Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-06-11 / 25. szám

Érettségi vizsgálatok eredmé­nye. A szentbenedekrendi kat. Szent Mór-gimnáziumban a szóbeli érett­ségi vizsgálatok június 1—6-ig foly­tak le Prónai Lajos dr c. igazgató elnöklete alatt és Dormuth Árpád, székesfehérvári tanulmányi felügyelő ált; gimn. tanár kormány képviselő­sége mellett. Vizsgálatra jelentkezett 39 tanuló. Ezek közül: kitüntetéssel érett: Bálint József, Horvát Béla, Kovács Lajos, Sághi Zoltán, Szabó I. Titusz, Vadászi Jenő, Zehetbauer Alajos, jelesen érett: Horváth Dezső, Práger Imre, Rédei György jól érett: Drekszler Gyula, Hajdú Ignác, Káldi István, Káli L. Tibold, Kirsch Lukács, Máthé Antal, Molnár Aladár, Pintér László, Rasztonyi Dezső, Sasvári Jenő, Sík József, Szokolai I. Bernardin, Tocsik Károly, Tóth Imre, v. Vattay Gyula, Veszeli Tibor, érett: Bősze Béla, Edl Medárd,. Eperjesi Géza, Fray F. Dezső, Kádi Sándor, Kiss Ferenc, Korcsmáros László, Mátz Béla, Müller János, Nagy Lajos, Séíléi Tibor, Veiland László, egy tárgyból javít egy tanuló. Bútorok egyszerű és legmodernebb ki­, vitelben úgy készen, mint ren­delésre PEIDLNÉL FOlskola-utca 7, Mindennemű berendezési cikkek! Könnyített fizetési feltételek 1 A zsizsiktelenitési akció kitér­» jesztése. Tavaly 34 községben léte­sített a földmívelésügyi minisztérium zsizsiktelenítő telepet. Ezek a telepek annnyira beváltak, hogy most a mi­nisztérium újabb 32 telep felálítását határozta el. Ezekből 11 a Tiszán­túlra kerül, felsődunántúlon (Vesz­prém és fejérmegyék) 16 létesül míg a Tiszajobbparti részek újabb 5 te­lepet kapnak.' így majd 66 zsizsikte­lenítő tejep szolgálja majd a mező­gazdaság érdekét. Terméspolitikai szempontból fontosak ezek a telepek mert külföldre csakis féregmentes borsó, lencse és bükköny kerülhet amiért jó árat fizetnek. 15 évet fiatalodik máról holnapra... Szeplők, ráncok, mitteszerek, orrvörösség, barna - foltok, tágult pórusok és egyéb szépséghibák öregítik arc­kifejezését. Hz „Iréné" és „Cár" Mmek eltüntetik az összes ily arctisztáfa­lanságokat. Kapható a KARCZAGI V > > lllatszertirakban Főüzlet : Kossuth utca 32. Telefon: 1710. Fióküzlet: Fő tér 22. T.: 1056. Létesítsen a kormány paraszt­hitbizom Ha azt akarjuk, hogy hazánkban egy kat. hold föld annyi termést adjon mint Dániában, Belgiumban, Németországban, Svájcban a mienk­hez hasonló nagyságú termőföld ad, akkor sok nehéz feladatot kell meg­valósítanunk. A sok megvalósítandó feladatok egyike az, hogy meg kell akadá­lyozni azt, hogy a 10—20 holdas kisbirtokok törpe birtokokká ne szó­ródjanak szét. A kisbirtokoknak törpe birtokokká szóródásának az az oka, hogy a gazda halála után gyermekei örökölték birtokát és azok 2—5 holdnyi törpe birtokokon voltak kény­telenek gazdálkodni. Ezen a súlyos bajon csak úgy lehet segíteni, hogy a kisbirtokokból kis paraszthitbizományokat csiná­lunk. A paraszthiibizományok intéz­ménye már eddig is ei volt terjedve az erdélyi szászok és a hazai német községek között, s a németek rész­ben ennek köszönhetik, hogy jobb anyagi viszonyok között élnek, mint a magyarok és hogy nincsen közöt­tük annyi földnélküli, mint a ma­gyarok között. A paraszthiibizomá­nyok lényege a kamarai értesítő 1939. május 19-i számában közölt „ Paraszthitbizornányok Veszprémvár­megyében" cimü tanulmány szerint a kővetkezők: Paraszthitbizománynál a birtokot nem osztják fel a gyermekek között, hanem az egész birtokot osztatlanul egy gyermek örökli, fiú nemlétében leány is. Az örököst a szülők vá­lasztják ki. Nem mindig az elsőszü­lött az örökös. Az apa 50-60 év között a kiválasztott fiúnak (fiú nem lévén, férjes leánynak) átadja a bir­tokát. A gazdálkodás jogát azonban ha még van ellátatlan gyermeke, 1—2 évig fenntartja magának. Ezen idő alatt még gyűjt a többi gyer­meke részére. A szülők állapítsák meg a földbir­tok értéket. Ők határozzák meg, hogy a főörökös mekkora összeget tarto­zik testvéreinek fizetni. Azok a fiuk Kik szellemi vagy ipari pályára men­nek pénzt kapnak természetesen azon összegek levonásával amenyibe tanít­tatásuk került. A birtok átadó gazdá­nak megvan a maga és felesége szá­mára biztosított kikötményi joga. Ha általánossá teszi a kormány a parasztbizományok intézményét ak­kor a kisbirtokok nem fognak törpe birtokokká széíforgálcsolódni. Ha a közgazdasági munkákat olvasgatjuk rájövünk arra, hogy már ezelőtt 20 — 40 évvei akadtak olyan közgazdák, kik a magyar parasztság megmén­• tése véget kis parasztbizományokat akartak alapítani. Többek között a keresztény szo­ciálizmus teorétikusai közül Pro­hászka Ottokár, Gieswein Sándor, Geőcze Sarolta gyakran követelték tanulmányaikban a paraszthitbizo­rnányok alakítását. Természetesen a liberálizmus uralma alatí annak tudó sai elleneztek mindenféle állami be avatkozást és a paraszthitbizomá­nyokról azt mondották, hogy azokat nem lehet megvalósítani, mert azok ellenkeznek a haladással a paraszt­hitbizornányok alapítása reakciós tö­rekvés. A kisbirtokoknak az a sorsuk, hogy azok szétforgácsoltassanak törpe birtokokká tulajdonosaik végül is földnélküliekké válnak s kénytelenek lesznek a nagybirtokok szolgálatába adni magukat mint mezőgazdasági cselédek. A liberálizmus közgazdászainak jóslata nem vált be. A parasztság többsége, ha nagy nehézségek árán is, de megtudott menekülni a cselédi sorba süllyedéstől. Nem a pusztu­lásra itélt parasztság pusztult el, hanem a liberalizmus. Németország, Olaszország, Romá­nia, Lengyelország, Portugália már régen szakítottak a liberalizmussal. Remélem, hogy a nemsokára össze­ülő új parlamentünk is, Németország, Olaszország, Románia, Lengyelország, Portugália példái után teljesen sza­kít a liberalizmussal, melynek hatal­mas jobboldali, igazi keresztény szociális politikát valló többsége van s hamarosan általánossá teszi a paraszthltbizományi intézményt és ezen közgazdaságilag szerfölött hasz­nos cselekedetével, nagyban hozzá­járul ahhoz az igazságos elv meg­valósulásához, hogy mindennél job­ban szükséges az, hogy „a magyar föld azok kezei között maradjon, akik azt megművelik", és ha nem lesznek törpebirtokok és a törpebirtokoknál különösen gyakran jelentkező, úgy­nevezett nadrágszíj parcellák, akkor jóval több termést fog adni a kitűnő minőségű magyar föld, mint nap­jainkban. Hogy a föld többet teremjen az nemcsak a földmíveseknek, hanem az iparosoknak, a kereskedőknek, a tisztviselőknek, egyszóval hazánk minden lakosának érdeke. pkn Pápsi iarmémfpi&o Búza 19*20-19-30 Rozs 14 00—14-20 Árpa 18*00—í 8 00 Zab 2100-2T50 Tengeri 18-00-18 50 Fokhagyma 30—30 Vö öshagy. 40—40 Kelkáposzta 30—30 F.-káposzta 00-00 Bugonya 8'C0-9'00 M.-hus 1-00—1-20 B.-hus l'OO—2-00 S.-hus 1'60—1'60 Zsirszal. í "50—150 Zsir 1 Vaj 2 Túró Tejfel lit. Tojás Tej Nullásliszt Főzőliszt Kenyérliszt Bab Zöldság Sárgarépa Széna 5 Szalma 0 '60-1-60 '60—3'60 K0-70 90-1-00 07—07 18-20 38—38 36-36 30-30 36-36 40-40 36—36 00-600 00—O'OO Elgázolta az autó. Schlecht Ven­del gazdálkodó 41 éves bakonyjákóí íakós az országúton gyalog meni Pápa felé jún. 6-án kedden délelőtt. Nem messze falujától, egy ismeret­len gyorsan száguldó autó elütötte amitől zuzódásokat szenvedett. Be­szállították az Irgalmasok kói házába állapota súlyos, de nem életveszélyes. Árverés a rendőrségen. A m. kir. rendőrség pápai kapitánysága f. hó 20-án d. e. 11 órai kezdettel a kapitánysági épület 7-es szobájá­ban árverést tart, melyen 1 drb két­csövű vadászfegyver és egy drb is­métlő pisztoly kerül eladásra. — Az árverésen csak az vehet részt, aki az árverés napján érvényes fegyver­vásárlási engedéllyel rendelkezik. 4000 helyen vehető át eozináli búza. A földmívelésügyi minisztérium lehetővé kivánja tenni, hogy a eozí­nált búza minden gazda számára hozzáférhető legyen s ezért utasította a futurát, hogy június 1-től kezdő­dően méíermázsánkénti 15 pengős áron minden Futura bizományosi helyen szolgáltassa ki a; eozinált búzát. Ezzel az intézkedéssel 4000 helyen vehető át az eonizálí búza. Azon helyiségek jegyzékét ahol a bizományosoknál eozinált búza kap­ható a Futura közhírré fogja tenni. Az eozinált búza takarmányozási célokra igen jó. Vármegyénk állatállománya. A vármegyei kir. gazdasági felügyelő­ség a tavaszi állatösszeírás során a vármegyében talált összesen 100.524 szarvasmarhát, 22.335 lovat, 142.204 sertést és 56.117 juhot. A multévi összeíráshoz viszonyítva a szarvas­marhaállomány 7.672, a ló 687, a sertés 12.853, a juh 5.867 darabbal szaporodott. A nagyobbmérvű sza­porodás oka nagyrészben a mul'évi száj és körömfájásban és az igen rossz állatértékesítési viszonyokban rejlik. Az igen jó minőségű, külföldi piacokra hizlalt szarvasmarha állo­mány ugyanis többé-kevésbbé jól értékesíthető a gyengébb minőségért azonban a belföldi piacokon igen alacsony árat fizetnek és az értékesí­tés így is igen nehéz.

Next

/
Thumbnails
Contents