Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-02-12 / 6. szám

TUS fóíGmiNIK MINDEN VfiSARNflP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Lap tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkeszlő: ÖR, NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­miliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. ke eszthordozó Krisztus szenvedéseit. Az egyik országban testvér gyilkos barc folyik, a másikban Istenhez kiáltanak a pásztorok az üldözött Egyház megmentéséért, s közben mindenütt a földkerek­ségen hideg szuronyok készülődnek, s az emberi ész a gyilkolás tökéletesítésében éli ki ambícióit. Sajnos a világ olyan képet muta*, mintha a halál gyötrelmeit hordaná szívében. XI. Pius pápa pedig az Igazság isteni őrzője volt, s a sötétség hatalmai elle­nében Krisztus országának megszilárdítását és terjeszté­sét és egyben a világ meg­mentését kereste a béke szel­lemében. Az Egyház belső megújulását szolgálták és cé­lozták a családi élet tiszta­ságáról, az ifjúságnak Krisz­tus útján való megtartásáról és a papi nevelés reformjáról szóló enciklikái. A „Quad­ragessimo anno" a szociális kérdés szabályozása terén folytatta a „Rerum Novarum" kezdetű enciklikának hagyo­mányát és meghatározta a keresztény állameszme kor­szerű megvalósításának té­nyezőit. A békeszerző XI. Piusnak sikerült az a late­ráni egyezmény, mely be­gyógyította a katolikus olasz népnek évtizedes sebeit s a pápaság részéről példaadó nagylelkűséggel adta meg az Unita Italia erkölcsi lét­alapját. Ugyanez a béke­szerző szellem kereste a bol­sevizmus által halálra seb­zett keleti schisma számára az atyai házba való vissza­térés lehetőségeit s a lelkek főpásztorának békeszerző szándéka aggódott a harma­dik birodalom hívő milliói felett. A békeszerző szándék életté válá­sát a nagy pápa egész munkájával bebizonyította, hogy itt nem sikerült, nem rajta múlott. A nagy harc után megbékélten fekszik XI. Pius pápa sókat szenvedett teste a vatikáni ravatalon. Ezt a ravatalt az egész világ hívőinek gyásza veszi körül, de mi magyar katolikusok is megren­dülve búcsúzunk XI. Pius pápától; nemcsak Krisztus földi helytar­tójától, hanem szegény, meggyötört és oly sokat szenvedő magyarok legnagyobb barátjától azzal az imádságos fohásszal: Ave pia anima! Üdvözlégy elköltözött galamb-lélek 1 Virrassz tovább is Egyházad és hű magyarjaid felett I (—NYI.) A vasárnapi nagy pápai ünnepségekre igaz örömmel készült az egész keresztény-katolikus világ. Az összes lapok nagy betűkkel hirdették, hogy mindenhol szerte e világon, ahol katolikusok élnek ezen a vasárnapon különös melegséggel akarják ünnepelni Krisztus földi helytartójának évfordulóját. Indokolt is volt ez a nagy készülődés, mert hisz ezen a vasárnapon kettős ünnephez érkeztünk volna el. A nagy pápa 17. éves koronázási évfo dulójá­hoz és a lateráni nagy béke­mű jubileumához. Az agyongyötört és a békére szomjas emberiség ezekben a napokban, amikor szinte az egész földkerekség háborúra készül, különös tisztelettel akarta leróni a hála adóját a nagy béke­szerző Szentatyának. ^ Bár aggódva gondol­tunk az Örök Város felé, ahol a nagy pápa az elmúlt évek­ben leírhatatlan testi és lelki szenvedéseken ment át, s mindig örültünk, amikor hi­hetetlen lelkierővel ismét talpra állt. Most azonban mégis nagy megdöbbenés­sel fogadtuk a rádió hírét, amikor ma reggel bemondot­ták, hogy Szentséges Atyánk az ünnepségek előnapján, a nagy harc, a sok szenvedés és az éber virrasztás után csendesen elpihent az Úrban. XI. Pius pápa már a múlté. Tizenhétéves uralko­dását lehetetlen egy pár sor­ban méltatni. Azt a gyö­nyörű papi életet mellyel előttünk járt és azt az ember­feletti munkát, mellyel az egész emberiség javát szol­gálta, képtelenek vagyunk rövid cikkecske keretében megrögzíteni. Tudjuk, hogy a Gondviselés embere volt. Bemutathatjuk, mint az Akció Katolika, a Misszió, a szociális szeretet pápáját. Mindezek mellett azt hiszem, hogy a meggyötört emberiség mégis, mint Krisztus békéjének nagy hirdetőjét siratja. Szentséges Atyánk uralkodásának ideje ama még véget nem ért megpróbáltatások időszakába esett, mikor a szenvedés fúriái szabadon száguldottak a földön, s Apokalipszis lovasainak dobo­gása hallik. Péter sziklája körül ma lángol a világ. Az egész vilá­gon mindenütt fölkeltek a sötétség hatalmai, hogy megalázzák és meggyalázzák az ember méltóságát és az Egyházon megújrázzák a

Next

/
Thumbnails
Contents