Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-05-23 / 22. szám

gyors is figyelembe kell vegye azt, hogy semmiesetre sem szabad még a meglévő kenyeret is veszélyeztetni Bakonyjákón A nagy figyelemmel hallgatott beszéd elmondása után dr. Antal István az esti órákban Bakonyjákóra érkezett, ahol magyarruhás leányok fogadták a képviselőjelöltet és nyújtottak át a község nevében virágcsokrot. Itt dr. Antal István arról a sorsközösségről beszélt, amelyben a Magyarországon élő magyarlelkű és részben német ajkú polgárság többi magyar testvérével él. Ez a dr Antal István mondta : A legjelentéktelenebb magyar emberparány sorsa jobban kell, hogy érdekeljen mindnyájunkat, mint a külföld bármely hagy politikai tudományos vagy művészeti csillaga, élete. sorsközösség — mondotta Antal István — nehéz küzdelmekben próbáltatott ki és meg van győződve, hogy a németajkú Bakonyjákó közönsége, amikor a nemzet szociális fejlődésének útjára lép erős jobboldali meggyőződésével a régi magyar hagyományok szellemében, amelyek között felnőtt fog kart karba téve a szebb magyar jövő felé haladni. A népgyűlés hosszasan éljenezte dr. Antal István igazságügyi államtér Antal István mondta : Nemcsak új embereket, de új szellemet is kell bevinni mindazokra a helyekre, ahol a zsidótörvény felnyitotta a sorompókat a keresztény térfoglalás előtt. titkárt, aki azután kíséretével Pápára ment, ahol a Levente Otthonban mondotta el második programmbeszédét. Pápán a Levente Otthonban A Levente Otthonban tartott gyűlést vitéz Karcsay Béla elnök nyitotta meg. Megnyitójában elmondotta, hogy melyek azok a teendők, amelyektől Pápa városa helyzetének megváltozását várja. Beszélt- az építő iparról, amelynek annyi építeni valója lenne Pápán, megemlítette az 0. T. I. kölcsönből várható építkezések kérdését. Szólt az igazságügyi palota felépítéséről is. Sok súlyos kérdésében bizalommal tekint a város új képviselőjelöltje dr. Antal István felé, akinek szociális érzéssel megáldott egyénisége az, ami Pápán a bizalmat számára megnyerte. Hajnóczky Ferenc ipartestületi elnök az iparosság bajairól beszélt. Az 0. T. I. kérdésről, adózási aránytalanságokról. Ezeket a kérdéseket nem szavalással és nyugtalanság keltésével, hanem összefogással lehe csak megoldani. Az ipari munkásság nevében László Mihály szövőmester szólott. A munkásságnak szomorú tapasztalatai vannak, tudja azt, hogy munka csak békés atmoszférában van. A forradalmi eszmék csak ' azokat a kis embereket teszik tönkre, akiket sikerül ezzel megmételyezni és akik aztán a szenvedélyek elcsendesültével magukra maradnak. Dr. Antal István emelkedett ezután szólásra. Tudja, hogy eddig elmulasztott a helyikérdésekről szólni. Az ő küldetése, amellyel Pápára jött az, hogy összekötőkapocs legyen a pápai választókerület és a parlament között. Vidéki körútján látta, hogy milyen elesett, támasznélküli Pápa környékének a népe. Ennek a szegénységnek és elesettségnek kiván j képviselője lennni a magyar parladr Antal István mondta : A föld a nemzeti lét alapja, tehát művelése és birtoklása tekintetében nem érvényesülhetnek teljes kizárólagossággal a magántulajdon ortodox elvei. mentben, olyan szószólója, akinek ajkáról ennek a népnek a kívánságai szóljanak. Az ország őserejét l alkotó nép boldogulása útjában álló l akadályokat el kell hárítani. Inkább l vállalja ezt a küzdelmes utat, részt Nyomtatványait saját érdekében rendelje a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalatnál, Pápa, Csáky-u. 21 KÉPKERETEZÉS I N YOMTRT VRN Y jj KÖNYVKÖTÉ5 I ízléses kivitelben, • olcsó áron H kér a problémák megoldásából, mintsem tovább tartsa kényelmes választókerületét Jászberényt, ahová két egyhangú megválasztatás után ismét visszavárták. A helyi kérdéseket most megismerte. És azokat szolgálni kívánja. Mindent meg fog tenni, hogy a segítés mielőbb bekövetkezzék és ha közreműködése kell Pápa város kérdéseiben mindenkor teljes erővel kész közreműködni. Dr. Antal István beszédét nagy lelkesedéssel fogadták, hosszas ünneplés után vitéz Karcsay Béla komoly szavaival záródott az impozáns gyűlés. Mit beszélnek és ígérnek a nyilasok? Nem kell egyéni szabadság Minek az egyéni szabadság? Nem kell. A munkásnak úgysincs egyéni szabadsága. Nincs neki, mert amikor a munkában van, nem mehet el a ligetbe sétálni. Nem teheti azt, amit akar, mert ott kell maradnia a gépe, a szerszáma mellett. Nincs tehát egyéni szabadsága. Furcsa ez az elmélet minden esetre. Aki dolgozik, akinek van elfoglaltsága, az az egyéni szabadság szempontjából elveszett ember. Ha az egyéni szabadság a tunyaságból, a dologkerülésből áll, akkor bizony nem kérünk belőle. ( Nem kell zsidótörvény Nem kell a zsidótörvény, sem az első, sem a második, sem esetlegesen a harmadik. A nyilaskeresztesek majd megoldják ezt a kérdést enélkül is. Nem kell bank, nem kell kartell. Ezek csak a szegény embertől veszik el a pénzt. Nekünk sem kell a kartellek érdekszövetsége, mi is bankpolitika megrendszabályozását követeljük. De nem forradalmi úton, mert a forradalomból elég volt egyszer. Nem akarjuk, hogy néhány esztendő érni készülő gyümölcse leperzselődjön a forradalom tűzpoklában. Miért nem nyilas a középosztály? Ügyvédek, tanárok, közgazdászok azért nem mennek a nyilaskeresztes pártba, — mondta az egyik nyilaskeresztes szónok — mert sok ott a rongyos szegényember. Hát ez a kijelentés lehet nagyhangú frázis, de igaznak nem lehet igaz. A szegényt nem szabad megvetni azért mert szegény és rongyos. Aki ezt teszi mégis, az lehet jó ügyvéd, vagy orvos, de rossz magyar. Mi az embert nem a ruhája után értékeljük, hanem a lelke, a becsülete után. Egy párt, ha igazságot hirdet, ha józan megoldást követel, az nemcsak a rongyosok pártja, hanem minden becsületes emberé és uninden józaneszű emberé. Mit hirdet a miniszterelnök és a belügyminiszter? Szegedi gondolat Ez a választás a szegedi gondolat jegyében áll. A szegedi gondolat jobboldali gondolat, ha a magyart és a keresztényt nevezzük annak. De nem minden gondolat jobboldali gondolat vagyon. Az én iránytűm — mondja a miniszterelnök — nem mutat a világ egyetlen tája felé sem, hanem a magyar földre. Veszedelmes minden kilengés. Egy államforma van csak, a szentistváni, mely megszületett 900 évvel ezelőtt. Magyarságunkban nem keresünk idegen példát. Politikai jelszavunk a becsület. Veszedelmes kísérletek Kísérletekbe, melyek ezer esztendő alatt kitermelt értékeket akarja kockára tenni, nem szabad belebocsátkozni. Nem szabad hallgatni délibábos jelszavakra, mert ezek már egyszer pusztulásba vitték az országotNem lehet hinni, hogyha most jobboldali jelszavak alatt hirdetnek forradalmat, a forradalom más lenne, mint 1918-ban volt. A forradalom akármilyen jelszavak alatt megy is, pusztuláshoz vezet. Amit mások a forradalom útján óhajtanak elérni, azt az észszerű reformokkal és keményebb munkával inkább elérhetjük. A forradalomnak csak üszke marad, de a munkának egy boldogabb jövő. Pénz gurul Tudom, — mondja a miniszterelnök — gurul olyan pénz is az országban, amelyhez nemzetéhez hü magyar embernek nem szabad nyúlnia.Mint magyar miniszterelnök vigyázok is majd, mert kötelességem vigyázni. Vigyázok, mint a régi rómaiak, akik előtt az lebegett, hogy caveant consules I ^ Ezt a választást az alkotmányosság jegyében folytatják le, mert minden szabadságot az észszerűségen túl is megadtak. Megadtam, mert érzem^ hogy a magyar józanság mögöttem áll.