Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-02-05 / 5. szám

Pápa, 1939 február 5., vasárnap ÁRA s 16 FILLÉR. 3F XXXVI. évfolyam, 5 szám. POlUS IIE f IL fé P, Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Teleíon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos: a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: >R. GYÖ&SY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmiliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Rohanó élet Futás, tájékozódás, az elérhetetlen folytonos hajhászása, elégedetlenség tapasztalható az emberek legtöbbjénél. Valahogy mindenki elveszítette a lába alól a talajt, mindenki fut valami | után, mit elszeretne érni, mindenki ; egy jobbra, biztosabbra vágyódik, j amin állva, magának biztos fundamentumot teremtve, megindulhasson egy új életre, kikapcsolva mindazt, ami nehéz és terhes volt. Rohanás az élet új célok és ideálok felé és ebben a rohanó életben sokan elfeledkeznek a legbensőbb énjükről, szivük igazi vágyairól és a legfontosabbról, a leikükről. Ma mindnyájunk életét a külső körülmények irányítják, egyik ember a politika uj elveit hajszolja, ott akar magának új lehetőségeket teremteni, a másik a vagyon után fut, a harmadik mindent félretéve csak sajáí személyiségét tekinti a célnak és emiatt félreiug politikát, átgázol embereken, élőkőn és megholtakon. A legdivatosabb ma a politika, a legtöbb ember ebben véli feltalálni azt az utat, amely neki is jobb sorsot és életet hoz. Ma a politikai eszmék korszakát éljük, minden óra felvet valamely új eszmét és ezek mindegyike megtalálja a maga követőit. Minden új politikai eszmének meg is vannak a maga szépségei és ezek propagálói igyekeznek is ezeket kihangsúlyozni. Kapunk is az új eszmék és gondolatok után, mert mindig az újtól, a még kinempróbálttól várjuk a csoda megvalósítását. Mindig csalódás a vége, egy rövid idő után kénytelenek vagyunk rájönni, hogy ez is olyan, mint a régi, ez is csak a vezetőknek használ, nem a vezetetteknek. Még sajnálatosabb jelensége a mai kornak, hogy sokan félretesznek mindent, csak magukat tekintik egyedüli célnak. Nem fontos nekik semmi, nem kell nekik politikai ideál, vagy ha azt ideig-óráig magukévá is teszik, csak azért, hogy ennek révén érhessék el önző céljaikat. Gyakori ma hallani, miért maradjak mindig én le, mikor a másik olyan szép eredményeket ért el, mit érek a politikai elveim mellett való kitartással, ha az semmiféle előnyt nem hoz. Sajnálatos jelensége ez a mai kornak, amelynek következményei beláthatatlanok. Hasznot, előnyöket várunk ma mindentől, kivesztek az ideálok. Az emberek életét már nem a meggyőződés irányítja, hanem az egyéni önzés. Minden politikai megmozdulás megtalálja a maga követőit, kivesztek azonban az eszme fanatikusai. Politikai meggyőződésünket aszerint irányítjuk, mint azt érdekeink sugallják. Mindennapos eset, hogy azt, akit ma egyik oldalon látunk, holnapra a legellentétesebb irányba fordul és mindez azért, mert ott látja érvényesülésének legjobb lehetőségeit. Rohan az élet és vele rohannak az emberek a sötét ismeretlenségbe, saját pusztulásukba. Áldozat nélkül nincsenek gyümölcsök. A mártírok korszaka lejárt, mert az emberek csak eredményt akarnak látni, minden áldozat nélkül. Az önzés, az egyéni érdek homályosítja el az emberek tisztánláíását és emiatt veszítik el tetteik irányitá| sánál egyéniségük legszentebbikét, a { le'kiségüket. A lélek nélküli munka j soha nem hozhatott maradandó gyü' möicsöket, mindaz, ki lelki meggyő! ződés nélkül követ valamely célt, nem j tud az eredménynek örülni, nem érzi j magát soha kielégitettnek. Vissza keli tehát térni a régihez, mikor még tudtunk lélekben lelkesedni, a szépért és jóért rajongani, mikor még voltak az eszméknek fanatikusai és mártírjai. Ha lé'ek nélkül rohanunk tovább az életben, pusztulás, kiábrándulás és elégedetlenség lesz osztályrészünk. Mérséklik a mezőgazdasági szerszámok árát A mezőgazdasággal foglalkozók régi sérelme, hogy a mezőgazdaság folytatásához szükséges anyagok, szerszámok és segédeszközök ára nincsen arányban a mezőgazdasági terménytk árával és viszonylagosan magasabb árúak az iparicikkeknél. Az illetékes körök már régóta foglalkoznak ezen kérdés megoldásával. A közelmúltban az árkormánybiztosság tárgyalásokat folytatott a mezőKétszázezer önálló iparos van az országban gazdasági szerszámok árának leszállítása érdekében. A mostani tárgyalásoknak meg is lett az eredménye. A mezőgazdasági szerszámokat előS állító vállalatokkal történt megállapodás szerint az ármérsék'és nagyon jelentős lesz és előreláthatólag egységesen 20 százalékkal lesznek olcsóbbak ezen dolgok. Az ármérséklés rövidesen meg fog történni. Egy ország gazdasági helyzetének javulását igazolja, ha az önálló kisegzisztenciák száma szaporodik. Mi nél több az önálló egzisztencia, annál kevesebb gondja van az államnak a munkanélküliséggel, a munkaalkalom teremtéssel, mert az önálló kisegzisztenciák normális életlehetőségek mellett maguk gondoskodnak fenntartásukról. A kincstár szempontjából is előnyös a kisegzisztenciák szaporítása, mert ezek szaporodásával növekszik az adófizetők száma is. A szaporodásra a legnagyobb lehetőségek az iparnál vannak, hol az iparossegédek legnagyobb része a segédidő leteltével arra törekszik, hogy magát önállósítsa. Az ipartestületek kimutatása szerint az évközben történt szaporulat és fogyaték figyelembevétele után az önálló iparosok száma a következő volt: 1921 év végén 107 051 1934 „ „ 158 876 1936 „ „ 170 190 1917 , „ 177.301 Az 1921-1934 években az évi átlagos szaporulat 3702 volt. Az ezt követő konjukturális évek lényegesen növelték az évi átlagos szaporulatot. Az 1935/36 években az évi átlagos szaporulat 5657 volt. Az 1937 évben a szaporulat már 7111 volt. Ezen adatok ismeretében az 1938 évre 8000 körüli szaporulatra lehet számítani, ezt azonban megakadályozta az a körülmény, hogy már egy fél év óta szünetel az iparengedélyek kiadása, így tehát eddig mintegy 4000 iparosifjá várja az önállósulást. Meplaiul a üeszprémmegyei Bazdáfe nemzeti Szövetsége Vármegyénk gazdaközönsé^e látván, hogy a magyar földdel kapcsolatos szociális tennivalók tekintetében ujabban mindenki il etékesnek taitja magát nyilatkozni, és nem átallják ! mások problémáiból maguknak poli| tskai tőkét kovácsolni, elhatározta, I hogy kiveszi e problémakört az ille| féktelenek kezéből és az agrárszociális problémák saját hatáskörében való azonnali és gyökeres megoldása végeti egy táboiba gyüju mindazokat, akiknek a magyar földdel akár birtokjogi, akár szo'gálati kapcsolataik vannak. A tárgyalások már anynyira előrehaladtak, hogy folyó hó 12-én, vasárnap délelőtt 2 órahor Veszprémben, a városi mozgófényképszinházban megtartják az alakuló közgyűlést is. A jövő hét elején vármegyénk minden községében megjelennek a plakátok, amelyeken a szervező bizottság meghívja a gazdákat és mindazokat, akiknek a magyar földdel kapcsolataik vannak az alakuló közgyűlésre, A szervező bizottság ezúton is meghívja azokat, akik a magyar főid és népe jövőjét szivükön viselik. 3 pápai Mtiai-kör előadása Január 29-én vasárnap 6 órai kezdettel tartotta meg estjét a Jókai kör a Nőnevető-intézet dísztermében, a termet zsúfolásig megtöltő közönség jelenléte mellett. Medgyasszay Vince a kör elnöke üdvözölte a megjelenteket, a helyi előadókat s pár szóval méltatta Jókai nagyságát, ismertette annak pápai és pesti életét, majd üdvözölte unokáját Feszty Mását. Medgyasszay Vince szavai után Feszty Masa olvasta fel megemlékezését Jókai gyermekkoráról. A hallgatóság figyelmét lebilincselő felolvasásában kifejtette, hogy milyen lelki vívódásokkal teli annak az élete, ki nagy ember unokájaként születeti, mert az nagyon nehezen tudja értékelni a maga tehetségét. Majd arról emlékezett meg, hogy ő állandóan a nagypapáról hallott a családban, az volt a család mindene. Reggelenként ki szoktak sétálni nagypapával a kertbe és együtt gyönyörködtek a rózsákban. Egy alkalommal egy kigyótól nagyon megijedt, amit azonban nagypapa bo'jával ártalmatlanná tett. Feszty Masa nagy tapssal fogadott élvezetes felolvasása után a Kárpát Dal- és Zeneegylet szalonzenekara Sümegh Lolhár vezényletével eljátszotta művésziesen Czibulka: Szevil-