Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-08-27 / 36. szám

PQLiTI HHI HEfllAP. ~ MEGJELENIK MINDEM VflSÍRNflP. Szerkesztőség Horthy Miklós Fő-utca >1. leieíon. 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: HA(ÍY GVÖRG Y, Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. jrjr a magyar ifjúság, kezébe kapva a könyvet, csapatostól fogja újból ellepni rövid néhány napon belül városainkat, közlük a Dunántúl nevezetes iskolavárosát, Pápát is. Régen nem volt a légkör olyan villámoktól terhes az iskolai munka megindulásakor, mint most. Bár tavaly szeptemberben is viharfelhők gomolyogtak felettünk, akkor mégsem állott ennyire közel az általános kirobbanás veszedelme, mint most. Nehéz lesz ebben a feszüli levegőben leülni a könyvek mellé és minden másról megfeledkezve beletemetkezni a belük tengerébe és a tekintetet egyedül a jövőre függesztve készülni a ,nagy ismeretlenre, az éleire. Pedig a fiatalságnak nem lesz és nem lehet más feladata ezekben a nehéz napokban sem, mint tanulni, tanulni, tanulni. Nevelő és növendék, tanuló és tanár csak akkor fogja fel helyesen a kötelességét és csak akkor hü fia hazájának, ha abban a szent pillanatban, amikor az iskola kapuját átlépi, vagy otthon, asztala felett a könyv fölé hajlik, elfelejti azt, hogy künn 1639-et írnak. Mert a politika, akár külpolitika, akár a belpolitika a nagyok dolga, semmi esetre sem az ifjúságé. Még eddig mindig, — kivétel nélkül mindig — az egész nép rovására ment az, ha a fiatalság tanulmányai helyett a politika kiismerhetetlen fortélyaira szegezte a szemét és ahelyett, hogy jövendő hivatását szolgálta volna, a jelen zavarainak adta ái magát. Nálunk is előfordultak az utóbbi időkben, l;ogy nevelők tanítványaik lelkébe nem a mindig és minden körülmények között igaz és megmaradó isteni és emberi törvényeket, természeti és természetfeletti igazságokat akarták beleplántálni, hanem megkísérelték őket befogni a maguk politikai szekere elé. Ez azonban bün a nemzet ifjúsága és rajta keresztül a nemzet ellen, mely nem épít heti jövőjét mérgezett! el kü fiatalok elfogult gondolkodására. Sem napi, sem pártpolitika nem lehet otthon a középiskolában, ha egyáltalában ezt a profán szót az iskolával kapcsolatban említeni lehet, í-,kkor csak magasabb értelmű nemzetpolitikáról lehet szó, a nemzet ezeréves éleiének végérvényesen leszűrt és a divatok változásának ki nem tett törvényeiről. A tanár tanítson, a diák tanuljon, mert ahhoz, hogy egy nép boldoguljon, első és elengedhetetlen követelmény, hogy mindenki teljesítse kötelességét ott, ahova sorsa éppen állította. A kötelmek összezavarása csak felfordulást, megzavaródást és fejetlenséget okoz, aminek kráterébe már nem egy jobb sorsra hivatott nép szédült bele önhibájából. Dr. Czapik Gyula megyéspüspök felszentelése Hírt ?d'unk pár héttel ezp'őtt arról az öiverdeies eseményről, hogy XII. Pius pipa Őszentsége kinevezte az új veszprémi megyéspüspököt dr. Ö20pik Gyula apostoli piotonotárius szemedében. A kinevezésről szóló pápai bulla már megérkezett a budapesti apostoli íiunciatuiára, ahol aug. 19-én megjelent a veszprémi új megyésfőpásztor, hogy leiegye az esküt. Az apcsfoíi nunciaturén történő eskütétel után Magyarország kormányzójánál jelent meg a megyésfőpásztorunk, ahol az egyházfejedelrrek kinevezése alka'mával szokásos hűségesküt tette le. A megyésfőpászior püspökké szentelése augusztus 27-én d. e. 9 órakor lesz a budapesti egyetemi templomban. A püspökszente'ési szertartást Serédi Jusztinián bíboros-hercegfi nsgyboTdcgosszonyl opszggos vásár Az országos vásár iránt már napokkal ezelőtt élénk érdeklődés mutatkozott. A vásár látogatói nem is csalódtak, s nagy mértéiben kielégítette a hozzáfűzött reményeket. Különösen kedvezett a jó időjárás, mi bizonyára növelte a vásár jó hangulatát. Nagy volt a kereslet a jóminőségű vágómarhákban, továbbá hasas és borjas tehenekben, valamint hizlalásra beállítható borjukban. Ezekből a felhajtás azonban aránylag kevés volt. Árak nem változtak. Hasas tehén kg-ként 70 fill.' friss borjú „ 75—80 „ tinó „ 50-60 „ vágó marha „ 35—50 „ szopós borjú w 60—75 „ Lóárak aránylag szilárdak voltak, különöstn a ó minőségű ló ára volt tartott. Kocsi- és hintós ló páronként * 1 éven aluü csikó páronként vágó ló drb-ként 1000-1300 P 120—180 P 80-180 P Szállítás Budapestre 3 vagon ló, egyéb belföldre 11 vagon tinó és ökör, 3 vagon szopós borjú. Hizott sertés nem volt, mert a gazdáknál már a vásáron kívül megveszik a húsiparosok és az exportörök. Felhajtás legnagyobb része választási malac és süldő volt. Az ár csökkenő tendenciát mulat. Választási maírc páronkén* 12-20 P süldő páronként 50—100 „ Felhajfás volt szarvasha 1688 drb, eladató t 836 drb; ló 898 drb, eladatott 195 drb; sertés 3240 drb, e? datott 1560 drb. Felhaj'olt sertések száma volt különösen nagy, mi'ven a köze'multban nem volt. A vásárt úgy most mint eze'őtt a vidékiek nagy számban keresték fel s azon sz^p számban vásároltak is. A szép idő a benti kirakodó vrsárnak is kedvezett s az állatvásár kedvező alakulása éreztette ha'ásáí. Á falában azonban a benti vásár nem elégítette ki a kirakodókat. j prímás fogja végezni. Segédkezni fog a ptispökszenielésréi dr. Breyer István győri és dr. Madarász István kassai megyéspüspök. Az új püspökünk címerében Jézus Szíve látható, alatta az evangéliumos könyv. Egyik oldalán írétől), a másikon pedig olajág. A címer jelmondata : „Cordi Jesu — Corda omnium" (Jézus Szívének — mindnyájunk szívét). A felszer telés után fog a megyésfő pásztor döníeni arról, hogy mikor tartják meg Veszprémben az ünnepélyes beiktatását. Az időpont még nincs meghatározva. A veszprémi székeskáptalan, a papság, hívek — mint értesültünk — igen nagy számban képviseltetik magukat az új megyésfőpászforunk felszentelésén. Tudatlanság és nyomor! A lepke azért repül az égő lámpának, mert tetszik neki a fényesség s nem tudja, hogy a lángtól elég. Az embereket is azért tudják tetszetős jelszavakkal nekivezetni a falnak, mert tudatlanok s nem tudják, minek hova megy a vége. A tudatlanság és nyomorúság ikertestvérek! Elválaszthatatlanok egymástól ! Ott tehát, ahol nagy a nyomor, nagy a tudatlanság is. A beszegezett ablak mögött a betegség tanyáz! A napfényes, levegős lakásokban pedig az egészség lakik! A tudatlan ember koldus s nyomorúságában úgy vergődik, mint a szárnyszegett madár 1 A világos fejű, okos ember ügyes, ura a he'yzetnek. Kétségbe nem esik, mindig feltalálja magát. Nem csetlik-bot lik. Repül, mint a sas. Ahhoz, hogy az emberek boldoguljanak, több öntudat kell! A táglelkiismeretű, minden hájjal megkent okos emberek a munkás emberek tudatlanságából élnek. A tudatlanság az ő számukra kimeríthetetlen aranybánya. A rádió, a szikratávíró és repülőgép korában a dolgozó embertömegek megélhetése éppen olyan bizonytalan, mint évezredekkel ezelőtt volt. A technika csodálatos fejlődésével a munkásemberek életszínvonala nem emelkedett megfelelő arányban. A feltalálók zsenialitása, a technika csodálatos fejlődése, a tudomány előre haladása egyes embereknek mérhetetlen nagy vagyont és jólétet, a dolgozó emberek legnagyobb részének pedig bizonytalan életet é& nélkülözést hozott. A mai gazdasági rendben a mun-