélütés s innét kezdve hiába volt minden emberi erőlködés, nem tudott meggyógyulni. Komoly beteg lett s püspökatyánk szívesen fogadta a megpróbáltatás nehéz keresztjét. Példát adott mind­nyájunknak, hogy miképpen fogad­juk el az Isfen látogató kezét. Ajkai nem mondották, csak tekintete árulta el, hogy sokat, nagyon sokat kellett Bútorok egyszerű és legmodernebb ki­vitelben úgy készen, mint ren­delésre ÉL Főiskola-utca 7 Mindennemű berendezési cikkek Könnyített fizetési feltételek! Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron. estékszaküzlet VESZEUE FERENC Horthy Miklós Fő-u. 6. szám. T»|ofgn- 17-05 Lakás: Jókai Mór-u. 56. szám. iiiirL 10 01 Dr. Rott Nándor megyésfőpásztor temetése országos részvét mellett folyt le hétfőn a veszprémi székes­egyházból. A temetési szertartást dr. Tóth Tihamér az új veszprémi püs­pök végezte nagy segédlettel, míg a főpapi temetésen szokásos abszolu­ciókat Hanauer Á. István váci püspök, Breyer Istéán győri püspök, Meszlé­nyi Zoltán esztergomi segéd-püspök és Kelemen Krizoszton pannonhalmi főapát adták. A temetés végén az úgynevezet Gloriózura-misét pedig Hanauer Á. István váci püspök ce­lebrálta. Az impozáns temetésen részvett az örökös király, a kor­mány, a felsőház, törvényhozás, a vármegyénk, egyházmegyék képvise­lete. Az egyházmegyei papság pedig majdnem teljes számban kísérte ki jóságos püspökatyját utolsó útjára. Városunkból is többen vettek részt a nagy temetésen még pedig Hamuth János polgármester, Karlovitz Adolf m. kir. kormányfőtanácsos, dr. Sulyok Dezső képviselő, Simon József pénz­ügyi tanácsos, dr. Nagy György ügyvéd, szerkesztő s a helybeli pap­ság igen nagy számban. (—nyi.) szenvednie. Mikor pedig látnia kellett, hogy egyre hanyatló életereje már nem tudja maradék nélkül betölteni főpásztori kötelességeit, az isteni rendelkezésben teljesen belenyugvó lélekkel Szentséges Atyától segítsé­get kért és kapott dr. Tóth Tihamér püspök atyánk személyében. Ezután is bár minden érdekelte, de mégsem volt olyan nap, hogy ne készült volna a halálra. Szép és harmonikus élet után szép halált adott neki a jó Isten, mert csendben pihent el az Úrban. Elment körőnkből egyházmegyénk jóságos püspökatyja. Kihűlt teste mostmár ott pihen a veszprémi általa épített gyönyörű árpádházi boldog Margit templomában. Mi pápai hívei is búcsúzunk tőle. Mindenek előtt megköszönjük a jó Istennek, hogy miénk volt. Emléke legyen áldott! S hisszük, hogy lesz idő amikor ismét találkozunk! Addig is míg mindennap megemlékezünk imáink­ban elköltözött püspök atyánkról — jusson eszünkbe az, hogy ott vdltunk, amikor eltemettük és amikor meghalt sírtunk. Nyugodjék békében! Felvidéki est Fényes ünnepély színhelye volt folyó hó 6-án a Jókai színház, ahol a Ref. Leányegylet tartotta felvidéki estjét. A színházat zsúfolásig meg­töltötte a közönség, [hogy ezzel is kifejezésre juttassa a Felvidék egy részének felszabadulása fölött érzett örömét. Az estet dr. C^eh-Szombathy László országgyűlési képviselő be­széde vezette be, történelmi és sta­tisztikai adatok alapján tárta fel a magyarság égető problémáit. Össze­fogásra és megértésre buzdított, mert csak ugy végezheti el a magyarság az ujabb honépitést. A széleskörű és nagy hatást kiváltó megnyitó beszé­det a közönség hálás tapssal jutal­mazta. A továbbiakban a ref. nőnevelő inté­zet énekkara Riiook István énektanár vezetésével szebbnél-szebb énekszá­mokat adott elő. A közönség helyes­lése több újrázás után sem akart megszűnni. Az est fénypontja R. l/ozdry Ala­dár felvidéki képviselő előadása volt. Az illusztris vendéget három magyar­ruhás kislány, beszéddel és virágcso­korral köszöntötte, ki közvetlen és meleg szavakkal köszönte meg az I üdvözlést. Vozáry Aladár mindvégig figyelmet lekötő és nagy hatást ki­váltó beszédben a Felvidék szenve­déseit tárta a hallgatóság elé. Élénk színekkel ecsetelte azt a heroikus küzdelmet, amit az elszakitott ma­gyarság a cseh elnyomatás alatt ki­fejtett. Előtárta azokat a tanulságokat, amit a magyarság leszűrhetett a 20 évi elnyomatásból. Majd összefo­gásra, egymás megbecsülésére hivta fel a magyarságot, mert csak ugy remélhetjük a még idegen uralom alatt levő országrészeink visszatéré­sét A közönség mindvégig feszült figyelemmel kisérte a nagyszerű be­szédet helyeslése még hosszú ideig nem akart megszűnni. Ritka műélvezetet nyújtott Szabó Sándor tanár és Gáti Samu s. lelkész zeneszámai; mindkettőben kiforrott zenészeket ismert meg a hallgatóság. Szabó Sándor biztos technikával és művészi átérzéssel oldotta mfg nehéz Villanyerővel minden színre újjáfestem régi kopott cipőjét és reiiküijét, aranyra, ezüstre is. Hó és sárcipőjét barnára, feketére. Győri bőröndös Pápa, Kossuth Lajos-utca 22. feladatát, amelyben méltó kísérője volt Gáti Samu. Rozsnyai Géza tanítóképzős növen­dék kifejező erővel a felvidéki írók verseiből mutatott be egypárat nagy sikerrel. Kedves csemegéül szolgált nyolc pápai úrilány és fiatalember által bemutatott diszpalotás, amely­nek látásával a közönség nem akart betelni. Végül a nagysikerű estet dr. Szentimrey Sándor főszolgabíró be­széde zárta be, ki helyszíni tapasz­talatok alapján a ruszin helyzetet ismertette. Szívesen látnánk máskor is hasonló estélyt. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése Városunk egyik vezető pénzintézete a Pápai Takarékpénztár folyó hó 5-én tartotta 76. évi rendes közgyű­lését Karlovitz Adolf kormányfőta­nácsos elnöklete alatt, melyen a rész­vényesek tekintélyes számmal jelen­tek meg. Karlovitz Adolf elnök meg­nyitó beszédében vázolta a kül- és belpolitikai helyzet kihatását a gaz­dasági életre és azon jelenségeket, melyek a pengő stabilizálását előmoz­dították. A széles látókörű elnöki megnyitó után dr. Molnár Imre ügyész-titkár ismertette az intézet zárszámadását eredmény és veszte­ségszámláját és a jelentéseket, ami­ket a közgyűlés egyhangúan elfoga­dott. Az igazgatóság jelentéséből kitünőleg az intézet évi nyeresége 51.753*29 pengő melyből részvényen­ként 5 P. osztalékot fizetnek, míg a nyereség többi része nyugdíjalapra, javadalmakra, jutalékokra és jótékony­célra lett fordítva. A mérleg adatai szerint az intézet gazdálkodása a súlyos gazdasági helyzet ellenére is kielégítő. A továbbiakban a közgyű­lés a választásokat ejtette meg, meg­választattak a következők: Elnök 9 évre: Karlovitz Adolf. Igazgatóság 3 évre: Dr. Adorján Gyula, Faragó János, Hanauer Béla, vitéz Karcsay Béla, Karlovitz László, dr. Kis Gábor, dr. Molnár Imre, dr. Tóth István, dr. Vathy Gábor. Felügyelő-bizottság 3 évre: dr. Konkoly Thege Sándor, dr. Györké Sándor, dr. Jókay-Ihász Miklós, Kra­usz Móric, Küttel Nándor Szeleczky Gyula. Igazgató-tanács 1 évre : dr. Cseh­Szombaíhy László, dr. Deák László, dr. Donáth Kornél, Deutsch József, dr. Fadgyas Béla, Fa László, Fejes Zsigmond, dr. Glück Sándor, dr. Hirt Miklós, Hoifer Károly, dr. Horváth Károly, dr. Huszár Islván, dr. Kardos Károly, Keszei Ferenc, Kocziha János, Kolossváry László, dr. Lázár Ferenc, dr. Maurer István, dr. Mohácsi Lajos, Ötvös Sándor, Pócza Ferenc, dr. Rédei. Tiboi, dr. Szentimrey Sándor, dr. Tibor István, Tocsik Antal, Zalán György. A közgyűlés végén dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester üdvözölte az intézetet s ezzel a közgyűlés végetért.

Next

/
Thumbnails
Contents