Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-05-21 / 21. szám
Vasárnapi levél Hol az igazság? Tetőpontján áll a választási küzftélem. A különféle pártállású lapok öles címekkel emelik ki a nekik tetsző jelmondatokat. Ezekből a festékpazarló címekből csodálatos kép tárul az újságolvasó ember elé. Két árnyalatú ellenzéki felfogás domborodik ki a választási harcból. Az egyik az éhes ember, a másik a jóllakott ember benyomását kelti. Mind a kettő befolyásolt. Az egyik az éhségtől, a másik a túlterhelt gyomortól. Egyik sem Iát tisztán. A nyilas pártok regimentje megegyezik egyben: kevés a reform. Rossz a zsidótörvény. Késik a földbirtokreform. Kevés a föld, amit ki lehetne osztani. A baloldali pártok t- köztük a kisgazdapárt is, — túl gyorsnak tartja a reformokat, embertelennek a zsidótörvényt. Aggodalom tölti el a jövő tekintetében, hogy mi is lesz itt, ha a régi liberális gazdasági rendszer felbomlik. Az egyik ellenzéki frakció gyorsítani akarja a reformok szekerét, a másik pedig kerékkötők után kiabál, mert veszélyesnek tartja a lendületes törekvéseket. Ilyen választási helyzetkép még nem volt Magyarországon. Ilyen sehíicski- sehajtski módra még nem' harcolt az ellenzék.* Ez nem lehet józan felfogás, A harcok és kíván* ságok hátterében olyan érdekek húzódhatnak meg, amik a küzdelem jogossága iránt kétséget támaszthatnak. Én csak a szegény választópolgárt sajnálom, akinek azt adta a végzete, hogy kerületében nyilas is, meg baloldali jelölt is fellép. Melyikre hallgasson ? Arra, aki nábob módra osztogatja a földet és emeli a munkabért és palotát ígér az alvégre ? Vagy arra, aki szenvedélyesen támadja a reformokat és főbűnnek tartja a zsidótörvényt, melyet a magyar törvénykönyvből ki fognak tépni ? Szegény választópolgártársam, micsoda versenyfutás kezdődött a voksodért. Micsoda káoszt kénytelen feldolgozni egyszerű magyar lelked, míg eldöntöd, hogy melyik kockára teszed a kereszted. Sajnálom, komolyan mondom — a választók százezreit, akiknek a nyugalmát hetekre feldúlta a rettenetes sok vezérelv. Valahol hibának kell lenni. Valahol tévedés lehet. Ilyen hatalmas űr nem választhatja el normális körülmények között az ellenzéki felfogást. /V licitálás és a patópáloskodás nem fér meg egymás mellett. Kedves ultra jobboldali jelölt úr, kédves topogó baloldali jelölt úr. Önökben csak az ellentmondás ördöge fészkelődik. A csakazértse örök magyar negatioja. Ön nyilas úr nagyon jóí tudja, hogy nem lehet má; ról-holnapra mindenki számára olyan í fixfizetést biztosítani, mely gondtalan életstandardot jelent. Nem lehet máról-holnapra a szegény gazdasági cseléd 4 ökrös gazda 30 hold-földdel, mert Önök nem tudnak neki adni. Viszont Önök is tudják kedves tapogó kocsiakasztó baloldali testvéreim, hogy reformokra szükség van. Hogy egyszer már el kellett jutnunk oda, hogy intézményesen oldják meg azt a kérdést, hogy a magyar horizont alatt, a magyar földön első és legerősebb szava a magyarnak legyen. A magyarnak. A hazát védelmező,; a földet szántó, a dolgozó magyarnak. És ha Önök tudják ezt jelölt urak, ha Önök tudják ezt jó szóvivő kortes legények, akkor minek hirdetnek mást? Hát akkor minek és miért spekulálnak a magyarság lelkére — miért akarják lelkileg megtéveszteni a szavazóurnákhoz járuló magyarságot? Sorsdöntő ez a választás és miért akarnak olyan eszmékre szavaztatni, amit nem lehet megvalósítani vagy amin már régen túl vagyunk ? Nehéz dolgod lesz választötestvérem. Nagyon nehéz. Remélem azonban, hogy a sok-sok ellenirányú kortesízü jelmondatok közt sem tévedsz el. Megtalálod a helyes középutat. Megtalálod azt a politikát, melynek jeligéje a becsület. Férfiasan kimondott szó, melyet a tett követ. Úgy emlékszem ezt mondotta gróf Teleki Pál valahol. És ő amit mond, azt meg is teszi. Ha keresed az igazságot választó testvérem, itt ta r lálod meg. Horác. Némán miniszter programmbeszéde a Levente-otthonban Igen nagy érdeklődés és nagy siker jegyében mondotta el dr. Hóman Bálint programmbeszédét kedden délelőtt a pápai Levente-otthonban. Délelőtt 11 órára a Leventeotthon hatalmas terme már zsúfolásig megtelt hallgatókkal és várták, mikor érkezik a vármegyei listavezető. Hóman Bálint dr. Hoss József veszprémi prelátus kanonok és Bálint Imre a lajstrom kisgazda jelöltjével 11 óra után érkezett a városház elé, ahol a város hivatalos vezetősége nagyszámú közönség jelenlétében fogadta és üdvözölte a kultuszminisztert. Azután a kultuszminiszter és kísérete a Levente-otthonba vonult és megkezdődött a nagyszabású gyűlés. Kezdődik a gyűlés A gyűlést v. Draskóczy István ny. altábornagy, a pápai kerület elnöke a Hiszekegy elmondása után megnyitotta. Rövid visszatekintést vetett az elmúlt évek munkájára és hangoztatta, högy abból az elszigeteltségből, amibe a magyarság a trianoni béke után került, akkor kezdett kimenekülni, amikor a magyar politika vezérelve a fajvédő gondolat lett. Ennek első hirdetője néhai Gömbös Gyula volt. Az őt követő kormányok ugyancsak a népi erőre támaszkodó politikát tűzték ki feladatul és ez a népi erőre támaszkodó politika meg is termette a maga gyümölcsét. Tisztelnek barátaink és félnek tőlünk ellenségeink. Belpolitikai szempontból pedig megteremtette azt a hatalmas egységet, ami összefogja a széthúzó magyart és a nemzet jövendője szolgálatába állítja. Ennek a politikának a hirdetői és harcosai — mondotta — dr. Hóman Bálint, dr. Hoss József, dr. Törley Bálint és Kálmán Imre. Kisgazda-problémák A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Kálmán Imre mezőszentgyörgyi kisgazda kezdett beszélni: — Nem jövök ágymond — cicomás szavakkal, hanem jövök a föld, a drága magyar föld szeretetével és a magyar parasztember megbecsülésével, mert magam is onnan származom. Szeretem a földet, amely életet ad,' amely nem volt mostoha sose hozzánk. Szeretem a véremet az áldozatos magyart, mert munkálkodása az az erő, amely egy évezreden át fenntartotta ezt a hazát. A kormány is megbecsüli a földből élő embert. Nem vagyok híve a felelőtlen földosztásnak, de harcosa vagyok annak, hogy minden érdemes földmives ember hozzájusson ahhoz a földhöz, amiből családjának száráz kenyér helyett puhábbat tud adni. ÉZ a kormány megteremti ezt a sorrakerülő földbirtokreformmal és ezért . ,, - > r támogatom és ezért vállaltam a jelöltséget egyszerű kisgazda létemre. Kálmán Imre jó magyar, zamatos beszédét többször szakította félbe a megjelentek zajos tetszése és tapsa. Dr. Hoss )ózsef beszél a szociális Magyarországról Dr. Hoss József prelátus kanonok, a vármegyei lista másik jelöltje emelkedett ezután szólásra: — Nem hevít becsvágy, sem pedig hiúság, amikor elfogadtam a jelöltséget. Én a mai politikának a realitását hirdetem. Ez a politika nem ígérgetésekből áll. Ez a politika nem holdbeli szántóföldeket osztogat. Ez a politika a társadalmi igazságtalanságokat akarja és fogja megoldani a lehetőségek szeript. Ez a politika nem akar osztályharcot, nem akar különbséget a magyar és magyar között. Ez a politika — hangsúlyozta — minden intézkedésében reális, nem ígér olyat amit nem tud, vagy később nem akar teljesíteni. Életlehetőséget akar nyújtani minden dolgozó magyarnak, tehát mindenkinek, aki dolgozni akar. Az élethez annak van joga, aki dolgozik és dolgozni akar. Ez a realitás és minden más ígérgetés humbug és izgatás. Gróf Teleki Pál miniszterelnök minden beszédjében hangsúlyozta a becsületes politikát és az ő egyénisége garancia is arra, hogy a magyar politika ebben a jegyben termi meg további nagyszabású reformjait. Ezért vállalt csendes, tudós ember létére politikai szerepet és az ő papi reverendája jelképe annak, hogy a becsülettel fogadott programm, becsületesen be is tartatik. . > > Dr. Hoss Józstf beszéde belemarkolt a jelenlevők lelkébe és beszéde során sokszor zajosan ünnepelték a szépen felépített és szociális igazságokkal telített beszédét. Vitéz Karcsay Béla ny. ezredes emelkedett ezután szólásra. Beszédé elején Kálmán Imre és dr. Hoss József beszédjével foglalkozott rövidén. Azután világháborúból vett példákkal bizonyította a magyar katona nagyszerűségét és a magyar lélek fölényérzését. Aggodalommal nézi, hogy külföldi példákkal akarják megmételyezni azt a magyar lelkiséget, amely a világháború borzalmai között is helyt tudott állni. Ezután a listavezető kultuszminiszter kezdte el beszédét. Hóman: Nem kell félni barátainktói Beszédének elején vitéz Karcsay Béla aggodalmaira reflektált és a következőket mondotta: „Nincs itt szó arról, hogy bárkinek lehetnének olyan szándékai, hogy a nemzet függetlenségét és önnállóságát veszélyeztesse és ha mégis vannak, , azok nem járhatnak szabadon ebbejtj az országban. Teleki miniszterelnök ur mondotta: a magunk lábán fogunk járni, a magyar élet, újján fogunk menni és ne féltsük ezt a, magyar életet azoktól, akik nem akarják azt megtámadni. > Ne féltsük Németországtól," Olasz-