Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-11-19 / 48. szám
POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Több hultupát a munbásohnah! Napjainkban sokszor és sokat hangoztatott kérdés a munkásosztály művelődésének problémája. Államférfiak és jeles puplicisták nem egyszer hangoztatják a munkásosztály szellemi továbbképzésének fontosságát, mert igaz az a régi közmondás, hogy minden ország annyit ér a nemzetek társadalmában ahány kiművelt okos koponyával rendelkezik. A keresztényszociálizmus felvetette e kérdés megoldását már régen. Tett is érdekében amennyit tehetett, de felveti e kérdést maga a munkásosztály is — bár önkívületlenül — akko r, mikor gazdasági szervezkedésében a iiberális kapitalista kultúra fattyúhajtásai ellen a keresztényszocialista elvek fegyverével száll síkra. A munkásság ama része, mely régente a szociáldemokrata mozgalomhoz csatlakozott, megengedjük, szintén azt hitte, hogy e forradalmi színezetű kenyérharca mellett elérheti azt a műveltségi mértéket, amely képessé teszi majd őt a többi osztályokkal való mérkőzésre. Ezek előtt, mint elérhető lehetőségek rendszerint a munkásság angolországi szervezeteinek kultüreretíményei függtek. Ám figyelmen kívül hagyták ama ország népének — tehát a munkástömegek társadalmi gyökérzetének — már elért kultúrfokát és főleg a hazafias angol munkásvezérek tagadhatatlan magas államtudományi és nemzetgazdásági érzékét és tudását. A munkája után kimosakodott cilinderes és kesztyűs angol munkás alakja lebegett szemük előtt. Az angol munkássé, aki a színházban hangversenyteremben és matinékon az egyetemi tanárokkal, bírákkal és államfunkcionáriusokkal egysorban ül. A szerepekre azonban a vezérek csak saját személyükben törekedtek s a tömeg maradt ott, azon az értelmi és társadalmi fokon, mint volt. Nagy csalódással látja most maga a munkásság, hogy a munkásvezérek előtt minden fontosabb volt, mint az, hogy a dolgozó tömegekben a nemzeti eszmék fejlődéséhez simuló értelmet, modort és műveltséget kialakítsák. Az ezeréves kultúrával büszkélkedő nemzet nagy szellemi kiváltságai mind elismeréssel vannak a magyar dolgozók teljesítményéért, sietnek példát adni a kérges tenyerek megbecsülésére — kézfogással és az ünnepélyes pillanatok multán nem veszik észre, hogy a kultúrálatlanság keményebben szorítja ökölbe a kérges kezet — mint maga a nyomorúság l „A munka nemesít", — de a munkáslélek nemesítéséfintézményesen még eddig nem tűzte céljául egyetlen hivatalos tényező sem. Az iparoktatás keretében nyújtott általános kullurértékek további gondozás híján devalválódnak az élet harcában, a főleg fizikai erőkkel küzdő munkás lelkében. Ilyen körülmények között a magyar munkásosztály olcsó prédájául dobva a romboló törekvéseknek annyira alatta marad a szükséges nemzeti kultúrnívónak, hogy szakmunkája elvégzésén kívül társadalmunkban nem jöhet számításba. Aki a munkások nemzeti és szociális gondozására magasabb kultúrával száll alá, az a magárahagyatottság mártiromságára adja magát és valóban óráról-órára erősítse a küldetésben való hitét, hogy missióját kitartással tudja végezni. Sokan ilyenek sebzett lélekkel, az emberiség pusztulásának rémes látományaitól sújtva, tántorodnak viszsza ettől a világtól meiynek küszöbe fölött szinte ott lebeg Dante poklának cégére: Itt hagyj fel minden reménnyel I és főleg azzal a reménynyel, hogy valaki segítségedre jő ... Az Isten teremtményének határtalan nagy szeretete, az embertestvériség . fanatikus átérzése, a faj és a haza irányában önfeláldozásra késztető kötelességtudás és fölmagasztosult filozófia kell ahhoz, hogy a munkásosztály kulturális felszabadítására kulturember vállalkozzék. Ügy mondjuk felszabadítására, mert aki a kulturálatlanságból Istenhez, hazához és szellemmi kultúrához akarja emelni a dolgozó tömeget, az új szabadságharcát vívja a munkásságnak és egyben a nemzetnek I Ezek a megállapítások szólnak be felé és kifelé egyaránt. Befelé, a munkástömegek felé, hogy felbecsüljék az értük végzett áldozatos munkát és iparkodjanak magasabb kultúremetkedésre, kifelé a magyartársadalomnak pedig, hogy az illetékesek méltányolni tudják ennek a munkának szükséges voltát. Többet tanulni l Minden munkásnak meg kellene hallani a jelszót, mert épen ők azok, kik számára az élethivatás, a nehéz kenyérszerzés, a mostoha sors, a tudás, a tanulás lehetőségét annyira megnehezíti, vagy teljesen el is zárja tőle. A tudásnak, a szellemi képzettségnek hiányát munkája közben kétszeresen kell éreznie, mikor minden lépésénél az emberi szellem óriási erejét és hatalmát látja. Hiszen minden, mit két keze munkájával összehoz; a szerszám, a gép, az épület stb. a testi munkán kívül a tudásnak is gyümölcse. • Látni kell, hogy a mai tőkés gazdálkodás bámulatraméltó eredményeiben a szellemi munka, a számítás, a szervezés járomba hajtja a testi munkát s azt a haszontöbletet, mit kettőjük összedolgozása hozott létre, részlehajlóan a tőkének juttatta. Ha a munkásság érzi és belátja, hogy a változást egyedül az ő akaratereje, tudásvágya hozza csak meg s a testi munka mellett a szellemi tudást is megbecsüli, saját maga képzésére nagyobb súlyt fektet, maguktól omlanak össze azok a válaszfalak, melyek egyes társadalmi osztályokat a kultúra hiánya másik oldalon magas foka miatt egymástól elválasztanak. Azért mondjuk: nagyobb kultúrát a munkásoknak, kultúrnemzethez méltó kultúrát I Ez is egyike a halaszthatatlan keresztény és szociális reformoknak I Sz—L. A város 80 ezer pengő kölcsönt kap kislakások építésére A város költségvetésével kapcsolatosan közöltük polgármesterünknek azon terveit, amelyek kislakásépitkezéssel kapcsolatosak. Hamuth János polgármester ezen tervei megvalósításánál nagy segítséget talált dr. Antal István, a város képviselőjének személyében, ki a nagyszabású terveket ugyancsak magáévá tette és mindent elkövetett a megvalósítás érdekébe. A közös munkának meg is lett az eredménye, ugyanis a Belügyminiszter értesítette a várost, hogy 80.000 Társadalombiztosító Intézettől engedélyezi. Most már, hogy a Belügyminiszter engedélyezte a kölcsön felvételét, a tárgyalások megindultak az OTI-val a kölcsön folyósítását illetőleg. A folyósítandó kölcsönből a város vezetősége a Kertsor-utcában levő városi telken 20 kislakást kiván építtetni, mely lakások mindegyike egy szoba, konyha és kamrából állana. Előreláthatólag az építkezések már a tavasszal meg is indulnak. pengő kölcsön felvételét az Országos Iparengedélyek és iparigazolványok felülvizsgálata Az 1939. évi IV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet értelmében Pápán is megtörténtek az iparengedélyek és iparigazolványok felülvizsgálatai. A város területén összesen 1630 iparengedély, illetve iparigazolvány van érvényben. Az érvényes jogositványosok közül 1382-en adták be okmányaikat felülvizsgálás végett. Az iparhatóság a beadott nyilatkozatok és okmányok alapján megkezdte a felülvizsgálat munkálatait, amelyek a legutóbbi napokban nyertek befejezést. A telülvizsgáiat munkálatai a városi hatóságoknak sok gondot okoztak, ugyanis a legtöbben hiányosan töltötték ki a kérdőpontokat és a hivatkozott okmányok csatolását is elmulasztották. Mindezen nehézségek ellenére sikerült a felülvizsgálatot befejezni. A felülvizsgálat eredménye szerint az elbírált 1382 engedélyes közül kereszténynek tekintendő 910, viszont zsidónak 422. Ezen számban benne foglaltatnak a kereskedők, iparosok, gyárak és egyéb iparengedéllyel biró vállalatok. Százalékszerüen az engedélyesekből 66-38 százalék kereszténynek, 33*62 százalék pedig zsidónak tekintendő. Az I. fokú iparhatóság a megállapító véghatározatot és a névjegyzéket november 15-től kezdve a város kistanácstermében közszemlére tette ki, ott azt bárki a hivatalos órák alatt