Pápa és Vidéke, 36. évfolyam 1-54. sz. (1939)
1939-01-22 / 3. szám
Pápa, 1939 január 22., vasárnap ÁRA: 16 FILLÉR. XXXVI. évfolyam, 3. szám fíöbfi nsss >bnj!Í5í SöH iSL -f-sSzerkesztőség: Horthy Miklós Fő-utca 21. Telefon: Kiadóhivatal: Korvin-utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus 11-90. Kör. Felelős szerkesztő: , NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 2 P. Hirdetések, miliméter a hirdetések" kozo.tt 8 P, félévre 4 P, negyedévig i Yszerint. tíes j uC a 1 szöveg közöti o f nnna Iparos nyugdíj Az egész ország közvéleménye megnyugvással veszi tudomásul, hogy a kormány elsőrendű feladatává tette a szociális vonatkozású törvények megvalósítását. Nagyon sok is ezen a téren a tennivaló, mert Európának kevés állama van, amelyik szociális téren annyira le volna maradva, mint mi. Kormányaink ezen a téren derekas munkát is végeznek, egymásután látnak napvilágot a szociális vonatkozású törvények, így a legutóbbi időben megvalósult a családibér, amely az ipari munkások helyzetén kíván segíteni, gondoskodás történt a mezőgazdasági munkásságáról is és igyekeztek a tisztviselő osztály helyzetén is segíteni, a családi pótlék felemelésével. Ezenkívül még számtalan tőrvény és rendelet jelent meg, amelyek mindegyike valamely szociális sérelmet kíván orvosolni. Lényegében tehát a törvényhozás minden társadalmi osztály helyzetén kíván segíteni, a munkáson, legyen az mezőgazdasági, vagy ipari a tisztviselő osztályon, azonban még mindig van olyan kategória, amelyiknek a súlyos helyzetével még nagyon keveset foglalkoznak s ez a szabad pályákon mozgók kategóriája, így főként a kisiparosság, a kiskereskereskedők, orvosok, tigyvédek és egyéb szabadfoglalkozásúak. Egy cikk keretében nagyon nehéz volna az összes szabadfoglalkozásúak bajait letárgyalni, mert hisz annyi a baj és az orvosolni való, így ez alkalommal csak a kisiparosság helyzetével foglalkozunk, mint amely osztály a szabadfoglalkozásúak közölt is talán a legsúlyosabb helyzetben van és leginkább rászorul a segítségre. Az ország egyik legszámbavetőbb osztálya a kisiparosság, mert hisz most a Felvidék visszatérésével az eddigi 300 ezres szám lényegesen emelkedett, így tehát országos érdek, hogy ezen jelentős számú társadalmon segítsünk. A segítés szükségességét és gyorsaságát indokolja a Felvidék visszatérése, hol az iparosság lényegesen jobb szociális védelemben és segítségben részesült, mint nálunk. Nem akarjuk ezért a felelősséget senkire sem hárítani, mert hisz mi is mindent megtettünk az ország szociális helyzetének javítása érdekében, de tálán nálunk nem állottak rendelkezésre azok az eszközök, mint az utódállamok bármelyikének. Nem hibáztatni akarunk, csak serkenteni a Felvidék példájával és úgy látjuk, hogy ez a körülmény is az elintézésre várók első sorába állítja az iparosság helyzetének javítását. Magának az iparosságnak is igen sok olyan baja volna, ami sürgős megvalósításra vár, ezek közül is azonban a legégetőbb az iparos nyugdíj megvalósítása. Régen az volt a helyzet, hogy egy kisiparos, ha becsületesen dolgozott, keresetét megtakarította, egy kis vagyonkát gyűjthetett, ipara biztosította megélhetéséi, és öreg napjaira egy megélhetést nyújtó ipart adhatott át gyermekeinek maga pedig csekély vagyonkájából élvezhette az öregség megérdemelt nyugalmát. Ma ezzel szemben a teljesen munkaképes iparos megélhetése sincsen biztosítva, az iparosok százai kénytelenek ipaiparukat megszüntetni és más téren kenyerüket megkeresni. Arról ma nagyon kevés kivételi leszámítva, szó sem lehet, hogy a kisiparos öregségére kenyerét biztosíthassa, így az iparosság mai sorsa, hogy egy életen át végzett munka után, szegényházban töltse le idejét, vagy könyöradományokból fedezze megélhetését. Ez a szomorú helyzet idézi elő azt is, hogy ma nincsen biztosítva a megfelelő iparos utánpótlás sem. Egy iparos ma csakugyan ritkán adja fiát iparra, hanem ehelyett inkább bármilyen csekély fizetéssel járó, de állandó fizetéses állásba helyezi e', csak hogy a fiút apáinak keserves sorsától megmentse. Ezen a helyzeten kell segíteni, amin vagy a gazdasági helyzet és a kereseti viszonyok feljavítása útján lehet segíteni, vagy törvényesen gondoskodunk az iparosság öreg napjairól. • Kétségtelen, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben nem lehet mindent az állam nyakába varrni és mindenre a segítséget innen várni, de ez olyan fontos érdek, ami elől kitérni nem lehet. Megoldható ez a kérdés az állam különösebb áldozata nélkül is, ha a megoldásnál számításba vesszük az iparosság által az OTI-ban történt befizetésekből fennmaradó azon összegeket, amit az alkalmazottak segélyezése nem vesz igénybe. Maga az iparosság is meghozza a rája eső áldozatot, de ezt a kérdést tovább elodázni nem lehete, mert nem tehetünk ki egy ilyen jelentős társadalmi osztályt, amelyik az országnak egyik legjobb adófizetője, a végső pusztulásnak. A pápai választókerület országgyűlési képviselője az elmúlt hét szerdáján a honvédelmi javaslat parlamenti tárgyalása során eddigi értékes és országosan elismerést keltő beszédjeinek számát ismét szaporította. A honvédelmi javaslathoz mint a Független Kisgazdapárt hiva'alos szónoka szólóit hozzá, beszédjében kifejti, hogy lehetnek az országban bármilyen heves pártküzdelmek, abban a pillanatban azonban, amikor Magyarország egyetemes honvédelmi érdekeiről van szó nincs a pártok között külömbség. Hangsúlyozza, hogy a nemzeti hadseregnek, akár vérben, akár aranyban, hajlandók mindent megadni. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a magyarság más népekkel ellentétben, mindig védekező háborúkat viselt. Nyugatról a német-róSulyok Dezső felszólalása a parlament honvédelmi vitájában Ugyanakkor egy külföldi lap cikke miatt is interpellált mai birodalom ellen állandóan védeznünk kellel?. A fegyverkezés azért is fontos, mert jól felfegyverkezett áliamok követeléseiket háborús erőszak alkalmazása nélkül, pusztán a fegyveres készeniét erejével is érvényesíteni tudják. A müncheni értekezlet eredménye is más lett volna, ha a tárgyalóasztal feleit nem lebeg a német kard árnyéka. Rámutat arra, hogy a jogos magyar követelések csak igen kismértékben valósultak meg. Törhetetlen elszántsággal ragaszkodunk történelmi határaink követeléséhez. Ha átmenetileg el is fogadjuk a népi elvet, a történnlmi jogok teljessége helyett, nem szabad elfelejtenünk, hogy jogos követeléseink még a népi elv alapján sem valósúítak meg teljesen. Végül bejelenti, hogy a honvédelmi javaslatot elfogadja. ííslísm qBÍB-öbí? msbbsvöi 2'jA nagyhalt IjivéttáDibeszérf yján vitéz Barthp 'MiitQly honfté&Uni'.-wi}? nisiter Sulyok Dezsőhöz-- sietett és keséi sioriang^tt^ií itteiegen gratulált az 'értékes felszólaláshoz. A honvédelmi javas'at kapcsán elhangzott nagyjelentségü beszéd után sor kerüít az interpellációkra. Su'yok Dezső á Popolo d'ítalia c. oiasz napilapban megjelent, a magyar alkotmány közei átalakítását bejelentő cikke miatt intéz kérdést a minisztereinőkhöz. Hangsúlyozza, hogy ezen felszólalását nem politikai szenzáció keltés végett és minden személyeskedési célzat nélkül teszi. Kifejezi háláját az olasz nép iránt és már előre visszautasít minden olyan beállítást, mintha felszólalasával az olasz-magyar barátságot akarná rontani. Ismerteti a kérdéses cikket, mely szerint a magyar kormány elhatározta az egypártrendszer bevezetését. ismerteti azokat az eseményeke 4, amelyek a magyar-olasz barátságot kifejlesztették. 0 aszország sohasem kivánt barátságunk fennállása óta belpolilakai viszonyainkba beleavatkozni és nem tette támogatását a mi belpoliiikai rendszerünktől függővé. Magyarorszagon ma az alkotmányt kigúnyolni divat. Ha valakit bizonyos körök nevetségessé, vagy feheteilenné akarnak tenni, ak-or egyszerűen ráfogják, hogy zsidóbérenc, vagy a|koímányvédő, ami ez?n körök szerint egyet jelent. Az alkotmányvédelem, hanem az ősi magyar életformák védelme. Hivatkozik példákra, amelyek szerint az alkotmányvédelmet nem kezelik azzal a tisztelettel, mi.id ami neki kijár. A magyarság közjogi tekintetben válaszúi elé érkezett: vagy a parlamentáris uion halad tovább, vagy fcevezeti parancsuralmi rendszert. Ha a nemzet az utóbbi utat választja, akkor a parancsuralmát nem a miniszterelnök úr fogja megcsinálni, hanem azok, akiknek az ilyen törekvések terén már mustjuk van. Nincsen a nemzetnek olyan problémái, amelyeket parlamentáris uton ne lehetne megvalósítani. Sötét erők vannak a háttérben, ezeket az erők nyugtalanságot keltenek és bomlasztó hatást fejtenek ki. Kérdi a miniszterelnököt, haj'andó e nyilatkozatot tenni a parlamentarizmus fenntartásának szükségessége mellet. Sulyok Dezső interpellációja széles körökben nagy hatást váltott ki.