Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-07-09 / 29. szám

POLITIKAI HETILAP: — MEGJELENIK MINDEK VASARNAP. Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: 11-90. Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pépai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR, NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasábmilliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Lobogó lángok csapnak fel a világnak hol egyik, hol másik szögletéri; jelzik, hogy a mult világa pusztulásra van ítélve, s születik helyette az új, amelynek arca egészen más lesz, mint amit eddig megszoktunk. Újra átéljük a népvándorlás korát, országok tűnnek el, határok vándorolnak. Még ennél sokkal fontosabb azonban az a változás, amit a társadalom különböző rétegeinek elhelyezkedésében látunk. A népek széles rétegei új jelentőséget akarnak maguknak biztosítani. Munkájuk eredményéből többet akarnak maguknak megszerezni, mint eddig. Az élet javaiból nagyobb adagot akarnak a saját részükre megkapni. Ez az új népvándorlás tehát nem úgy bonyolódik le, hogy lovon és szekereken vándorútra kelt népcsalád kóborol a széles mezőkön, folyókon átgázolva, hegyeken átkelve keres új otthont ; hanem a meglevő kereteken belül indul meg a gomolygó kavarodás, mindenki keresi a magához hasonló harcostársait és keresi az új életformát, amit magára legkedvezőbbnek tart. A munkájuk béréből élők, a munkavállalók széles rétegei érzik, hogy az általuk termelt javak nagy része eddig mások kényelmét, mások jólétét, mások boldogságát szolgálta; ennek megváltoztatását s a javak és jövedelmek olyan elosztását sürgeti, hogy munkájuk gyümölcse nekik, maguknak is hozzon derűs napokat, boldog családi életet, békés és boldog öregkort, szóval mindazt, amire mint dolgozó ember joggal számot tarthat. A cél világosan áll mindenki előtt, de az odavezető utat nagyon különböző irányokban keresik. A bolsevizmusnak nevezett irány követői azt csinálták, hogy a régi világ embereit kipusztítottak, helyükbe újakat ültettek. Aki eddig alul volt, az felülre került. A kívánt cél elérése — az emberiség boldogulásának az elősegítése — nem sikerült. A régi vezetők hibái az új vezetőkben néha sokszorosan jelentkeztek, viszont a hozzánemértés hiánya a termelés leromlását idézte elő. Újabb kísérletek is láthatók. Ezek némelyike a keresztény gondolat teljes figyelembe vételével formálja át a társadalmat. A termelő erők egymáshoz való viszonyában a munka fontosságának kijáró szerepet megadja, de felforgatás és pusztulás helyett az észszerű fejlődés útján jár. A mi hazánk munkássága meglehetősen mostoha elbánásban tengődött, az állam gondoskodása alig terjedt ki rájuk. Most az új korszak küszöbén a munkásság felé is hangzanak biztatások. A szociálpolitikai intézkedések bizonyítják, hogy komoly a szándék a munkásság megsegítésére. Mégis meg kell azonban látnunk és mégis szót kell emelnünk, mert úgy látjuk, hogy a munkásság sorsának megváltoztatására szolgáló magyar törvényhozásban, s azok vezetőinek kevés szerepet szántak. A munkásszervezeti vezetők a múltban helytelen világnézeti alapon indultak el s ez irány felé vezették a munkásságnak hozzájuk csatlakozott részét is. Ezeken kívül azonban itt vannak a többévtizedes múlttal rendelkező keresztényszociálista munkásszervezetek, amelyek sokkal hamarább felvették a küzdelmet a liberálizmusssal és törvénytelen gyermekével : a szociáldemokráciával, mint a polgári társadalom bármelyik rétege. Most pedig, mikor a liberálizmus letöréséről, uralmának megszüntetéséről és helyébe a széles néprétegek érdekeit jobban szívén viselő irányzat elkövetkezéséről kezdenek beszélni, éppen a legjobban érdekelt munkásságnak azokat a vezetőit éri mellőzés, akik a keresztény és nemzeti gondolatnak, s a szociális haladásnak hirdetői voltak nehéz évtizedeken keresztül. Ez a mellőzés azonban nem személyes sérelme a keresztényszociálista munkásszervezeti vezetőknek. Nem is csupán a munkásság képviseletének elvi elismeréséről van szó. A munkáskérdésről a munkások nélkül dönteni: ez a furcsa helyzet áll majd elő. Lehetnek a szociális kérdéseknek kiváló elméleti tudósai, a munkások ügyének megértő lelkes barátai azok, de akik a szociális törvényeket készítik, de a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkásszervezeti emberek kihagyása mégis érezhető lesz. A napi politika kérdései nem érdekelnek bennünket, de a munkásügyek sorsának intézőit figyelmeztetnünk kell erre a hiányosságra. A sarlósboldogasszonyi országos vásár Senkisem fűzött nagy reményeket a sarlósboldogasszonyi vásárhoz s igy senkisem csalódott nagyon, mert mindenki tudja azt, hogy aratás közben a gazdák nem érnek rá olyan sokan felhajtani állataikat, mint más időszakban. Felhajtottak 1436 drb szarvasmarhát, 785 drb lovat, 1262 drb sertést. Ebből gazdát cserélt 766 drb szarvasmarha, 174 drb ló és 725 drb sertés, A borjas és hasas tehenekből és a jármas ökrökből elég nagy felhajtás volt. Az áraik az előző vásár árainak feleltek meg. A szopós borjuk a közepes és vágó lovak árainál lehetett tapasztalni kb. 15 százalékos árcsökkenést. Sovány sertés aránylag kevés volt, pedig utánuk volt kereslet. Külföldi vásárlás nem történt, belföldre elszállítottak 8 vágón szarvasmarhát és Budapestre 1 vágón lovat. A benti vásár is megérezte azt, hogy a gazdák nem értek rá tömegesen bejönni. A kirakodó vásáron és az üzletekben aránylag kevés áru cserélt gazdát. MEBÜELENT a búzatermés Erié Kesít ÉS ér öl szili rendelet Külföldre kb. 7,5CO.OCO mázsa búzát tudunk kiszállítani métermázsánként átlag 20 pengős áron. A kormányrendelet szerint a Futura és a gabonakereskedelem az egyes vasúti és hajóállomásokon az alább megállapítandó legkisebb és legmagasabb árakon minden búzamennyiséget korlátozás nélkül köteles felvenni. A búza árak a következők az 1939. évben: július—augusztus 1900—2050 szeptember 19 20—20*70 október , 1940—20'90 november 1955—21*05 december 19-70—21*20 az 1940. évben: január 19 80—21*30 február 19*90—21*40 március—április május—június 20*00-21*50 A minőségi búzatermés értékesítése érdekében az a gazda, aki az átlagos exportminőségnél (80 kg. kbsúly) jobb minőségű búzát szállít további mázsánként 25 filléres minőségi felárban részesül. Ennek a minőségi búzának minőségfeltételei a Futura rt. útján fognak a legrövidebb időn belül közöltetni. A búza árának ilymódon való biztosításán felül a kormány súlyt helyez arra is, hogy az egyéb szemestermények (a tengeri és rozs) ugyancsak megfelelő árakon értékesülhessenek. A kormány a gabonafélék határidős forgalmának kérdésében úgy határozott, hogy a búza és a tengeri határidős forgalma az 1939—40. gazdasági évben nem léptethető életbe, ellenben a rozs határidős forgalmát a jövő gazdasági évre is engedélyezte. Végül felhívja a gazdák figyelmét a kormány arra, hogy a jövőben csökkentsék a búzatermő terület nagyságát, mert ellenkező esetben nem tudja a métermázsánkénti 20 P-ős átlag árat biztosítani. A társadalom támaszai Ibsen, a norvég szellemóriás, ki tehetségét a norvég társadalom igazságtalanságainak leleplezésére használta fel, írt a fenti címen egy színdarabot. Abban nem a földmivesekről van szó, nem azokról, kik kénytelenek gyermekkoruktól öregségükig, kora reggeltől késő estig sokszor 35 fokos melegben s néha 32 fokos hidegben dolgozni, akiknek a kezét feltörte a kapa, az ásó, a vasvilla, a kasza nyele, az eke szarva, akiknek háta megpuposodott a nehéz munkától, pedig ők a társadalom támaszai. Amiként a ház emeletei, úgy álj lanak szilárdan, úgy tudnak a legerősebb^orkánnal dacolni, ha a fundamentum erős, úgy az államháztartás akkor nem zilált, ha a földin ivesek milliói egészségesek s jó anyagi viszonyok között élnek. Nagy szükség van a földmivesek