Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-03-05 / 9. szám

Pápa, 1939 március 5., vasárnap ARA I 16 FILLÉR. XXXVI. évfolyam, 9 szám, POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb« miliméter a hirdetések között 4 fii!., a szöveg között 5 fii! Politika és a gondolkodás Teleki Pál gróf mininiszterelnök mondotta parlamenti bemutatkozó beszédében, hogy ma az emberek sokat beszélnek, politizálnak, de ke­veset gondolkoznak. Ezt az igazsá­got már régóta érezzük saját bőrün­kön és kárunkra, de eddig senki sem volt, aki ilyen határozottan és meg­felelő formák között, ezt a magyar hibát elénk merte volna állítani. A politika a magyar ember saját­sága, előszeretettel politizálgat fiatal, öreg egyaránt tartozzon bármilyen társadalmi réteghez. Magában véve ez még nem is volna hiba, ha ez a politizálgatás minden önzéstől egyéni érvényesülési vágytól ment volna, ha nem takargatna a politizálás minden­féle hátsó gondolatokat, ellenben egy vezetné a politika mezejére való lé­pésekor, hazájának, az egytemes megyarságnak és embertársainak jö­vője, boldogulása és jobb sorsának kialakítása. Nem egyedülálló jelenség ma, hogy egyének máról-holnapra vedlenek át egyik politikai irányból a másikba, anélkül, hogy ezen irányváltozásukat meggyőzödésüket támogatná, vagy annak megfelelő indokolása. A poli­tikai színváltozás, a mai kor beteg­sége, aminek egyedüli indoka a min­denáron való érvényesülési vágyban található, mert csodálatosképen, a mai színváltozások legtöbbjike a naposoldal felé történik, elvétve for­dul elő egy-egy keserűbb sorsot hozó és érvényesülést egyáltalában nem biztosító politikai állásfoglalás. Helyes a miniszterelnök megálla­pítása és ebből következne, hogy többet gondolkozzunk és kevesebbet politizáljunk. A mai rohanó életben azonban nehezen képzelhető el, hogy az emberek ezen helyes tanítást máról-holnapra magukévá tegyék. Ma mindent gyorsan akarunk, nem tu­dunk és nem akarunk időt szentel­ni, a gondolkodásra és csak a meg­fontolás utáni politikára. Kritika nél­kül teszünk magunkévá minden po­litikai megnyilvánulást, ha az felsőbb helyről jön. Éppen a politika mögötti önzésünk eredményezi és megfonto­lás nélküli politizálást, mert a poli­tikát nem önmagáért, nem a hazánkért, embertársaink javáért gyakoroljuk, hanem tisztán önző érdekeinkért, s ezért nem akarunk politikai állásfog­lalásunkért küzdeni szenvedni. A minden körülmények közöti 1 érvényesülés vágya fojtja el bennünk a kritikát, gondolkozást. Nem fontos honnan jön valamely koreszme, jel­szó, kik vannak mögötte, mit takar­gat, csak egy a fontos elérjük általa célunkat. Eszköz és nem cél ma a politika, amit ha nem váltja gyorsan valóra vágyainkat, minden lelkiisme­retfúrdalás nélkül sutba dobunk és új jelszót keresünk, amely pillanat­nyilag jobban látszik szolgálni ter­veinket. Nem tudunk áldozatot hozni va­lamely cél érdekébe. Nem ismerjük a küzdelmet, a lemondást kiveszett a fanatikus hit belőlünk, amely szük­ség esetén mártírokat is csinálhat belőlünk. Mindezek nélkül a po itika csak szemfényvesztés és csak arra szolgál, hogy másokat félrevezessünk, megtévesszünk és vele magunknak szolgáljunk. A politikusok ezen faj­táját ki kell ölni a közéletből, mert ezek minden sorscsapásnál veszélye­sebbek az emberiségre, az államra. Mindazok pedig, kik még felbirnak fedezni a politikában idealizmust, tanuljank meg gondolkodni, az élet napi eseményeit megfontolás tárgyá­vá tenni, igyekezzenek a dolgok hát­terét maguk előtt megvilágosítani és ha mindezek után politikai meggyő­ződésük kialakul, tartsanak ki eme­lett minden akabályon és veszélyen keresztül, tudjanak meggyőződésökért áldozatot hozni, azért ha kell martir­nak lenni. A mai kormányzatnak a legégetőbb feladata arra nevelni az emberiséget, mert csak ilyen táborral lehet eredményes munkát kifejteni és az ország sorsának jobbrafordulását elérni. XII. PIUS pápa A nagy békeapostol XI. Pius pápa elhúnyta után az egész katolikus világ érdeklődése Róma felé fordult és feszült izgalommal várta a pápar választás előkészületeiről beszámoló híreket. Szerdán ült össze a pápa­választó bíborostestület, hogy betöltse a megüresedett Szent Péter trónját­62 bíboros jött össze Rómában és csütörtökön megkezdődött a szavazás, amely még aznap eredményre is vezetett. Csütörtökön délután fél hat óra előtt a Vatikán fölött fehér füstgomolyag szállt fel, hirdetve az egész világ­nak, hogy van pápánk. Róma harangjai megszólaltak, hirdetve az öröm­teljes eseményt, a nép örömujjongásban tört ki, majd felhangzott a Vatikán erkélyéről a hivatalos bejelentés „habemus papam" és hogy az új pápa XII. Pius néven Pacelli bíborosállamtitkár, Őeminenciája lett. Bennünket magyarokat különösképen érdekelt a pápaválasztás lefolyása, hisz bennünket annyi kedves és széjjeltéphetetlen szál fűz a pápasághoz, melyek ezeréves történelmünk során kifejlődtek. Izgalommal vártuk a Rómá­ból jövő híreket. Vágyaink és reményeink beteljesedtek, Szent Péter trónját a legérdemesebb személyek egykie foglalta el, kihez bennünket magyarokat a szeretet szálai fűznek. Az új egyházfejedelem úgy érezzük Magyarország­nak barátja, ennek mutatkozott budapesti látogatása során, mikor a volt pápa követeként az eucharisztikus kongresszuson megjelent. Megszerettük és szívünkbe zártuk Pacelli bíborosállamtitkárt, ki most az egész katolikusság feje lett. Mikor a vatikáni rádió világgá röpítette az örmhírt, az egész magyar­ság szíve boldogsággal és örömmel lett teli, az épületeken megjelentek a nemzeti lobogók, a templomok harangjai megszólaltak és mindnyájunk szívéből a hála szavai törtek fel és majdnem úgy éreztük, mintha az új pápa csak nekünk magyaroknak lett volna választva. Hálát adunk az Istennek ezen nagy ajándékért és gyermeki szívvel kérjük adjon Őszentsége XII. Pius pápának szentséges atyánknak hosszú életet, egészséget, áldja meg őt legfőbb kegyelmével, hogy Szent Péter hajóját biztos kézzel vezethesse az Isten dicsőségére. Pápa város egy éve Mint minden évben, úgy ezidén is Hamuth János polgármester részle­tesen beszámolt a város mult évi gazdálkodásának eredményéről, az adminisztrációról, a tisztviselők mun­kájáról, az egészségügyi viszonyok­ról és a folyó évi programmjáról. A polgármester ezen beszámoló és programmot adó jelentése az elmúlt tartott közgyűlésen lett ismertetve. A polgármesteri jelentés jelentősebb részeit a következőkben adjuk: A bevételek az 1938. évben 101'2%-ban folytak be, az előírt kiadások pedig 104°/o-ban lettek teljesítve. A város összes bevételei 960.626 P-t, a ki­adásai pedig '960.289 P-t tettek ki. A város bevételei az 1938. évben általában emelkedést mutatnak. A javadalmi hivatal az 1937. évvel szemben 7564 pengő bevételi több­letet mutat fel. A forgalmiadó része­sedés az államsegéllyel együtt 80.427 pengőt tett ki. A házbérjövedeiem az 1937. évivel szembe valamit csök­kent, ellenben a földbér jövedelem emelkedett. A tisztviselői fizetések a kiadások 32%-át vették igénybe, a nyugdíjak­kal együtt 479.215 pengőt, az összes kiadásoknak 39%-át. A polgármester az elmúlt évben nagy gondot fordított a tartozások törlesztésére. Az 1938. évben tőke törlesztésre fizetve lett 54.168 pengő, kamatokra 48.890 pengő. Hamuth János polgármestersége óta összesen 921.558 pengő lett a tartozásokra részben a tőkére, részben a kama­tokra fizetne. Ezen majdnem egy milliót kitevő összeg volt az oka, hogy a város vezetősége nagyobb mérvű beruházásokat nem eszközöl­hetett. A jövedelmek közül az 1937 évi­vel szemben emelkedés mutatkozik a borfogyasztási adónál, a húsfo­gyasztási adónál, a vágóhídi díjak­nál, a bácon vágásnál, az ingatlan átruházási illetéknél, az alkalmazot­tak kereseti adójánál, a részesedési segélynél, a községi pótadónál, a földbéreknél és személydíjaknál. Csökkenés volt a kövezetvámnál, a helypénzeknél, általános kereseti adó­nál, marhalevél kezelésnél és házbé­reknél. Ezen bevétel csökkenések oka legnagyobbrészt az 1938 májustól novemberig tartott ragadós száj és körömfájásban található. A városi üzemek jövedelmezősége

Next

/
Thumbnails
Contents