Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-02-12 / 6. szám
TUS fóíGmiNIK MINDEN VfiSARNflP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Lap tulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkeszlő: ÖR, NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. ke eszthordozó Krisztus szenvedéseit. Az egyik országban testvér gyilkos barc folyik, a másikban Istenhez kiáltanak a pásztorok az üldözött Egyház megmentéséért, s közben mindenütt a földkerekségen hideg szuronyok készülődnek, s az emberi ész a gyilkolás tökéletesítésében éli ki ambícióit. Sajnos a világ olyan képet muta*, mintha a halál gyötrelmeit hordaná szívében. XI. Pius pápa pedig az Igazság isteni őrzője volt, s a sötétség hatalmai ellenében Krisztus országának megszilárdítását és terjesztését és egyben a világ megmentését kereste a béke szellemében. Az Egyház belső megújulását szolgálták és célozták a családi élet tisztaságáról, az ifjúságnak Krisztus útján való megtartásáról és a papi nevelés reformjáról szóló enciklikái. A „Quadragessimo anno" a szociális kérdés szabályozása terén folytatta a „Rerum Novarum" kezdetű enciklikának hagyományát és meghatározta a keresztény állameszme korszerű megvalósításának tényezőit. A békeszerző XI. Piusnak sikerült az a lateráni egyezmény, mely begyógyította a katolikus olasz népnek évtizedes sebeit s a pápaság részéről példaadó nagylelkűséggel adta meg az Unita Italia erkölcsi létalapját. Ugyanez a békeszerző szellem kereste a bolsevizmus által halálra sebzett keleti schisma számára az atyai házba való visszatérés lehetőségeit s a lelkek főpásztorának békeszerző szándéka aggódott a harmadik birodalom hívő milliói felett. A békeszerző szándék életté válását a nagy pápa egész munkájával bebizonyította, hogy itt nem sikerült, nem rajta múlott. A nagy harc után megbékélten fekszik XI. Pius pápa sókat szenvedett teste a vatikáni ravatalon. Ezt a ravatalt az egész világ hívőinek gyásza veszi körül, de mi magyar katolikusok is megrendülve búcsúzunk XI. Pius pápától; nemcsak Krisztus földi helytartójától, hanem szegény, meggyötört és oly sokat szenvedő magyarok legnagyobb barátjától azzal az imádságos fohásszal: Ave pia anima! Üdvözlégy elköltözött galamb-lélek 1 Virrassz tovább is Egyházad és hű magyarjaid felett I (—NYI.) A vasárnapi nagy pápai ünnepségekre igaz örömmel készült az egész keresztény-katolikus világ. Az összes lapok nagy betűkkel hirdették, hogy mindenhol szerte e világon, ahol katolikusok élnek ezen a vasárnapon különös melegséggel akarják ünnepelni Krisztus földi helytartójának évfordulóját. Indokolt is volt ez a nagy készülődés, mert hisz ezen a vasárnapon kettős ünnephez érkeztünk volna el. A nagy pápa 17. éves koronázási évfo dulójához és a lateráni nagy békemű jubileumához. Az agyongyötört és a békére szomjas emberiség ezekben a napokban, amikor szinte az egész földkerekség háborúra készül, különös tisztelettel akarta leróni a hála adóját a nagy békeszerző Szentatyának. ^ Bár aggódva gondoltunk az Örök Város felé, ahol a nagy pápa az elmúlt években leírhatatlan testi és lelki szenvedéseken ment át, s mindig örültünk, amikor hihetetlen lelkierővel ismét talpra állt. Most azonban mégis nagy megdöbbenéssel fogadtuk a rádió hírét, amikor ma reggel bemondották, hogy Szentséges Atyánk az ünnepségek előnapján, a nagy harc, a sok szenvedés és az éber virrasztás után csendesen elpihent az Úrban. XI. Pius pápa már a múlté. Tizenhétéves uralkodását lehetetlen egy pár sorban méltatni. Azt a gyönyörű papi életet mellyel előttünk járt és azt az emberfeletti munkát, mellyel az egész emberiség javát szolgálta, képtelenek vagyunk rövid cikkecske keretében megrögzíteni. Tudjuk, hogy a Gondviselés embere volt. Bemutathatjuk, mint az Akció Katolika, a Misszió, a szociális szeretet pápáját. Mindezek mellett azt hiszem, hogy a meggyötört emberiség mégis, mint Krisztus békéjének nagy hirdetőjét siratja. Szentséges Atyánk uralkodásának ideje ama még véget nem ért megpróbáltatások időszakába esett, mikor a szenvedés fúriái szabadon száguldottak a földön, s Apokalipszis lovasainak dobogása hallik. Péter sziklája körül ma lángol a világ. Az egész világon mindenütt fölkeltek a sötétség hatalmai, hogy megalázzák és meggyalázzák az ember méltóságát és az Egyházon megújrázzák a