Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-03-05 / 9. szám

Pápa, 1939 március 5., vasárnap ARA I 16 FILLÉR. XXXVI. évfolyam, 9 szám, POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb« miliméter a hirdetések között 4 fii!., a szöveg között 5 fii! Politika és a gondolkodás Teleki Pál gróf mininiszterelnök mondotta parlamenti bemutatkozó beszédében, hogy ma az emberek sokat beszélnek, politizálnak, de keveset gondolkoznak. Ezt az igazságot már régóta érezzük saját bőrünkön és kárunkra, de eddig senki sem volt, aki ilyen határozottan és megfelelő formák között, ezt a magyar hibát elénk merte volna állítani. A politika a magyar ember sajátsága, előszeretettel politizálgat fiatal, öreg egyaránt tartozzon bármilyen társadalmi réteghez. Magában véve ez még nem is volna hiba, ha ez a politizálgatás minden önzéstől egyéni érvényesülési vágytól ment volna, ha nem takargatna a politizálás mindenféle hátsó gondolatokat, ellenben egy vezetné a politika mezejére való lépésekor, hazájának, az egytemes megyarságnak és embertársainak jövője, boldogulása és jobb sorsának kialakítása. Nem egyedülálló jelenség ma, hogy egyének máról-holnapra vedlenek át egyik politikai irányból a másikba, anélkül, hogy ezen irányváltozásukat meggyőzödésüket támogatná, vagy annak megfelelő indokolása. A politikai színváltozás, a mai kor betegsége, aminek egyedüli indoka a mindenáron való érvényesülési vágyban található, mert csodálatosképen, a mai színváltozások legtöbbjike a naposoldal felé történik, elvétve fordul elő egy-egy keserűbb sorsot hozó és érvényesülést egyáltalában nem biztosító politikai állásfoglalás. Helyes a miniszterelnök megállapítása és ebből következne, hogy többet gondolkozzunk és kevesebbet politizáljunk. A mai rohanó életben azonban nehezen képzelhető el, hogy az emberek ezen helyes tanítást máról-holnapra magukévá tegyék. Ma mindent gyorsan akarunk, nem tudunk és nem akarunk időt szentelni, a gondolkodásra és csak a megfontolás utáni politikára. Kritika nélkül teszünk magunkévá minden politikai megnyilvánulást, ha az felsőbb helyről jön. Éppen a politika mögötti önzésünk eredményezi és megfontolás nélküli politizálást, mert a politikát nem önmagáért, nem a hazánkért, embertársaink javáért gyakoroljuk, hanem tisztán önző érdekeinkért, s ezért nem akarunk politikai állásfoglalásunkért küzdeni szenvedni. A minden körülmények közöti

1 érvényesülés vágya fojtja el bennünk a kritikát, gondolkozást. Nem fontos honnan jön valamely koreszme, jelszó, kik vannak mögötte, mit takargat, csak egy a fontos elérjük általa célunkat. Eszköz és nem cél ma a politika, amit ha nem váltja gyorsan valóra vágyainkat, minden lelkiismeretfúrdalás nélkül sutba dobunk és új jelszót keresünk, amely pillanatnyilag jobban látszik szolgálni terveinket. Nem tudunk áldozatot hozni valamely cél érdekébe. Nem ismerjük a küzdelmet, a lemondást kiveszett a fanatikus hit belőlünk, amely szükség esetén mártírokat is csinálhat belőlünk. Mindezek nélkül a po itika csak szemfényvesztés és csak arra szolgál, hogy másokat félrevezessünk, megtévesszünk és vele magunknak szolgáljunk. A politikusok ezen fajtáját ki kell ölni a közéletből, mert ezek minden sorscsapásnál veszélyesebbek az emberiségre, az államra. Mindazok pedig, kik még felbirnak fedezni a politikában idealizmust, tanuljank meg gondolkodni, az élet napi eseményeit megfontolás tárgyává tenni, igyekezzenek a dolgok hátterét maguk előtt megvilágosítani és ha mindezek után politikai meggyőződésük kialakul, tartsanak ki emelett minden akabályon és veszélyen keresztül, tudjanak meggyőződésökért áldozatot hozni, azért ha kell martirnak lenni. A mai kormányzatnak a legégetőbb feladata arra nevelni az emberiséget, mert csak ilyen táborral lehet eredményes munkát kifejteni és az ország sorsának jobbrafordulását elérni. XII. PIUS pápa A nagy békeapostol XI. Pius pápa elhúnyta után az egész katolikus világ érdeklődése Róma felé fordult és feszült izgalommal várta a pápar választás előkészületeiről beszámoló híreket. Szerdán ült össze a pápaválasztó bíborostestület, hogy betöltse a megüresedett Szent Péter trónját62 bíboros jött össze Rómában és csütörtökön megkezdődött a szavazás, amely még aznap eredményre is vezetett. Csütörtökön délután fél hat óra előtt a Vatikán fölött fehér füstgomolyag szállt fel, hirdetve az egész világnak, hogy van pápánk. Róma harangjai megszólaltak, hirdetve az örömteljes eseményt, a nép örömujjongásban tört ki, majd felhangzott a Vatikán erkélyéről a hivatalos bejelentés „habemus papam" és hogy az új pápa XII. Pius néven Pacelli bíborosállamtitkár, Őeminenciája lett. Bennünket magyarokat különösképen érdekelt a pápaválasztás lefolyása, hisz bennünket annyi kedves és széjjeltéphetetlen szál fűz a pápasághoz, melyek ezeréves történelmünk során kifejlődtek. Izgalommal vártuk a Rómából jövő híreket. Vágyaink és reményeink beteljesedtek, Szent Péter trónját a legérdemesebb személyek egykie foglalta el, kihez bennünket magyarokat a szeretet szálai fűznek. Az új egyházfejedelem úgy érezzük Magyarországnak barátja, ennek mutatkozott budapesti látogatása során, mikor a volt pápa követeként az eucharisztikus kongresszuson megjelent. Megszerettük és szívünkbe zártuk Pacelli bíborosállamtitkárt, ki most az egész katolikusság feje lett. Mikor a vatikáni rádió világgá röpítette az örmhírt, az egész magyarság szíve boldogsággal és örömmel lett teli, az épületeken megjelentek a nemzeti lobogók, a templomok harangjai megszólaltak és mindnyájunk szívéből a hála szavai törtek fel és majdnem úgy éreztük, mintha az új pápa csak nekünk magyaroknak lett volna választva. Hálát adunk az Istennek ezen nagy ajándékért és gyermeki szívvel kérjük adjon Őszentsége XII. Pius pápának szentséges atyánknak hosszú életet, egészséget, áldja meg őt legfőbb kegyelmével, hogy Szent Péter hajóját biztos kézzel vezethesse az Isten dicsőségére. Pápa város egy éve Mint minden évben, úgy ezidén is Hamuth János polgármester részletesen beszámolt a város mult évi gazdálkodásának eredményéről, az adminisztrációról, a tisztviselők munkájáról, az egészségügyi viszonyokról és a folyó évi programmjáról. A polgármester ezen beszámoló és programmot adó jelentése az elmúlt tartott közgyűlésen lett ismertetve. A polgármesteri jelentés jelentősebb részeit a következőkben adjuk: A bevételek az 1938. évben 101'2%-ban folytak be, az előírt kiadások pedig 104°/o-ban lettek teljesítve. A város összes bevételei 960.626 P-t, a kiadásai pedig '960.289 P-t tettek ki. A város bevételei az 1938. évben általában emelkedést mutatnak. A javadalmi hivatal az 1937. évvel szemben 7564 pengő bevételi többletet mutat fel. A forgalmiadó részesedés az államsegéllyel együtt 80.427 pengőt tett ki. A házbérjövedeiem az 1937. évivel szembe valamit csökkent, ellenben a földbér jövedelem emelkedett. A tisztviselői fizetések a kiadások 32%-át vették igénybe, a nyugdíjakkal együtt 479.215 pengőt, az összes kiadásoknak 39%-át. A polgármester az elmúlt évben nagy gondot fordított a tartozások törlesztésére. Az 1938. évben tőke törlesztésre fizetve lett 54.168 pengő, kamatokra 48.890 pengő. Hamuth János polgármestersége óta összesen 921.558 pengő lett a tartozásokra részben a tőkére, részben a kamatokra fizetne. Ezen majdnem egy milliót kitevő összeg volt az oka, hogy a város vezetősége nagyobb mérvű beruházásokat nem eszközölhetett. A jövedelmek közül az 1937 évivel szemben emelkedés mutatkozik a borfogyasztási adónál, a húsfogyasztási adónál, a vágóhídi díjaknál, a bácon vágásnál, az ingatlan átruházási illetéknél, az alkalmazottak kereseti adójánál, a részesedési segélynél, a községi pótadónál, a földbéreknél és személydíjaknál. Csökkenés volt a kövezetvámnál, a helypénzeknél, általános kereseti adónál, marhalevél kezelésnél és házbéreknél. Ezen bevétel csökkenések oka legnagyobbrészt az 1938 májustól novemberig tartott ragadós száj és körömfájásban található. A városi üzemek jövedelmezősége