Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-07-09 / 29. szám

POLITIKAI HETILAP: — MEGJELENIK MINDEK VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR, NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Lobogó lángok csapnak fel a világnak hol egyik, hol másik szögletéri; jelzik, hogy a mult világa pusztulásra van ítélve, s születik helyette az új, amelynek arca egészen más lesz, mint amit eddig megszoktunk. Újra átéljük a népván­dorlás korát, országok tűnnek el, ha­tárok vándorolnak. Még ennél sokkal fontosabb azonban az a változás, amit a társadalom különböző rétegeinek elhelyezkedésében látunk. A népek széles rétegei új jelentőséget akar­nak maguknak biztosítani. Munkájuk eredményéből többet akarnak maguk­nak megszerezni, mint eddig. Az élet javaiból nagyobb adagot akarnak a saját részükre megkapni. Ez az új népvándorlás tehát nem úgy bonyo­lódik le, hogy lovon és szekereken vándorútra kelt népcsalád kóborol a széles mezőkön, folyókon átgázolva, hegyeken átkelve keres új otthont ; hanem a meglevő kereteken belül indul meg a gomolygó kavarodás, mindenki keresi a magához hasonló harcostársait és keresi az új életfor­mát, amit magára legkedvezőbbnek tart. A munkájuk béréből élők, a mun­kavállalók széles rétegei érzik, hogy az általuk termelt javak nagy része eddig mások kényelmét, mások jó­létét, mások boldogságát szolgálta; ennek megváltoztatását s a javak és jövedelmek olyan elosztását sürgeti, hogy munkájuk gyümölcse nekik, maguknak is hozzon derűs napokat, boldog családi életet, békés és bol­dog öregkort, szóval mindazt, amire mint dolgozó ember joggal számot tarthat. A cél világosan áll mindenki előtt, de az odavezető utat nagyon külön­böző irányokban keresik. A bolseviz­musnak nevezett irány követői azt csinálták, hogy a régi világ embereit kipusztítottak, helyükbe újakat ültet­tek. Aki eddig alul volt, az felülre került. A kívánt cél elérése — az emberiség boldogulásának az előse­gítése — nem sikerült. A régi vezetők hibái az új vezetőkben néha sokszo­rosan jelentkeztek, viszont a hozzá­nemértés hiánya a termelés leromlását idézte elő. Újabb kísérletek is látha­tók. Ezek némelyike a keresztény gondolat teljes figyelembe vételével formálja át a társadalmat. A termelő erők egymáshoz való viszonyában a munka fontosságának kijáró szerepet megadja, de felforgatás és pusztulás helyett az észszerű fejlődés útján jár. A mi hazánk munkássága megle­hetősen mostoha elbánásban tengő­dött, az állam gondoskodása alig ter­jedt ki rájuk. Most az új korszak küszöbén a munkásság felé is hang­zanak biztatások. A szociálpolitikai intézkedések bi­zonyítják, hogy komoly a szándék a munkásság megsegítésére. Mégis meg kell azonban látnunk és mégis szót kell emelnünk, mert úgy látjuk, hogy a munkásság sorsának megvál­toztatására szolgáló magyar törvény­hozásban, s azok vezetőinek kevés szerepet szántak. A munkásszervezeti vezetők a múlt­ban helytelen világnézeti alapon indultak el s ez irány felé vezették a munkásságnak hozzájuk csatlakozott részét is. Ezeken kívül azonban itt vannak a többévtizedes múlttal ren­delkező keresztényszociálista mun­kásszervezetek, amelyek sokkal ha­marább felvették a küzdelmet a libe­rálizmusssal és törvénytelen gyerme­kével : a szociáldemokráciával, mint a polgári társadalom bármelyik rétege. Most pedig, mikor a liberálizmus letöréséről, uralmának megszünteté­séről és helyébe a széles néprétegek érdekeit jobban szívén viselő irányzat elkövetkezéséről kezdenek beszélni, éppen a legjobban érdekelt munkás­ságnak azokat a vezetőit éri mellőzés, akik a keresztény és nemzeti gondolat­nak, s a szociális haladásnak hirdetői voltak nehéz évtizedeken keresztül. Ez a mellőzés azonban nem szemé­lyes sérelme a keresztényszociálista munkásszervezeti vezetőknek. Nem is csupán a munkásság képviseletének elvi elismeréséről van szó. A mun­káskérdésről a munkások nélkül dön­teni: ez a furcsa helyzet áll majd elő. Lehetnek a szociális kérdések­nek kiváló elméleti tudósai, a mun­kások ügyének megértő lelkes barátai azok, de akik a szociális törvényeket készítik, de a gyakorlati tapasztala­tokkal rendelkező munkásszervezeti emberek kihagyása mégis érezhető lesz. A napi politika kérdései nem érdekelnek bennünket, de a munkás­ügyek sorsának intézőit figyelmeztet­nünk kell erre a hiányosságra. A sarlósboldogasszonyi országos vásár Senkisem fűzött nagy reményeket a sarlósboldogasszonyi vásárhoz s igy senkisem csalódott nagyon, mert mindenki tudja azt, hogy aratás köz­ben a gazdák nem érnek rá olyan sokan felhajtani állataikat, mint más időszakban. Felhajtottak 1436 drb szarvasmar­hát, 785 drb lovat, 1262 drb sertést. Ebből gazdát cserélt 766 drb szarvas­marha, 174 drb ló és 725 drb sertés, A borjas és hasas tehenekből és a jármas ökrökből elég nagy felhajtás volt. Az áraik az előző vásár árainak feleltek meg. A szopós borjuk a közepes és vágó lovak árainál lehetett tapasztalni kb. 15 százalékos árcsökkenést. Sovány sertés aránylag kevés volt, pedig utánuk volt kereslet. Külföldi vásárlás nem történt, bel­földre elszállítottak 8 vágón szarvas­marhát és Budapestre 1 vágón lovat. A benti vásár is megérezte azt, hogy a gazdák nem értek rá töme­gesen bejönni. A kirakodó vásáron és az üzletekben aránylag kevés áru cse­rélt gazdát. MEBÜELENT a búzatermés Erié Kesít ÉS ér öl szili rendelet Külföldre kb. 7,5CO.OCO mázsa búzát tudunk kiszállítani métermá­zsánként átlag 20 pengős áron. A kormányrendelet szerint a Futura és a gabonakereskedelem az egyes vas­úti és hajóállomásokon az alább megállapítandó legkisebb és legma­gasabb árakon minden búzamennyi­séget korlátozás nélkül köteles fel­venni. A búza árak a következők az 1939. évben: július—augusztus 1900—2050 szeptember 19 20—20*70 október , 1940—20'90 november 1955—21*05 december 19-70—21*20 az 1940. évben: január 19 80—21*30 február 19*90—21*40 március—április május—június 20*00-21*50 A minőségi búzatermés értékesítése érdekében az a gazda, aki az átla­gos exportminőségnél (80 kg. kbsúly) jobb minőségű búzát szállít további mázsánként 25 filléres minőségi felárban részesül. Ennek a minőségi búzának minőségfeltételei a Futura rt. útján fognak a legrövidebb időn belül közöltetni. A búza árának ily­módon való biztosításán felül a kormány súlyt helyez arra is, hogy az egyéb szemestermények (a ten­geri és rozs) ugyancsak megfelelő árakon értékesülhessenek. A kormány a gabonafélék határidős forgalmának kérdésében úgy határozott, hogy a búza és a tengeri határidős forgalma az 1939—40. gazdasági évben nem léptethető életbe, ellenben a rozs határidős forgalmát a jövő gazdasági évre is engedélyezte. Végül felhívja a gazdák figyelmét a kormány arra, hogy a jövőben csökkentsék a búzatermő terület nagyságát, mert ellenkező esetben nem tudja a métermázsánkénti 20 P-ős átlag árat biztosítani. A társadalom támaszai Ibsen, a norvég szellemóriás, ki tehetségét a norvég társadalom igaz­ságtalanságainak leleplezésére hasz­nálta fel, írt a fenti címen egy szín­darabot. Abban nem a földmivesekről van szó, nem azokról, kik kényte­lenek gyermekkoruktól öregségükig, kora reggeltől késő estig sokszor 35 fokos melegben s néha 32 fokos hidegben dolgozni, akiknek a kezét feltörte a kapa, az ásó, a vasvilla, a kasza nyele, az eke szarva, akik­nek háta megpuposodott a nehéz munkától, pedig ők a társadalom támaszai. Amiként a ház emeletei, úgy ál­j lanak szilárdan, úgy tudnak a leg­erősebb^orkánnal dacolni, ha a fun­damentum erős, úgy az államház­tartás akkor nem zilált, ha a föld­in ivesek milliói egészségesek s jó anyagi viszonyok között élnek. Nagy szükség van a földmivesek

Next

/
Thumbnails
Contents