Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-07-23 / 31. szám

magyar nemzet reményeinek, az if­júságnak. Vigyék hát magukkal e lelki kincseket — fejezte be szavait — a maguk gazdagítására és a magyar ifjúság boldogítására. Ha ezt meg­teszik, munkájukra a jó isten ezer­szeres áldást ad. Dr Goschi Péter állami gimnázi­umi igazgató a hallgatóság nevében köszönetet mond a főigazgató nagy és áldozatos munkásságáért, mellyel több mint 600 tanárnak és tanítónak lehetővé tette ezt a szellemi gazda­godást. 11 óra után néhány perccel érke­zett meg dr Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter. Megérke­zésekor felhangzóit a legszentebb magyar imádság a „Himnusz", mely után dr Balassa Brúnó tanker. kir. főigazgató üdvözölte a minisztert, örömének adva kifejezést azért, hogy hazánk két nagy tudás politikusa: a miniszterelnök úr a tanfolyam első napján, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr pedig most, eljöttek ide, hogy tüzet gyújtsanak a nemzetneve­lők szívében a szebb magyar holnap megépítése érdekében ... A miniszter úr megköszöni az üd­vözlést és beszéde során megemlé­kezik az 1938 évi székesfehérvári tanügyi kiállításról, annak pedagógiai hatásáról és eredményeiről, majd e tanfolyam jelentőségéről szólva kie­meli, hogy a magyar tudósvilág leg­kiválóbbjai voltak azon az előadók, élükön az ország tudós miniszterel­nökével. Mig a tanügyi kiállítás kö­zelebb hozta egymáshoz a tanítót és nevelőt, addig ez az előadássorozat közelebb hozta tanítósághoz és ta­nársághoz a gyakorlati életet, társa­dalmi, gazdasági stb. szempontból. Ezt dr Balassa Brunú tanker. kir. főigazgatónak köszönheti a hallgató­ság. Ezután tér át tulajdonképpeni elő­adásának megtartására. A nemzetne­velők fontosságával foglalkozva kie­meli, hogy ma nem a könyvmüvelt­ség megadása az iskolák főcélja, ha­nem a nemzeti műveltség megalapo­zása és a keresztény vallás erkölcsi jellem kialakítása. A jó tanító és ta­nártól függ — mondja — az iskola Nyomtatványait saját érdekében rendelje a Keresztény Nemzeti Nyomda­yállalatnál, Pápa, Csáky-u. 21 KÉPKERETEZÉS NYOMTRTVHNY KÖI1YVKÖTÉ5 Mindennemű festék-, lakk- és kence-áruk, háztartási cikkek állandóan raktáron. estékszaküzlet VESZELI FERENC Horthy Miklós Fő-u. 6. szám. Lakás: Jókai Mór«u. 56. szám. Telefon: 17-05 10-01 ízléses kivitelben, olcsó áron tekintélye, az ifjúság fejlődése és a nemzet jövője. A rossz tisztviselőre emlékeztető tanító és tanár nem al­kalmas arra, hogy a nemzet jövőjé­nek építését végezze. Ezeknek pusz­tu'ni kell a népoktatás színpadáról. A jó- tanító-tanár szellemi felkészült­ségéről, lelki készségeikről, adottsá­gairól szólva rámutat arra, hogy bár jó és szükséges is a tanító-tanár tu­dományos felkészültsége, főhivatása mégis az ismeretek átadása módjá­val és a nevelés lehetőségeinek ta­nulmányozásával az erednények al­kalmazásával foglalkozni. Ezután az iskolatípusok új rend­jére mu'at rá, majd a tanárság és tanítóság együttmunkálkodására hivja fel a figyelmet, mert egyaránt nem­zetnevelő az egyetemi tanár és a ta­nyai taníió is, kik között minőségi­leg nincs, csak mennyiségileg lehet különbség. A miniszterelnök úr és ő 200 darab bőröndből választhatja ki utazótáskáját olcsó szabott árért a Győri bőrdíszművesnél Párja, Kossuth Lajos-utca 1. — mint mondja — egyetemi taná­rok bár, de tanítónak tartják magu­kat. Megemlékezik a sajtóról, színház, mozgóképszínházak stb. munkájáról, de a legh vatotíabb müveitségosztó intézmény ezek között mégis az is­kola, hol az általános művelődés emelése kötelességtudó, hasznos pol­gárok nevelése, a keresztény erkölcs és a helyes, nemzeti világnézet kiala­kítása a végső cé !. Ez utóbbiak érdekében került a tanítás központjába a nemzetismeret, melyek közül az elsőhelyet foglalja el a történelem. A történelem taní­tása azonban ne léleknélküli anyag­halmaz legyen, mert a lélektelen ma­goltatás itt boszulja meg legjobban magát. A történelem tanít meg arra, mi a nemzet hivatása, az nevel nem­zeti öntudatra, de abból ismerjük meg azokat a sajátságos intézménye­ket is, melyek alappillérei a nemzet életének és a nemzeti társadalomnak. Nemzeti nagyjaink tanítása pedig el­vezeti az ifjúságot a nagy eszmék tiszteletéhez és követéséhez. A mult és jövő a jelennel együtt szétválaszt­hatatlan folyamatok 1 A mult hagyo­mányainak félretevése nem szolgál­hatja a haladást. Nagyjaink sem sza­kadtak el attól. Ha így nevelünk, akkor az ifjúság a jövő hasznos al­kotója lesz. Az ízig-vérig pedagógus izü, ha­talmas koncepciójú előadást, a hall­gatóság nevében Fa'udy Ferenc szek­szárdi gimnáziumi igazgató köszönte meg és egyben átnyújtotta a tanke­rület hálája és ragaszodása jeléül Ő nagy méltóságának a multévi tanügyi kiállítással kapcsolatos tárgyú disz­albumot. Ugyanekkor Kvassay Sándor igaz­gató-tanító a főigazgató ő méltósá­gának nyújtott át ugyancsak hálája és ragaszodása jeléül egy hasonló albumot. Az előadóterem üres lett. A szívek azonban megteltek a mai magyar élet problémájának ezernyi mustár­magjával, hogy azokból minél előbb terebélyes fává nőjjön a szebb ma­gyar holnap. A munkáskamarák megvalósítása A legutóbbi időkben a munkás­kamara ügye, mint terv, többször is szerepelt a váltakozó kormányok szociális programjában s a keresz­tényszociálisták mindannyiszor üd­vözölték, mert már a legelső, 1904­ben kiadott keresztényszociálista kö­vetelések lényeges pántja: munka­kamarát ! A jelenlegi kormányférfiáink most pozitivebb formában is tettek erre vonatkozólag kijelentéseket, sőt, állí­tólag már kész tervek is vannak erre. A kormány elgondolása szerint külön munkaadói és külön munkáskamara alakulna szakmákszerinti alosztályok­kal s ezek fölött volna az általános munkakamara, amely az előbbiek harmónikus működését biztosítaná. • Hir szerint ennek keretében olda­nák meg a munkaközvetítést is, de legfőképeni ügyköre volna a kalna­rának a szociális törvények végre­hajtása és ellenőrzése körüli tevé­kenység. Ezt a tervet most némelyek azzal a felkiáltással üdvözlik/ hogy „ütött az átkos szakszervezetek végórája". Ezek a koca-szoliologusok össze­tévesztik a babot a lencsével. A szak­szervezetekben nem látnak mást, mint az internacionális szociáldemokráciát s ezért a szakszerű munkás védelmet (a szakszervezetet 1) egyben nemzet­ellenesnek tüntetik fel. Az igazság pedig az, hogyha szükség van most munkáskamarára, akkor annál inkább szükség volt a liberális gazdasági rendben szakszervezetekre, amely a munkásérdekképviseleteknek nem szükségszerű velejárója az istentelen és hazátlan marxizmus. Voit és van szakszervezet, hazafias és keresztény világnézeti alapon: a kereszté nyszociáli sta szakegyesületek formájában s ennek szociális műkö­dése a magyar munkásokra nézve örökké példaként fog lebegni, bármi néven nevezzék a jövőbeli érdekkép­viseletét. Amint azonban a szabad­kömives, liberális-kapitalista világ­ban a magyar keresztény szakszer­vezeteket sem pótolták a koca-szo­ciológusok, hanem inkább a marxis­tákat, azonképen most sem akarnak tudomást venni a keresztényszociális­tákról. Pedig elhihetik, vannak ilyenek s ezeknek nem kisebb emberek voltak úttörőik, mint Prohászka, Giesswein s Csernoch, Turi Béla, Griger Miklós, Huszár Károly, Nagy Emil, Müller Antal, Pintér László, Lakatos Qéza, Miklós Ferenc, sőt Vass József is és még számosan nevesek és névtele­nek, de mind jó magyarok. Ezt azonban nem akarják észrevenni, akik még mindig abban a hiszem­ben ringatják magukat, hogy min­den foglalkozási szak művelői szo­ciális érdekeik szerint tömörülhetnek, csak éppen a munkásokat kell valami autonómiát nélkülöző kamara révén kézben tartania az államnak. Éppen ez a téves felfogás adja legnagyobb bizonyítékát annak, hogy a munkakamaráknak, ha az meg­valósul : szakszervezeti tagozással és. autonómiával kell bírnia, mert csak igy lehet igazán keresztény, nemzeti és szociális érdekképviselet. Más 15 évet fiatalodik * máról holnapra... Szeplők, ráncok, mitteszerek, orrvörösség, barna foltok, tágult pórusok ék egyéb szépséghibák öregítik arc­kifejezését. Hz „Irfii" és „Cír" kpfuk eltüntetik az összes ily arctisztáta­lansagokat. Kapható a KARCZAGI illatszeriftrakban Főüzlet: Kossuth utca 32. Telefon : 1710. Fióküzlet: Fő tér 22. T.: 1056. munkakamara: fából vaskarika, illetve munkaanarchia, vagy munkarabság J Egyebekben a kocapolitikusoknak ugylátszik nem kellett se régente, se ma szakszervezetbe tömörülniük, mert a butaság nem szakma, de ugylátszik szervezet nélkül is szolidáris !

Next

/
Thumbnails
Contents