Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-08-06 / 33. szám

Női nadrág kis hib Matt sarmőz nadrág 148, M. selyem kombiné 2 98, M. selyem hálóing M. selyem ingnadrág Férfi pamut sporting Férfi m. selyem sporting -79 1'39 1 a98 3*98 148 T59 3*38 Izgatás vagy építés Mióta világ a világ, az emberek sohase voltak fogytán a panasznak, elégedetlenségnek, morgásnak. Okkal, ok nélkül volt ezekből mindig elég. A múltban is panaszkodtak az embe­rek, sajnáltatták magukat ok nélkül, önző érdekeiket is tüntették fel köz­ügynek. Mióta csak ember él a föl­dön, mindig nehéz volt megállapí­tani, hol érdemlik meg embertársa­ink részvétünket, hol szorulnak iga­zán segítségünkre, hol húzódik meg értelmetlenség, félreértés, félrevezetés, önző érdek a panaszkodás leple alatt. Régente is úgy volt, hogy szánal­munkat, részvétünket, segítségünket nagyon gyakran kaparintották meg azok, kik nem szorultak rá, a rászo­rulók és érdemesek pedig nagyon gyakran lettek kisemmizve. Mostaná­ban azonban az eltolódás olyan nagy az álpanaszkodók, az ok nélkül vagy önző célokat színlelő lármázók javára, hogy a jogos panasz, elkeseredés való­sággal elsikkad a leglehetetlenebb, a legönzőbb személyes célok fülsüketítő lármájában. Ma a maga személyes ba­ját, panaszát, elégedetlenségét, önző céljait, okos vagy hóbortos elgon­dolásait mindenki közügynek tüntet­heti fel. Régente a jómódú gazda panaszát elintéztük mosolyogva, hogy hát hi­szen sok a baj, elismerjük: sok vagy kevés volt az eső a gabonára, a szőlő­nek a felét elvitte a fagy, a másik felét elverte a jég, de azért olyan ter­mes volt, mint soha. Az Úristen ha­talmát csak egy huszonnégy órára kívánó ország- és társadalommentő hóbortosakat szelíd gúnnyal ugrattuk. Ha valaki a társadalom hajótöröttje lett, eltűnt vagy a szociálista pártba menekült titkárnak, újságírónak. Min­denki érezte, a józanok is, de maguk az érdekeltek is, hogy az igazság és valóság csak igen kis százalékban van mellettük. Ma mindenki természetesnek tartja, hogy a jómódú gazda ingyen föld­osztást kíván. Eszébe se jut, hogy talán a más vagyonához való hozzá­nyúlásnak csak akkor van jogosult­sága, ha nyomorúságot szüntet meg. Hogyan is jutna eszébe, hiszen a kor­tesek, az ő vállán az országkormány­zására törtetők az igazság hirdetésé­vel nem érhetnék el önző céljaikat. A holdkórosok, a hóbortosok előtt is megcsillantja a lelkiismeretlen, min­den eszközzel beérkezni, hatalomhoz jutni akaró had a megvalósulás lehe­tőségét. A saját hibájából lecsúszott, vagy be nem érkező, mindenre elszánt elem több biztatást kap hivatal, állás elnyerésére, mint azok, kik a sors mostohasága folytán minden érdemes voltuk ellenére sem tudtak elhelyez­kedni. Ma a saját hibájukból lecsú szottak a hangadók és hangosabbak, mint azok, kiknek volna okuk az el­keseredésre. Napjainkban az emberi eltévelyedés már odáig megy, hogy egyesek személyi vagy családi vetél­kedéseiket, gyűlölködéseiket annak a pártnak a segítségével akarják fel­számolni, melyre most minden gyön­geség, türelmetlenség, hóbort felra­kódik. Régen is megvolt ez az önző játék. A politikából régen is sokan húztak hasznot. De akkor nem fenyegette felborulással országunkat, nemzetün­ket. Akkor Mikszáth Kálmán humo­rával néztük s közönséges stréber­ségnek tartottuk azt, ami a mai körülmények között hazaárulás, go­noszság. Történelmünknek egyetlen korsza­kában sem volt szükség annyi hideg­vérre, önuralomra, összetartásra, mint napjainkban, mikor óriási lehetősé­gek előtt állunk, de ugyanakkor a széthúzás örökre bezárhatja nemze­tünk előtt a kaput. Teleki Pál gróf, jelenlegi minisz­terelnök mondta február hónapban a cserkésztisztek gyűlésén, hogyha az ősszel az ország fegyelmezetten, nyu­godtan otthon ült és dolgozott volna, elértük volna a tárgyalás első két napján mindazt, sőt többet, mint amit visszakaptunk egyhónapi izga­lom után. Ellenségeink a mi kislel­kűségünkre, hisztérikus viselkedé­sünkre építve, forradalomra vártak nálunk. A legkevesebb, amit okoznak a jelenlegi izgatók, ez az izgalom, tü­relmetlenség. Mindenki jobban akarja tudni mi a teendő, mint a kormány­zat, mely pedig talán mégis jobban ismeri a körülményeket, mint a szük­séges ismeretekkel nem rendelkező kávéházi politikusok. A politikában a megtérés még nehezebb, mint a vallási életben. Nagyon sokan nem is akarnak meg­térni, felfogásukat változtatni, mert akkor önző érdekeik munkálásáról kellene lemondaniuk. De vannak so­kan, kiket a nemzeti jelszavak ejtet­tek meg, kiket szenvedélyes, a 20 éves várakozásban való kifáradás so­dort azok közé, akiknek munkája vég­eredményképen a nemzet idegerejét, lélekjelenlétét teszi tönkre. Gondolja­nak csak vissza a 21 évvel ezelőtti patkányforradalomra. Ott is volt min­denki számára jelszó, amivel igazol- » hatta a felforgatókhoz való csatlako­zást. Az eredmény, hogy Magyaror­szág nagyrésze elveszett, a megma­radtra nyomorúság, megalázás sza­kadt. S ha ez a meggondolás nem elég, nem józaníthatná ki környékünkön azokat, kik komolyan veszik a nem­zeti jelszavakat, ami a közeli falvak­ban a magyarság ellen történik ? Ha a félrevezetettek, a kijózanodottak otthagyják azokat, kik saját érdekei­ket munkálják izgató, lázító mozgal­mukkal, ezek is eltűnnek. y. s. meglátogatására, vagy esetleg mun­kahelyüktől távoleső helyen üdülésre használhassák fel. Mivel a rendelkezés a munkások és családtagjaik óriási számát érinti, természetesen gondoskodi kellett ar­ról is, hogy megfelelő ellenőrzési rendszer bevezetésével az esetleges visszaélések megakadályoztassanak. Ezért minden munkás személyazo­nossági igazolójegyet kap. Ezenkívül a munkás a maga és családjai számára feláru jegy váltá­sára szóló utalványt kap, amelyen szabadságának ideje, tehát az az idő is fel lesz tüntetve, amely alatt a kedvezményt élvezheti. A munkaadók és az ipartestületek között a személyazonossági igazoló­jegyeket, valamint az utalványokat az Országos Ipari- és Bányászati Csa­ládpénztár osztja szét. Látható ezekből az intézkedések­ből, hogy a Miniszter rendelete vég­rehajtásánál a lehető legnagyobb egyszerűségre törekedett. A most vázolt egyéni utazási ked­vezmény mellett a Miniszier elő kí­vánja mozdítani a munkásság cso­portos utazásait is. Éppen ezért ki­látásba helyezte, hogy a kulturális és szociális célú csoportos munkásuta­zásokra a jövőben nagyobbmérvü — a csoportok látszámának megfelelően 57—75% ig terjedő menetdíjkedvez­ményt fog engedélyezni. Ezeket a kedvezményeket a Miniszter az eset­ről-esetre beadandó kére mek alapján az iparügyi minisztériummal egyet­értve fogja elbírálni. Hi re k Áthelyezés. Dr. Lőrincz József állatorvost, mint a pápai járás állat orvosa mellé kinevezett gyakornokot, Hernádzsadányba járási magyar ki­rályi állatorvosi minőségben áthe­lyezték. Tanitóválasztás. Mult hó 30-án Pápateszéren Dragovics István espe­res elnöklete alatt történt tanítóvá­lasztás alkalmával Kemenes Lőrinc eddigi helyettes lett megválasztva. Halálozás. Kerényi Ilona, az Or­szágos Nővédő Egyesület titkára jú­lius hó 27-én hosszú szenvedés után Budapesten eihúnyt. Temetése 31-én volt Győröít az új temetőben. Az elhunytban Kerényi József hit­tanár, lapunk munkatársa, nővérét gyászolja. R. I. P. A Magyar Vörös-Kereszt Egy­let járási Fiókegylete és a járási Jegyző Egyesület f. évi augusztus hó 12-én d. u. 4 órai kezdettel Ugod-Vadkertpusztán, a kastély park­ban jótékonycélú erdei zártkörű tánc­mulatságot rendez. Az egyesített pápai hegyköz­ség július hó 30-án közgyűlést tar­tott. Fodor László hegybíró a hegy­község szervezeti és ügyviteli sza­bályzatának tervezetét ismertette. A tervezetet a csekély számban meg­jelent birtokosok egyhangúlag el­fogadták. Vasúti menetdíjkedvezményt kaptak a munkások A közelmúltban adta ki a keres­kedelem- és közlekedésügyi minisz­ter azokat a rendeleteket, amelyek a vasúti személydíjszabás tételeit leszál­lították, az egyes családok utazási lehetőségeit a gyermekek u'án fize­tett menetdíjak csökkentésével meg­növelték, a Balaton-partján fekvő és egyébb fürdőhelyek felkeresését olcsó viteldíjak által biztosították, s most újabb, szociális és kultúrális jelentő­ség szempontjából hasonló fontos­ságú kereskedelem-és közlekedésügyi miniszteri rendelet jelent meg. A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter ugyanis elrendelte, hogy az ipari, kereskedelmi és bá­nyászati munkások, valamint ezeknek velük együttutazó családtagjai — fele­ség és 14 évnél nem idősebb gyer­mekek — a családfő fizetéses sza­badságának ideje alatt egyízben az ország bármely állomására, majd vissza 50o/°-os menetdíjkedvezmény igénybevételével utazzanak. Ez a ren­delkezés szerves kiegészítő részét alkotja a munkások fizetéses szabad­ságáról szóló és a mult évben meg­jelent iparügyi miniszteri rendelke­zésnek s azt van hivatva biztosítani, hogy a munkás és családja e sza­badság idő alatt lakóhelyüknek meg­szokott környezetéből, ha rövid időre is, eltávozhassanak és megnyíljék szá­mukra a lehetőség, hogy a szabad­ságidőt más helyen lakó rokonaik

Next

/
Thumbnails
Contents