Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)

1939-05-21 / 21. szám

•r í A föld szent és drága

f nem lehet a pártpolitika korteseszköze - mondotta az államtitkár Folyó hó 17-én délelőtt többezer főnyi közönség előtt tartotta meg programmbeszédét a Magyar Élet Pártjának hivatalos jelöltje dr. Antal István igazságügyi államtitkár. A sporttelepen felállított emelvényen, ahol az államtitkár beszélt Mesterházy Ferenc főispánnal együtt ott volt a kerület minden rétegének a vezető része. A hallgatóság soraiban pedig Pápa és az egész kerület minden rendi és rangú polgára. A gyűlés a Magyar Hiszekegy elmondása után vitéz Draskóczy István nyug. altábornagy rövid bevezető szavaival kezdődött meg. Bevezetőjében hangsúlyozta hogy ezt a választást nem a pénz hatalma, hanem a választó polgárok becsületes akarata dönti el. Becsületes szándékú és szociális politikát akarunk és ezt jött hirdetni képviselőjelöltünk dr. Antal István. | Hatalmas tetszésnyilvánítás közeI pette kezdte meg ezután programmI beszédét dr. Antal István. Fajvédelem a baloldali politikával szemben — Az országmentés korszakát befejeztük, mondotta és bár keservesen küzdelmes volt e korszak, előreláthatóan az építés korszaka sem lesz könnyebb. Csak annak a politikának van létjogosultsága Magyarországon, amely teljessé teszi a szegedi ellenforradalom nagy művét: az ország keresztény, nemzeti szellemben történő, szociális újjászervezését. E cél eléréséért vagyunk kifejezetten és erőteljesen jobboldali, fajvédő politikusok és vagyunk kifejezett, erőteljes vagy ha tetszik szélsőséges ellenfelei minden baloldali politikának. Jelenjék meg ez akár őszinte és nyilt mezben, mint a vörös szociáldemokrácia, akár árvalányhajas népi gúnyában, mint a független kisgazdapárt. Az országépités művét olyan Európa közepében kell elvégezni, amely Modern, erőslelkű honvédség A honvédelemnek egyenrangú tényezője a kitűnően felszerelt hadsereggel a nemzetgazdaság fokozott teljesítő képessége az igazságos szociális helyzet s a nemzeti lélek emelkedett és fegyelmezett volta. Bünt követnénk el tehát, ha nem követelnénk a legerőteljesebben a nemzet gazdasági, társadalmi és szociális életének olyan átszervezését, amely megszünteti a nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem eloszlás szembeszökő ellentéteit. Erkölcs, szociális eszme — A Magyar Élet Pártjának politikája három eszmei pillérre épül fel: a keresztény erkölcsre, a szociális eszmére és a nemzeti szolidaritás gondolatára. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az általunk felépíteni akart magyar szociális államban —- jelentette ki Antal István lelkes helyeslés közben — az állam „az úr a gazdasági élet minden frontvonalán is és a partikuláris gazdasági érdekek nem befolyásolhatják az állami akarat kialakulását, származzék ez a befolyás akár a kartelek, akár a szakszervezetek oldaláról. Egyébként mind a kartelek, mind a szakszervezetek közérdekű megrendszabályozása folyamatban van. — A szociális eszmére Magyaroreresztékében recseg és ropog. Ilyen körülmények között, amikor szinte késhegyen táncol a háború és a béke kérdése, két tanácsot kell követni. Az egyik Gömbös Gyulától származik, aki az abesziniai krízis idején azt mondotta volt, hogy inkább a vesztőhelyre megy, de utolsó pillanatig kitart a barátai mellett. A másik tanácsot a nagy angol lord protektor, Cromvell adta, amikor hasonló helyzetben azt mondotta: bizzunk a békében, de tartsuk szárazon a puskaport. Hinni a békében, bizni a békében, akarni a békében, harcolni a békéért, de egyidejűleg a legmagasabb fokra fejleszteni védrendszerünket és annak a fundamentumát alkotó magyar nemzeti hadsereget : a magyar királyi honvédséget. szágon fokozottabb szükség van, mint Európa bármely más államában, mert az a liberális félszázad, amely Magyarország gazdasági erőit kifejlesztette ugyan, egyetlen országban sem felejtkezett meg annyira a dolgozó néprétegek iránt tartozó szociális kötelességeiről, mint nálunk. — A harmadik pillér a nemzeti szolidaritás gondolata. Egyedülálló, rokontalan nép vagyunk. Nem lehet olyan magyar, akinek sorsa közömbös a másik magyar embei számára. A legjelentéktelenebb magyar emberparány sorsa jobban kell, hogy érdekeljen mindnyájunkat, mint a külföld bármely nagy politikai, tudoJ mányos vagy művészeti csillaga élete. A nemzet él vagy bukik a földreformmal — Ami a földreformot illeti, — mondotta dr. Anial István — ugyanazt mondja ezzel a kérdéssel kapcsolatban, amit Hitler mondott a német birodalom kiviteli problémáiról, hogy Németország vagy exportál, vagy pedig meghal. Tudomásul kell venni, hogy vagy megcsináljuk a földreformot, vagy meghalunk. Aki azt hiszi, hogy a mai egyensúlytalan birtokmegoszlás Magyarországon továbbra is fenntartható a belső társadalmi zavarok állandósítása nélkül, az vagy nincs tisztában a magyar nemzeti lét alapvető követelményeivel, vagy pedig egyéni önzése nagyobb a hazafias lelkiismereténél. A föld a nemzeti lét alapja, tehát művelése és birtoklása tekintetében nem érvényesülhetnek teljes kizárólagossággal a magántulajdon ortodox elvei. Az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége a földbirtokviszonyok alakulását fejleszteni, sőt abba irányítólag befolyni. Nem is fogunk egy pillanatig sem habozni; hogy ezt megtegyük s míg egyrészt meg lesz bennünk a kellő erély a meg nem értés és a szűkkeblűség ellenállásával szemben, meg lesz az erő ahoz is, hogy a tudatlanság, a lázítás és a földdemagógia aknamunkáját megfékezzük. A magyar föld kérdése nem lehet a pártpolitika agitációs eszköze s az olyan tervek terjesztése, amelyek millió és millió hold földnek rövid idő alatti szétosztását lehetségesnek tartják száz és százmilliós költségek felhasználásával a mai viszonyok között egyenesen veszedelem számba megy. Aki ily terveket propagál az kitűnő agitátor, de semmiesetre sem lelkiismeretes politikus. A kormány ismert javaslata az egyetlen reális lehetőség az ország mai termelési és pénzügyi helyzetében e nagy nemzeti probléma közérdekű megoldására. Nemzetiségi probléma Tudomásul kell venni azokat a mélyreható változásokat, amely a magyar nemzetállam népi struktúrában a Felvidék és Ruszinföld viszatérése következtében végbement. Jelentős számú nemzetiségeink lettek, amelyeknek a viszonyát az őszinteség és a lojalitás jegyében kell renj dezni. A rendezés irányelve a Szent Istváni hagyomány: kulturális, nép, vallási és állampolgári jogok tekintetében megadni e jogok maximumát, de csak addig a határig, ameddig az a magyar nemzetállam egységét és biztonságát nem érinti és csak egyetlen feltétellel: a minden kétséget kizáró állam és nemzethűség megkövetelésével. A zsidótörvény végrehajtása Nagy közjogi, helyesebben közigazgatási probléma a zsidótörvény végrehajtása. A végrehajtási rendelet megjelenik a közeli napokban és a törvény betűit, szellemét a legszigorúbban viszi át az életbe. Ezen a téren azonban nemcsak a hatóságoknak, — mondotta Antal István — hanem a társadalomnak is nagy feladatai vannak. Nemcsak új embereket, de új szellemet is kell bevinni mindazokra a helyekre, ahol a zsidó tőrvény felnyitotta a sorompókat a keresztény térfoglalás előtt. A napokban különös beszéd hangzott el az egyik liberális pártvezér ajkáról a zsidótörvénnyel kapcsolatban a zsidótörvény revíziója érdekében. Nagyon káros volna a zsidóság szempontjából ezt a gondolatot, a zsidótörvény '• r . . , . • ' , 1 ílj. ' r*i Dr. Untai István államtitkár